< 2022
Iris orientalis Mill. in Hungary and additions to the
distribution of other alien taxa in the country
Cs. MOLNÁR1, D. SCHMIDT2, N. BAUER3
1H-3728
Gömörszőlős, Kassai u. 34, Hungary;
birkaporkolt@yahoo.co.uk 2Institute
of Botany and Nature Conservation, Faculty of Forestry, University of
Sopron, H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4, Hungary 3Department
of Botany, Hungarian Natural History Museum, H-1087 Budapest, Könyves K.
krt. 40, Hungary;
bauer.norbert@nhmus.hu
Accepted: 22
July 2022
Key words:
casual alien species, naturalised species, neophyte, synanthropic flora,
transformer species, urban flora.
This study contains 272
new records for 44 neophyte species in Hungary collected over the past few
years. The first naturalised occurrence in Hungary is reported for Iris
orientalis living on dried-up, mesotrophic wet meadow under way of
transformation to a steppe. Lepidium oblongum is a recently arrived
species that is expected to spread rapidly along railway lines. As garden
fugitives, Buddleja davidii and Broussonetia papyrifera
are now becoming transformer species in natural habitats. The local invasion
of Vinca major in degraded shrubbery and forest have been observed.
In ruderal habitats, attention is drawn to the accelerating spread of
Euphorbia prostrata, Kochia scoparia subsp. densiflora,
and Lepidium virginicum. We can also observe a rapid and massive
spread of many previously naturalised species, which increasingly become
established outside urban areas, also in near-natural vegetation (Eleusine
indica, Euphorbia maculata, Chorispora tenella,
Galinsoga ciliata, Lepidium densiflorum, Phytolacca
esculenta, Tragus racemosus, Viola sororia). We
describe long-present naturalised species, which are slowly but steadily
spreading (Aster novae-angliae, Erechtites hieracifolia,
Humulus scandens, Oenothera depressa, Oe. suaveolens,
Oxybaphus nyctagineus, Sedum rupestre, S. spurium),
and species that were once widespread then repressed, and re-emerging again
today (Amaranthus crispus, Taeniatherum caput-medusae).
Commelina communis is common in the urban flora and currently spreads along
railway tracks as well. Into a mowed lawn near the Tisza River,
Ecballium elaterium may have arrived by occasional introduction.
Trigonella caerulea has survived from agricultural cultivation.
Cotoneaster zabelii, which appears in the karst forest and shrubs, is
presumably a garden fugitive. The spread of Euphorbia marginata was
observed along forest roads. In addition, we present a number of occasional
occurrences (Lamium galeobdolon subsp. argentatum,
Nassella tenuissima, Oenothera glazioviana, Ophiopogon
japonicus, Papaver dubium subsp. lecoqii cv. ‘Beth’s
Poppy’) and we highlight those related to occasional landfills (Antirrhinum
majus, Eschscholzia californica, Euphorbia lathyris,
Galanthus plicatus, Hordeum jubatum, Yucca filamentosa).
Finally, we also present two taxa for which data are scarce due to taxonomic
difficulties (Amaranthus blitum subsp. emarginatus,
Azolla filiculoides).
Full text
References
Ardelean G.,
Karácsonyi K. 2002: Flora ş i fauna Vă ii Ierului (î nainte ş i după
asanare). BION, Satu Mare, 675 pp. Balogh L., Dancza I. 2008:
Humulus japonicus,
an emerging invader in Hungary. In: TokarskaGuzik B., Brock J. H., Brundu
G., Child C. C., Daehler C., Pysek P. (eds): Plant Invasions: Human
Perception, Ecological Impacts and Management. Backhuys Publishers, Leiden,
pp. 73–91. Balogh L., Dancza I., Király G. 2004: A magyarországi
neofitonok időszerű jegyzéke és besorolásuk inváziós szempontból. In: Mihály
B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Özönnövények I. A KvVM Természetvédelmi
Hivatalának Tanulmánykötetei 9., pp. 61–92
Balogh L., Horváth Gy. 2003: A
Buddleja davidii
Franch. a Szigetközben. Kitaibelia 8(1):
185–186. Bauer N. 1999: Florisztikai adatok a Bakonyból és a
Bakonyaljáról. Folia Musei Historico-naturalis Bakonyiensis 17: 21–35.
Bauer N. 2009: Florisztikai adatok a Bakonyból és a Bakonyaljáról IV.
Kitaibelia 14(1): 16–29. Bauer N. 2019: Apró közlemények. 6.
Spiraea crenata
a Keleti-Bakonyban. Kitaibelia 24(2): 262–264.
Bánkúti K. 1994: Adatok Magyarország flórájához. Folia Historico-Naturalia
Musei Matraensis 19: 47–49. Bede-Fazekas Á., Gerzson L. 2011: Évelő
dísznövények kompendiuma. Assa-Divi Kft., Budapest, 104 pp. Bernhardt,
K-G., Laubhann, D., Kropf, M. 2008:
Chorispora tenella,
Diplotaxis erucoides
und Capsella
rubella (Brassicaceae) in Wien und
Niederösterreich. Neilreichia 5: 211–216. Blattner, F. R. 2006: Multiple
intercontinental dispersals shaped the distribution area of
Hordeum
(Poaceae). New Phytologist 169(3): 603–614.
https://doi.org/10.1111/j.1469-8137.2005.01610.x Bodnár B. 1956:
Adventív növények Budapest flórájában. Botanikai Közlemények 46: 307–308.
Bomble F. W., Jagel A. 2016: Papaver
– Mohn-Arten in Nordrhein-Westfalen.
Jahrbuch des Bochumer Botanischen Vereins 7: 237–266. Botta-Dukát Z.,
Balogh L., Szigetvári Cs., Bagi I., Dancza I., Udvardy L. 2004: A növényi
invázióhoz kapcsolódó fogalmak áttekintése, egyben javaslat a jövőben
használandó fogalmakra és definíciókra. In: Mihály B., Botta-Dukát Z.
(szerk.): Özönnövények I. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának
Tanulmánykötetei 9., pp. 35–59. Budai J. 1913: Ujabb adatok a Bükkhegység
és dombvidéke flórájához. Magyar Botanikai Lapok 12: 315–327.
Celesti-Grapow L., Pretto F., Carli E., Blasi C. (eds) 2010: Flora vascolare
alloctona e invasiva delle regioni d’Italia. Casa Editrice Università La
Sapienza, Roma, 208 pp. Chytrý M., Maskell L. C., Pino J., Pyšek P., Vilà
M., Font X., Smart S. M. 2008: Habitat invasions by alien plants: a
quantitative comparison among Mediterranean, subcontinental and oceanic
regions of Europe. Journal of Applied Ecology 45: 448–458.
https://doi.org/10.1111/j.1365-2664.2007.01398.x Clement E. J.,
Foster M. C. 1994: Alien plants of the British Isles. Botanical Society of
the British Isles, London, 590 pp. Colasante M. A. 2014:
Iridaceae
presenti in Italia. Sapienza Università Editrice, Roma, 415 pp. Czúcz B.
2005: A budai Vár fásszárú adventív flórája. Kitaibelia 10(1): 73–87.
Csapody V. 1961: A Chorispora tenella
(Pall.) DC. Magyarországon. Botanikai
Közlemények 49: 266–267. Csiky J., Baráth K., Csikyné R. É., Deme J.,
Wirth T., Zurdo J. A., Kovács D. 2018: Pótlások Magyarország edényes
növényfajainak elterjedési atlaszához VIII. Kitaibelia 23(2): 238–261.
https://doi.org/10.17542/kit.23.238 Csiszár Á. (szerk.) 2012:
Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó,
Sopron, 364 pp. Csurhes S., Edwards R. 1998: Potential Environmental
Weeds in Australia, Candidate Species for Preventative Control. The Director
of the National Parks and Wildlife. Biodiversity Group, Environment
Australia, Canberra, 202 pp. Dancza I. 2011: Adatok a japán komló (Humulus
japonicus Sieb. et Zucc.) hazai
terjedéséhez. Növénytani Szakülések. Botanikai Közlemények 98(1–2): 174–175.
Davis P. H. (ed.) 1984: Flora of Turkey and the East Aegean Islands VIII.
Edinburgh University Press, 632 pp.
Degen Á. 1902:
Lepidium virginicum
L. Magyarországban. Magyar Botanikai Lapok 1:
349–350. Degen Á. 1912: Amarantus
crispus (Lesp. et Thév.) N. Terrac.
Magyarországnak egy új behurcolt gyomja. Magyar Botanikai Lapok 11: 238–241.
Degen Á. 1932: Magyarországnak egy új gyomnövénye. Magyar Botanikai Lapok
31: 146–148. Delucchi G. 1999: Sobre la presencia de
Iris orientalis
(Iridaceae) adventicio en la Argentina. Hickenia
3(15): 51–53. Disckoré W. B., Kasperek G. 2010: Species of
Cotoneaster
(Rosaceae, Maloideae) indigenous to, naturalising or commonly cultivated in
Central Europe. Willdenowia 40: 13–45.
https://doi.org/10.3372/wi.40.40102 Dodd J. Randall R. P. 2002:
Eradication of Kochia (Bassia scoparia
(L.) A. J. Scott, Chenopodiaceae) in
Western Australia. In: Thirteenth Australian Weeds Conference, pp. 300–303.
Dřevojan P. Letz D. R. 2016: Laskavec vykrojený (Amaranthus
emarginatus) – nový druh květeny České
republiky a poznámky k jeho výskytu na Slovensku, v Maďarsku a Rakousku.
Zprávy České botanické společnosti 51: 189–209. EPPO 2019:
Humulus scandens
(Lour.) Merr. EPPO Bulletin 49(2): 267–272.
https://doi.org/10.1111/epp.12524 Essl F., Rabitsch W. (eds) 2002:
Neobiota in Österreich. Umweltbundesamt GmbH, Wien, 432 pp. Farkas S.
2009: Violaceae – Ibolyafélék családja. In: Király G. (szerk.): Új magyar
füvészkönyv I. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, pp. 287–290.
Fehér A. S. 2012: Észak-amerikai őszirózsák (Aster
novi-belgii agg.). In: Csiszár Á.
(szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-Magyarországi Egyetem
Kiadó, pp. 219–224. Fekete R., Mesterházy A., Valkó O., Molnár V. A.
2018: A hitchhiker from the beach: The spread of the maritime halophyte
Cochlearia danica
along salted continetal roads. Preslia 90(1):
23–37.
https://doi.org/10.23855/preslia.2018.023 Fuentes N., Ugarte E.,
Kühn I., Klotz S. 2010: Alien plants in southern South America. A framework
for evaluation and management of mutual risk of invasion between Chile and
Argentina. Biological Invasions 12: 3227–3236.
https://doi.org/10.1007/s10530-010-9716-9 Gottlieb-Tannenhain P.
1905: Studien über die Formen der Gattung
Galanthus.
Wien, 95 pp. Gudžinskas Z., Taura L. 2020: New alien plant species
recorded in South Lithuania. Botanica 26(2): 170–183.
https://doi.org/10.2478/botlit-2020-0018 Haszonits Gy., Molnár Cs.,
Sonkoly J., Tóthmérész B., Török P., Tóth E., Gnotek P., Nagy J., Korda M.,
Reizing N., Jóna Z. 2021: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak
elterjedési atlaszához XIII. Kitaibelia 26(1): 85–88.
https://doi.org/10.17542/kit.26.85 Howell C. J., Sawyer J. W. D.
2006: New Zealand naturalised vascular plant checklist. New Zealand Plant
Conservation Network, Wellington, 60 pp. Humphries C. J. 1980:
Taeniatherum
Nevski. In: Tutin T. G., Heywood V. H., Burges N. A., Moore D. M., Valentine
D. H., Walters S. M., Webb D. A. (eds) Flora Europaea 5. Cambridge
University Press, Cambridge, pp. 205–206. Jakab G. (szerk.) 2012: A
Körös–Maros Nemzeti Park növényvilága. KMNPI, Szarvas, 413 pp. Jasprica
N., Milović M., Dolina K., Lasić A. 2017: Analyses of the flora of railway
stations in the Mediterranean and sub-Mediterranean areas of Croatia and
Bosnia and Herzegovina. Natura Croatica 26(2): 271–303.
https://doi.org/10.20302/NC.2017.26.21 Jávorka S. 1925: Magyar
Flóra. Stúdium, Budapest, 1307 pp. Jávorka S. 1929: Kitaibel herbáriuma
II. Annales Musei nationalis Hungarici 26: 97–210. Kalusová V., Čeplová
N., Chytrý M., Danihelka J., Dřevojan P., Fajmon K., Hájek O., Kalníková V.,
Novák P., Řehořek V., Těšitel J., Tichý L., Wirth T., Lososová Z.
2019: Similar responses of native and alien
floras in European cities to climate. Journal of Biogeography 46:
1406–1418.
https://doi.org/10.1111/jbi.13591 Kästner, A. 2010:
Chorispora tenella
(Pall.) DC., Brassicaceae, Neubürger in der
Flora von Sachsen-Anhalt. Mitt. Florist.
Kart. Sachsen-Anhalt 15:
55-58. Király G. (szerk.) 2007: Vörös Lista. A magyarországi edényes
flóra veszélyeztetett fajai. Saját kiadás, Sopron, 73 pp. Király G.
(szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv I. ANPI, Jósvafő, 616 pp. Király G.,
Baranyai-Nagy A., Kerekes Sz., Király A., Korda M. 2009: Kiegészítések a
magyar adventív-flóra ismeretéhez IV. Flora Pannonica 7: 3–31. Király G.,
Hohla M., Süveges K., Hábenczyus A. A., Barina Z., Király A., Lukács B. A.,
Türke I. J., Takács A. 2019: Taxonomical and chorological notes 10 (98–110).
Studia botanica hungarica 50(2): 391–407.
https://doi.org/10.17110/StudBot.2019.50.2.391 Király G., Király A.
2005: Adatok és kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez II. Kitaibelia
10(1): 88–103. (Megjelent 2006-ban) Király G., Király A. 2018: Adatok és
kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez III. Botanikai Közlemények 105(1):
27–96.
https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2018.105.1.27 Király G., Takács
G. 2020: A magyar Fertő edényes flórája. Rence 3. A Fertő–Hanság Nemzeti
Park Igazgatóság tanulmánykötetei. Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság,
Sarród, 430 pp. Kocián P., Ducháček M., Kúr P. 2018: Bodloplev hroznatý (Tragus
racemosus) na dálnicích České republiky.
Zprávy České Botanické Společnosti 53: 1–9. Korda M., Schmidt D., Vidéki
R., Haszonits Gy., Tiborcz V., Csiszár Á., Zagyvai G., Bartha D. 2017: A
Gagea minima
és a
Dictamnus albus újrafelfedezése a
Dél-Tiszántúlon, valamint további florisztikai adatok az Alföldről.
Kitaibelia 22(2): 304–316.
https://doi.org/10.17542/kit.22.304 Malatinszky Á., Penksza K. 2002:
Adatok a Sajó-völgy edényes flórájához. Botanikai Közlemények 89(1–2):
99–104. Matus G., Aszalós R., Dorotovič Cs., Hanyicska M., Hűvös-Récsi
A., Musicz L., Miglécz T., Papp M., Schmotzer A., Török P., Valkó O., Vojtkó
A., Hartmann J., Takács A., Balogh R. 2019: Kiegészítések a magyar flóra
ismeretéhez. Botanikai Közlemények 106(1): 71–112.
https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2019.106.1.71 Mészáros A., Simon
P. 2003: Adatok a Déli-Bakony flórájához III. Kitaibelia 8(1): 113–116.
Miller Ph. 1768: Gardeners Dictionary. 8th edition. London. sine pagina
numerus. Molnár Cs. 2019: A henye kunkor (Heliotropium
supinum) jelentős állományai a Pentezugi
Vadlóezervátumban (Hortobágy). Kitaibelia 24(1): 107–108.
https://doi.org/10.17542/kit.24.106 Molnár Cs., Bauer N., Csathó A.
I., Szigeti V., Schmidt D. 2020: Az
Oenothera pycnocarpa Atk. et Bartl.
Magyarországon, és kiegészítések néhány idegenhonos faj hazai
elterjedéséhez. Botanikai Közlemények 107(2): 177–202.
https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2020.107.2.177 Molnár Cs.,
Beránek Á., Haszonits Gy., Pintér B., Korda M., Peregrim M., Nótári K.,
Malatinszky Á., Toldi M. 2019: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak
elterjedési atlaszához IX. Kitaibelia 24(1): 253–256.
https://doi.org/10.17542/kit.24.253 Molnár Cs., Haszonits Gy.,
Malatinszky Á., Kovács G. K., Kovács G., Nagy T., Molnár V. A., Takács A.
2017: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához
III. Kitaibelia 22(1): 122–146.
https://doi.org/10.17542/kit.22.122 Molnár Cs., Juhász M. 2016: Az
alacsony libatop (Chenopodium pumilio
R. Br.) Zuglóban és új adatok
Északkelet-Magyarország idegenhonos fajainak elterjedéséhez. Kitaibelia
21(2): 221–226.
https://doi.org/10.17542/kit.21.221
Molnár Zs. 2008: A Duna–Tisza köze és a
Tiszántúl növényzete a 18–19. század fordulóján II: szikesek, lösz- és
homokvidékek, legelők, sáncok, szántók és parlagok. Botanikai Közlemények
95(1–2): 39–63. Mowat A. B., Walters S. M., Kadereit J. W. 1993: Papaver
L. In: Tutin T. G., Burger N. A., Chater A. O., Edmondson J. R., Heywood V.
H., Moore D. M., Valentine D. H., Walters S. M., Webb D. A. (eds) Flora
Europaea I. 2nd edition. Cambridge University Press, pp. 297–301.
Németh F. 1989: Száras növények. In: Rakonczay Z. (szerk.) Vörös Könyv. A
Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett állat- és növényfajok.
Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 265–325. Oprea A. 2005: Lista critică a
plantelor vasculare din România. Editura Universităţii Alexandru Ioan Cuza,
Iași, 668 pp. Pénzes A. 1941: Ujabban terjedő
Eragrostis-
és Lepidium-fajról.
Botanikai Közlemények 38: 179–180. Pinke Gy., Czimber Gy., Pál R. 1999: A
Chorispora tenella
(Pall.) DC. a Szigetközben. Kitaibelia 4(2):
287–288. Pinke Gy., Pál R. 2001: Adatok a Kisalföld gyomflórájának
ismeretéhez. Kitaibelia 6(2): 381–400. Polgár S. 1912: Győrmegye
növényföldrajza és edényes növényeinek felsorolása. Magyar Botanikai Lapok
11: 308–338. Polgár S. 1915: Az
Amaranthus crispus (Lesp. et Thév.) N.
Terrac. újabb magyarországi termőhelyei. Magyar Botanikai Lapok 14: 277–278.
Polgár S. 1941: Győrmegye flórája. Flora Comitatus Jaurinensis. Botanikai
Közlemények 38: 201–352. Priszter Sz. 1960: Adventív gyomnövényeink
terjedése. A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Kiadványai 7., Mezőgazdasági
Kiadó, Budapest, 37 pp. Priszter Sz. 1961: Megjegyzések adventív
növényeinkhez 4–6. Botanikai Közlemények 49: 115–121. Priszter Sz. 1985:
A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve VII.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 682 pp. Priszter Sz. 1997: A magyar
adventívflóra kutatása. Botanikai Közlemények 84(1–2): 25–32. Protopopova
V. V., Shevera M. V. 2019: Invasive species in the flora of Ukraine. I. The
group of highly active species. (Протопопова B.B., Шевера M.B.: Інвазійні
види у флорі України. І. Група високо активних видів.) GEO&BIO 17: 116–135.
https://doi.org/10.15407/gb.2019.17.116 Randall R. P. 2017: A global
compendium of weeds. 3rd edition. Perth, Australia, 3659 pp. Ricciardi
A., Iacarella J. C., Aldridge D. C., Blackburn T. M., Carlton J. T., Catford
J. A., Dick J. T. A., Hulme Ph. E., Jeschke J. M., Liebhold A. M., Lockwood
J. L., MacIsaac H. J., Meyerson L. A., Pyšek P., Richardson D. M., Ruiz G.
M., Simberloff D., Vilà M., Wardle D. A. 2021: Four priority areas to
advance invasion science in the face of rapid environmental change.
Environmental Reviews 29: 119–141.
http://doi.org/10.1139/er-2020-0088 Rigó A. 2019: Additions to the
Distribution atlas of vascular plants of Hungary. Studia botanica hungarica
50(1): 185–224.
https://doi.org/10.17110/StudBot.2019.50.1.185 Rigó A, Barina Z.
2020: Methodology of the habitat classification of anthropogenic urban areas
in Budapest (Hungary). Biologia Futura 71: 53–68.
https://doi.org/10.1007/s42977-020-00011-x Rostański K., Rostański
A., Gerold-Śmietańska I., Wąsowicz P. 2010: Evening-Primroses (Oenothera)
occurring in Europe. W. Szafer Institute of Botany, Polish Academy of
Science, Katowice, Kraków, 157 pp.
Sallainé Kapocsi J., Jakab G., Csathó A. I., Penksza K., Tóth T. 2012: A
Dél-Tiszántúl növényfajainak Vörös Listája. In: Jakab G. (szerk.) A
Körös–Maros Nemzeti Park növényvilága. KMNPI, Szarvas, pp. 380–399.
Sanz-Elorza M., González Bernardo F., Gavilán Iglesias L. P. 2008: The alien
flora of Castilia and León (Spain). Botanica Complutensis 32: 117–137.
Schmidt D. 2012: Bugás tövisperje (Tragus
racemosus [L.] All.). In: Csiszár Á.
(szerk.) Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem
Kiadó, Sopron, pp. 334–339. Schmidt D. 2015: Néhány érdekesebb növényfaj
megjelenése a Duna 2013. évi nagy árvize után a Szigetköz hullámterében.
Kitaibelia 20(2): 303–304.
https://doi.org/10.17542/kit.20.300 Schmidt D., Haszonits Gy. 2020:
Kiegészítések a Soproni-hegység és előtere flórájának ismeretéhez II.
Kitaibelia 25(2): 187–194.
https://doi.org/10.17542/kit.25.187 Schmidt D., Lengyel A. 2008:
Adatok a Pannonhalmi-dombság flórájának ismeretéhez. Flora Pannonica 6:
25–57. Schmidt D., Mesterházy A., Csiky J. 2022:
Lepidium oblongum
(Brassicaceae) appeared on Hungarian railways:
the beginning of a wider European conquest? Acta Botanica Croatica 81(1):
42-50.
https://doi.org/10.37427/botcro-2021-030. Schmotzer A., Takács A.,
Koscsó J. 2021: A newcomer from the east: naturalisation of
Gypsophila perfoliata
L. around the city of Miskolc (Northeast
Hungary). Thaiszia 31(2): 171–194.
https://doi.org/10.33542/TJB2021-2-02 Schoenenberger N.,
Röthlisberger J., Carraro G. 2014: La flora esotica del Cantone Ticino
(Svizzera). Bollettino della Società ticinese di scienze naturali 102:
13–30. Simon T. 2004: A magyarországi edényes flóra határozója.
Harasztok–virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 846 pp.
Smejkal M. 1975: Galeobdolon argentatum
sp. nova, ein neuer Vertreter der
Kollektivart Galeobdolon luteum
(Lamiaceae). Preslia 47: 241–248. Solymosi P.
2008: Újabb adatok az észak-amerikai adventív
Oxybaphus nyctagineus
(Michx.) Sweet terjedésének ismeretéhez Pest
megyében. Növényvédelem 44(12): 623–626. Somlyay L. 2000: Adatok a
Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 5(1):
47–52. Somlyay L., Sennikov A. 2012: Two new alien
Cotoneaster
species naturalized in Hungary. Kitaibelia 17(1): 141. Soó R. 1966: A
magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve II.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 655 pp. Soó R. 1968: A magyar flóra és
vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve III.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 506 pp. Soó
R. 1970: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve
IV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 614 pp. Soó R. 1973: A magyar flóra és
vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve V. Akadémiai Kiadó,
Budapest, 723 pp. Soó R. 1980: A magyar flóra és vegetáció
rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve VI. Akadémiai Kiadó, Budapest, 556
pp. Sramkó G. 2009: Crassulaceae – Varjúhájfélék családja. In: Király G.
(szerk.): Új magyar füvészkönyv I. ANPI, Jósvafő, pp. 193–195. Sulyok J.
2010: Adatok az Upponyi-hegyhát északi részének flórájához. Kitaibelia
15(1–2): 133–144. Süveges K., Takács A., Nagy T., Schmotzer A., Koscsó J.
2020: Florisztikai adatok a Tiszántúl északi pereméről II. Borsodi-ártér és
Sajó–Hernád-sík. Kitaibelia 25(2): 169–186.
https://doi.org/10.17542/kit.25.169
Takács A., Süveges K., Ljubka T., Löki V.,
Lisztes-Szabó Zs., Molnár V.A. 2015: A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE)
II.: A „Siroki Zoltán Herbárium”. Kitaibelia 20(1): 15–22.
https://doi.org/10.17542/kit.20.15 Takács A., Wirth T., Schmotzer A.
2021: Amerikai ibolyák Magyarországon. In: Takács A., Sonkoly J. (szerk.)
XIII. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében nemzetközi
konferencia. Program és összefoglalók. – Ökológiai Kutatóközpont & Debreceni
Egyetem, Debrecen, p. 36. Takács A., Zákány A., Gulyás G., Koscsó J.,
Sramkó G. 2014: Florisztikai adatok a Tiszántúl északi pereméről. Kitaibelia
19(2): 275–294. Takács A., Wirth T., Schmotzer A., Gulyás G., Jordán S.,
Süveges K., Vir ók V., Somlyay L. 2020: Cardamine
occulta Hornem. Magyarországon, és a
dísznövénykereskedelem más potyautasai. Kitaibelia 25(2): 195–214.
https://doi.org/10.17542/kit.25.195 Terpó A., Zając M., Zając A.
1999: Provisional list of Hungarian archaeophytes. Thaiszia 9: 41–47.
Tuba Z., Szirmai O., Nagy J., Czóbel Sz., Cserhalmi D., Gál B., Szerdahelyi
T., Marschall Z. 2009: The vascular flora list of the Hungarian Bodrogköz
and its Characteristic features. Thaiszia 19 Suppl. 1: 153–223. Virók V.,
Farkas R., Farkas T., Šuvada R., Vojtkó A. 2016: A Gömör–Tornai-karszt
flórája. Enumeráció. ANP füzetek XIV. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság,
Jósvafő, 922 pp. Virók V., Farkas R., Gulyás G., Sramkó G. 2010:
Florisztikai adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részéről III.
Kitaibelia 15: 73–84. (Megjelent 2011-ben) Vöröss L. Zs. 1968: Domb- és
hegyvidéki növények a Dráva-síkon és más florisztikai adatok. Botanikai
Közlemények 55(3): 185–186. Walter J., Dobeš Ch. 2004: Morphological
characters, geographic distribution and ecology of neophytic
Amaranthus blitum
L. subsp.
emarginatus in Austria. Annalen des
Naturhistorischen Museums in Wien 105B: 645–672. Webb D. A. 1980:
Commelina L.
In: Tutin T. G., Heywood V. H., Burges N. A., Moore D. M., Valentine D. H.,
Walters S. M., Webb D. A. (eds) Flora Europaea 5. Cambridge University
Press, Cambridge, p. 117. Webb D. A., Chater A. O. 1980:
Iris L. In:
Tutin T. G., Heywood V. H., Burges N. A., Moore D. M., Valentine D. H.,
Walters S. M., Webb D. A. (eds) Flora Europaea 5. Cambridge University
Press, Cambridge, pp. 87–92. Wirth T. 2018: Kiegészítések az
Euphorbia prostrata
és az
Euphorbia serpens hazai elterjedéséhez.
Kitaibelia 23: 267–269. Wirth T., Kovács D., Csiky J. 2020a: Adatok és
kiegészítések a magyarországi adventív flóra kivadult, meghonosodott és
potenciális inváziós fajainak ismeretéhez. Kitaibelia 25(2): 111–156.
https://doi.org/10.17542/kit.25.111 Wirth T., Kovács D., Sebe K.,
Lengyel A., Csiky J. 2020b: Changes of 70 years in the nonnative and native
flora of a Hungarian county seat (Pécs, Central Europe). Plant Biosystems
156(1): 24–35.
https://doi.org/10.1080/11263504.2020.1829734 Woźniak-Chodacka M.,
Pliszko A. 2019: Nowe stanowisko
Oenothera suaveolens (Onagraceae) na
Wyżynie Śląskiej. Fragmenta Floristica et Geobotanica Polonica26(2):
396–399.
https://doi.org/10.35535/ffgp-2019-0039 Wu S.-H., Hsieh C.-F.,
Rejmánek M. 2004: Catalogue of the naturalized flora of Taiwan. Taiwania
49(1): 16–31. Xinqi C., Tamura M. N. 2000: 56.
Ophiopogon
Ker Gawler, Bot. Mag. 27: t. 1063. 1807, nom. cons. Flora of China 24:
252–261.
Xu H., Qiang S., Genovesi P., Ding H., Wu J.,
Meng L., Han Z., Miao J., Hu B., Guo J., Sun H., Huang C., Lei J., Le Z.,
Zhang X., He S., Wu Y., Zheng Z., Chen L., Jarošík V., Pyšek P. 2012: An
inventory of invasive alien species in China. NeoBiota 15: 1–26.
https://doi.org/10.3897/neobiota.15.3575 Zykova E. Yu. 2019: Alien
flora of the Novosibirsk Region. (Зыкова, Е. Ю.: Адвентивная флора
Новосибирской области.) Acta Biologica Sibirica 5(4): 127–140.
https://doi.org/10.14258/abs.v5.i4.7147 Zsák Z. 1915: Megjegyzések
az Amaranthus crispus
(Lesp. et Thév.) N. Terrac. magyarországi
előfordulásához. Magyar Botanikai Lapok 14: 278–280.
http1 – Bartha D., Bán M., Schmidt D., Tiborcz
V. 2022: Magyarország edényes növényfajainak online adatbázisa (http://floraatlasz.uni-sopron.hu
– Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Növénytani és Természetvédelmi Intézet).
(hozzáférés 2022. március–április) http2 – WFO 2022: World Flora Online.
Published on the Internet.
www.worldfloraonline.org (korábban: www.theplantlist.org)
(hozzáférés 2022. március–április) http3 – Verloove F. 2022: Manual of
the Alien Plants of Belgium. Botanic Garden Meise, Belgium.
www.alienplantsbelgium.be
(hozzáférés 2022. március–április) http4 – Beth Chatto’s Plants &
Gardens.
https://www.bethchatto.co.uk/ (hozzáférés 2022. március–április)
|