Botanikai Közlemények 110(2): 167–190 (2023)

DOI: 10.17716/BotKozlem.2023.110.2.167

 

Angol nyelvű közlemény magyar nyelvű összefoglalóval

 

The distribution of the tree of heaven (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) in the settlements and forests of Southern Börzsöny, Hungary

 

A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) előfordulásai a Dél-Börzsöny településein és erdeiben      

 

VIG Tamás^1*, ERDÉLYI Arnold^2,3, MALATINSZKY Ákos³

 

¹1117 Budapest, Hamzsabégi út, 13.; vig56inf@gmail.com

²Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.; arnoldoooo@gmail.com

³Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet,

Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.; malatinszky.akos@uni-mate.hu

*levelező szerző 

 

 

Elfogadva: 2023. július 20.

Kulcsszavak: erdészeti út, özönnövény, lékes erdőfelújítás, Nagymaros, út- és nyiladékhálózat, Zebegény.

Összefoglalás: Munkánkban az idegenhonos, inváziós mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) elterjedését térképeztük fel és jellemeztük a Dél-Börzsöny mintegy 2100 hektáros területén, a települési és erdei úthálózat mentén. A felmérést alapvetően a tömegesség, az elhelyezkedés, települések esetében a gondozott-gondozatlan jelleg, erdőt illetően a nyílt-zárt állomány viszonyainak függvényében végeztük. A bálványfa egyedeit vagy összefüggőbb állományait kézi GPS segítségével rögzítettük. Új pont akkor került letételre, ha a két egyed vagy állomány közötti távolság meghaladta a 10 métert. A településeken (Zebegény és Nagymaros) összesen 482 előfordulási pontot rögzítettünk. Megállapítottuk, hogy a bálványfa elsősorban a gondozatlan zöldterületeken (38%) és a gondozatlan kertekben (21%) jelenik meg leggyakrabban, illetve jelentős előfordulást rögzítettünk a vasút menti területeken is (18%). A két település közti erdőben folytatott felmérésünk során 193 előfordulási pontot rögzítettünk. Eredményeink szerint a faj elsősorban a rendszeresen használt erdészeti utak mentén jelenik meg (42%), valamint a legtöbbször felnyílt állományokban (mesterséges lékekben) fordul elő (69%). Vizsgálatunk rámutat arra is, hogy az erdészeti üzemtervi adatok számottevően kevesebb erdőrészletben jeleznek előfordulást (23 db), mint az általunk végzett (56 db), illetve korábban lezajlott erdőtérképezések felmérései (60 db). Eredményeink alapján az antropogén hatások meghatározóak a faj terjedésében. A jövőben exponenciális terjedése várható, így ennek megelőzése érdekében mielőbbi kezelések végrehajtását javasoljuk, a magtermő egyedek gócpontjainak azonnali felszámolásával. Sarkalatos továbbá a társadalmi megítélés és tudás kérdésköre is, mivel a társadalom nagy része általánosságban csekély ismerettel rendelkezik mind a bálványfáról, mind az inváziós növényfajok jelentette veszélyekről. Az ismeretterjesztés ennek következtében potenciális útja lehet a megelőzésnek. 

Teljes szöveg