Botanikai Közlemények 105(1): 129–142 (2018)
DOI: 10.17716/BotKozlem.2018.105.1.129

 

 

Az alsószuhai szőlőhegy tájtörténeti és botanikai vizsgálata

 

Stefán Eszter

 

3521 Miskolc, Szirmay Antal u. 16.; stefaneszter86@gmail.com

 

Elfogadva: 2018. április 5. 

 

 

Kulcsszavak: florisztika, művelés alóli felhagyás, szőlőhegy, tájhasználat, tájtörténet.

Összefoglalás: A Putnoki-dombság kistájban található alsószuhai Hegyes-hegy Virágos-oldal részének tájtörténeti folyamatait és növényzeti viszonyait tártam fel történeti térképek elemzése, terepi bejárások és a lakosság elbeszélése alapján. Szőlőművelés már az 1780-as években is folyt a területen, a 19. század második felére pedig már a Hegyes-hegy minden oldalán megfi gyelhetők a szőlőtőkék. A filoxéravész utáni újratelepítéseket követő legfontosabb változás, hogy 1985 után egyre többen hagytak fel a szőlőtermesztéssel, s a felhagyott parcellák száma napjainkig növekszik. A tájváltozások eredményeként kialakult másodlagos élőhelyek mára védett természeti értékek (Chamaecytisus albus, Gentiana cruciata, Linum hirsutum, L. tenuifolium, Orchis purpurea, O. tridentata, Ornithogalum brevistylum, Sonchus palustris) hordozóivá váltak. A terület összességében degradáltnak mondható, amit a számított degradációs értékszám 1 feletti eredményei is mutatnak. A szőlőparcellákat felhagyási idejük alapján csoportosítva cönológiai felvételeket készítettem, amelyek csoporttömeg-alapú sokváltozós elemzése látványosan tükrözi az eltérő időpontban felhagyott parcellák különböző növényzetét. Leginkább természetesnek mondhatók azok a helyszínek, amelyek felhagyási ideje 11–20 év közötti. Az ennél régebben felhagyott parcellákban már megindult a cserjésedés.

 

Teljes szöveg