A fehér kányazsázsa (Diplotaxis erucoides) csírázóképességének vizsgálata különböző fény és hőmérsékleti viszonyok között

 Tamás Júlia¹ és Csontos Péter²

 ¹Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár, H-1476 Budapest, P.f. 222.; tjuli@bot.nhmus.hu

²MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, H-1022 Budapest, Herman Ottó út 15.; cspeter@mail.iif.hu

Elfogadva: 2015. április 10.

 Kulcsszavak: hidegkezelés, laboratóriumi csíráztatás, magtúlélés, sötétkezelés, száraz tárolás

Dolgozatunkban a fehér kányazsázsa (Diplotaxis erucoides /Torner/ DC.), egy jellemzően mediterrán elterjedésű gyomnövény csírázási tulajdonságait vizsgáltuk laboratóriumi körülmények között. Petri-csészés kísérleteket állítottunk be, 5-5 ismétléssel: (A) a fény és a sötét hatásának vizsgálatára (szobahőmérsékleten), illetve (B) az alacsony hőmérséklet (+7 °C) és a szobahőmérséklet hatásának tesztelésére (sötétben tartott mintákon). A kísérleti elrendezés az egy és két éves korú magok csírázásának összevetésére, valamint az előzetes hidegkezelés hatásának vizsgálatára is lehetőséget adott. Eredményeink szerint a megvilágítottsági viszonyok nem befolyásolták a csírázási százalékot (fényen 36,0%, sötétben 33,3% ). A +7 °C-on kezelt minták szignifikánsan gyengébben csíráztak, mint a +22 °C-on exponáltak (0,66% és 54,7%). A magok életkorának hatásával kapcsolatban megállapítottuk, hogy a légszáraz állapotban, szobahőmérsékleten, egy évig tárolt magtételek 54,7%-ban, míg a két évig tároltak csak 33,3%-ban csíráztak, ami statisztikai értékelésben szignifikáns csökkenésnek bizonyult. Az általunk vizsgált magtételek előzetes hidegkezelést követően szobahőmérsékleten csíráztatva sem adtak eltérő eredményt a mindvégig szobahőmérsékleten vizsgált magtételekhez viszonyítva.

Teljes szöveg