Botanikai Közlemények

Journal of the Botanical Section of the Hungarian Biological Society

< 2018

Botanikai Közlemények 105(2): 231–242 (2018)
DOI: 10.17716/BotKozlem.2018.105.2.231

The bryophyte ﬂora of Balaton village (Heves county, Hungary)

D. ZSÓLYOM¹ & P. SZŰCS²

¹Eszterházy Károly University, Faculty of Natural Sciences
²Eszterházy Károly University, Faculty of Nature Sciences, Institute of Biology, Department of Botany and Plant Physiology,
Leányka u. 6, H-3300 Eger, Hungary; szucs.peter@uni-eszterhazy.hu

Accepted: 26 October 2018

Key words: anthropogenic habitats, NE Hungary, red list status, small settlement, Sørensen index.

Random sampling was performed in diﬀerent habitats and microhabitats within the administrative borders of the village Balaton including traffic roads, drainage ditches, parks, yards, watercourses, stone walls, cemetery, and tree plantations. Altogether 61 taxa (4 liverworts and 57 mosses) were recorded from the village. The liverwort species belong to 4 families and 4 genera, while the mosses belong to 16 families and 35 genera. 41% of the species belong to 3 families (Brachytheciaceae, Pottiaceae and Orthotrichaceae). Four taxa (Brachythecium glareosum, Cirriphyllum piliferum, Orthotrichum obtusifolium and Orthotrichum pumilum) are near threatened (NT) according to the Hungarian Red List. As to the life strategy categories, 36.1% of the species are colonist, 32.8% perennial, and 16.4% competitive perennial. The results of comparison the bryophyte ﬂora of Balaton and Almásfüzitő (another Hungarian village) show a considerable diﬀerence in the species composition, which can be explained by the older built environment, and the lower rate of bare, exposed soil surfaces in Balaton village, and the diﬀerent species of individual habitats of the two settlements.

Full text

References

Atherton I., Bosanquet S., Lawley M. (eds) 2010: Mosses and liverworts in Britain and Ireland: A feld guide. British Bryological Society, Plymouth, 848 pp.
Benkert D., Erzberger P., Klawitter J., Linder W., Linke C., Schaepe A., Steinland M., Wiehle W. 1995: Te moss list of Brandenburg and Berlin including the threat levels. Verhand lungen des Botanischen Vereins der Provinz Brandenburg 128: 1–68.
Domina L. 1974: Kisbér és Ácsteszér mohái. A tatai Herman Ottó kör (Természettudományi Stúdió) munkái 4: 113–116.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 824 pp.
Erzberger P., Schröder W. 2008: Te genus Schistidium (Grimmiaceae, Musci) in Hungary. Studia botanica hungarica 39: 27–88.
Fojcik B., Stebel A. 2014: Te diversity of moss ﬂora of Katowice town (S Poland). Cryptogamie, Bryologie 35(4): 373–385. https://doi.org/10.7872/cryb.v35.iss4.2014.373
Frahm J.-P. 2006: Die Moosﬂora von Rolandseck. Notulae Bryologicae Rhenanae 7. Archive for bryology 12: 1–7.
Gruber J. P. 2001: Die Moosﬂora der Stadt Salzburg und ihr Wandel im Zeitraum von 130 Jahren. Stap fa 79: 3–155.
Igmándy J. 1939: Hajdúnánás mohaﬂórája. Tisia 3: 128–142.
Janovicová K., Kubinská A., Javorčíková D. 2003: Liverworts (Hepatophyta), hornworts (Anthocerotophyta) and mosses (Bryophyta) in the area Bratislava (Slovakia). Botanický ústav SAV, Bratislava, pp. 38–98.
Hill M. O., Bell N., Bruggeman-Nannaenga M. A., Brugues M., Cano M. J., Enroth J., Flat berg K. I., Frahm J.-P., Gallego M. T., Garilleti R., Guerra J., Hedenäs L., Holyoak D. T., Hyvönen J., Ignatov M. S., Lara F., Mazimpaka V., Munoz J., Söderström L. 2006: An annotated checklist of the mosses of Europe and Macaronesia. Journal of Bryology 28: 198–267. https://doi.org/10.1179/174328206x119998
Király G., Balogh L., Barina Z., Bartha D., Bauer N., Bodonczi L., Dancza I., Farkas S., Galambos I., Gulyás G., Molnár V. A., Nagy J., Pifkó D., Schmotzer A., Somlyai L., Szmorad F., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. 2003: A magyarországi ﬂóratérképezés módszertani alapjai. Flora Pannonica 1: 3–20.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv (Magyarország hajtásos növényei, határozókulcsok). Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Lewinsky-Haapasaari J. 1995: Illustrierter Bestimmungsschlüssel zu den europäischen Orthotri chum Arten. Meylania 9: 3–57.
Misikova K. 2013: Bryophytes of the village Marianka (South Western Slovakia). Acta botanica Universitatis Comenianae 48: 3–8.
Müller F. 1993: Studien zur Moos- und Flechtenﬂora der Stadt Halle/S. Limprichtia 1: 1–167.
Mészáros I. 1974: Tata mohái I. A tatai Herman Ottó kör (Természettudományi Stúdió) munkái 4: 117–118.
Papp B., Erzberger P., Ódor P., Hock Zs., Szövényi P., Szurdoki E., Tóth Z. 2010: Updated checklist and redlist of Hungarian bryophytes. Studia botanica hungarica 41: 31–59.
Sabovljević M., Grdovic S. 2009: Bryophyte diversity within urban areas: case study of the city of Belgrade (Serbia). International Journal of Botany 5(1): 85–92. https://doi.org/10.3923/ijb.2009.85.92
Sabovljević M., Sabovljević A. 2009: Biodiversity within urban areas: A case study on bryophytes of the city of Cologne (NRW, Germany). Plant Biosystems 143: 473–481. https://doi.org/10.1080/11263500903178075
Schaepe A. 1986: Veränderungen der Moosﬂora von Berlin (West). Bryophytorum biblotheca 33: 1–392.
Skudnik M., Sabovljević A., Batič F., Sabovljević M. 2013: Te bryophyte diversity of Ljubljana (Slovenia). Polish Botanical Journal 58(1): 319–324. https://doi.org/10.2478/pbj-2013-0031
Sørensen T. 1948: A method of establishing groups of equal amplitude in plant sociology based on similarity of species content. Kongelige Danske Videnskabernes Selskab. Biologiske Skrifer 4: 1–34.
Söderström L., Hagborg A., von Konrat M., Bartholomew-Began S., Bell D., Briscoe L., Brown E., Cargill D. C., Costa D. P., Crandall-Stotler B. J., Cooper E. D., Dauphin G., Engel J. J., Feldberg K., Glenny D., Gradstein S. R., He X., Heinrichs J., Hentschel J., Ilkiu-Borges A. L., Katagiri T., Konstantinova N. A, Larraín J., Long D. G., Nebel M., Pócs T., Puche F., Reiner-Drehwald E., Renner M. A., SassGyar ma ti A., Schäfer-Verwimp A., Moragues J. G., Stotler R. E., Sukkharak P., Thiers B. M., Uribe J., Váňa J., Villarreal J. C., Wigginton M., Zhang L. Zhu R. L. 2016: World checklist of hornworts and liverworts. PhytoKeys 59: 1–828.
Smith A. J. E. 1990: Te liverworts of Britain and Ireland. Cambridge University Press, Cambridge, 362 pp.
Smith A. J. E. 2004: Te moss ﬂora of Britain and Ireland. Cambridge University Press, Cambridge, 1012 pp.
Szabó É. 1979: Csolnok mohái. A tatai Herman Ottó kör (Természettudományi Stúdió) munkái 6: 107–108.
Szepesfalvi J. 1940: Die Moosﬂora der Umgebung von Budapest und des Pilisgebirges I. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 33: 1–104.
Szepesfalvi J. 1941: Die Moosﬂora der Umgebung von Budapest und des Pilisgebirges II. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 34: 1–71.
Szepesfalvi J. 1942: Die Moosﬂora der Umgebung von Budapest und des Pilisgebirges III. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 35: 1–72.
Szűcs P. 2015a: Mohaﬂorisztikai vizsgálatok az egykori almásfüzitői timföldgyár környékén. Kitaibelia 20(2): 206–212. https://doi.org/10.17542/kit.20.206
Szűcs P. 2015b: Kindbergia praelonga (Hedw.) Ochyra Sopron város mohaﬂórájában. Kitaibelia 20(2): 305.
Szűcs P., Bidló A. 2010: A Phaeoceros carolinianus (Michx.) Proskauer és a Riccia glauca L. előfordulása és termőhelye Őriszentpéternél. Kitaibelia 15(1–2): 181.
Szűcs P., Börcsök Z., Kámán O. 2014: A Riccia glauca L. és a Riccia sorocarpa Bisch. előfordulása Barcs belterületén. Kitaibelia 19(2): 365.
Szűcs P., Pénzes-Kónya E., Hofmann T. 2017: Te bryophyte ﬂora of the village of Almásfüzitő, a former industrial settlement in NW-Hungary. Cryptogamie, Bryologie 38(2): 153–170. https://doi.org/10.7872/cryb/v38.iss2.2017.153
Zechmeister H. G. 2009: Erfassung der Vorkommen von Moosarten des Anhanges II der FFH Richt linie und Stichprobenartige Erfassung der Moosﬂora auf Wiener Stadtgebiet. Bericht zum gleichnamigen Projekt. http://www.zobodat.at/pdf/MA22-Wien_69_0001-0018.pdf. (Hozzáférés: 2018.05.14.)
Zechmeister H. G., Tribsch A., Hohenwallner D. 2002: Die Moosﬂora von Linz und ihre Bedeutung für die Bioindikation. Naturkundliches Jahrbuch der Stadt Linz 48: 111–191.