Botanikai Közlemények 110(2): 191–226 (2023)

DOI: 10.17716/BotKozlem.2023.110.2.191

 

 

Néprajzi gyűjtések jelentősége a hagyományos növény- és tájismeret kutatásában Orosházán és környékén  

 

SZABÓ István Lajos

 

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campus, 8360 Keszthely Festetics út 7.; kalmos@t-online.hu

 

 

Elfogadva: 2023. március 13.

Kulcsszavak: agrobotanika, Békés vármegye, etnobotanika, etnoökológia, tanyavilág, Tiszántúl.

Összefoglalás: Az orosházi és hódmezővásárhelyi puszta és tanyavilág hagyományos paraszti életét megörökítő néprajzi gyűjtések gyakran több-kevesebb mértékben kiterjedtek a népi növény- és tájismeretre – még akkor is, ha céljukat tekintve eredetileg nem arra irányultak. Feltételeztük, hogy e gyűjtések alkalmazott növénytani, természetföldrajzi szempontú feldolgozásra alkalmasak. Jóllehet, e felmérések gyakran csak botanikai szavakat, szócsoportokat (legkevésbé szakkifejezéseket) tartalmaznak ábrák, részletes leírások, jellemzések nélkül, de a növényismerethez fűződő népi műveltségről így is sok minden kiolvasható belőlük. A jelen szakirodalmi feldolgozás utal az etnobotanika hazai történetére, az ökológia természet- és társadalomtudományi kötődésére, valamint azokra a tájegységi, vegetációs és népességtörténeti változásokra, amelyek az 1950–70-es évek népismereti kutatásainak vizsgált helyszínére hatottak. A tanulmányok ismeretanyagát növényfajok, fajták és változatok, növényállományok, növény-, táj- és talajhasználat, növényi eredetű termékek, eszközök, gazdasági munkavégzés, eljárások, helyek, elnevezések, szokások szerint csoportosítva, botanikai, ökológiai szempontok szerint elemeztük, és saját adatokkal egészítettük ki. Ez a felmérés 130 idézett publikáción és számos más hivatkozott munkán alapul. Az így létrejött kiterjedt, elektronikus mellékletként elérhető adatbázis 49 néprajzi és helytörténeti műből összegyűjtött 438 tételt tartalmaz botanikailag megfelelő felépítésben és tartalommal. Az idézett kutatók alapos néprajzi interjúinak és leíró kutatási módszereinek eredménye a viszonylag gazdag természetismereti tudásanyag, amit elektronikus adatbázisban csatoltunk. Számunkra jól érzékelhetők bennük a megismerés korlátai, de mégis hiánypótlók és értékesek a magyar népi növényismeret feltárása és megőrzése tekintetében. A feldolgozott tanulmányok növénytani adatai híven tükrözik a korszak mindennapos gyakorlatát és – esetenként évszázados múltból táplálkozó – élő hagyományát. A gazdasági és természeti környezeti adottságokra utalt, alkalmazkodó családi gazdálkodásnak tulajdonítható sajátosságok érvényesülése, majd lecsengése tapasztalható egészen a lakosságnak a XX. század végére bekövetkezett gyökeres gazdálkodási és életformaváltásáig. 

Teljes szöveg     Elektronikus melléklet