Botanikai Közlemények 105(1): 13–26 (2018)
DOI: 10.17716/BotKozlem.2018.105.1.13 

 

 

N, P és K műtrágyázás hatása telepített gyep fajainak
szukcessziójára tíz év során

 

 

Kulcsszavak: hosszú távú szukcesszió, mészlepedékes csernozjom, műtrágya hatások, szabadföldi kísérlet, telepített gyep. 

 

Összefoglalás: Különböző N, P és K ellátottsági szintek, és azok kombinációi hatását vizsgáltuk egy mesterséges gyep fajösszetételére 2006 és 2015 között szabadföldi kísérletben. A gyepet 2000 őszén telepítettük nyolc komponensből álló fűmag ke-verékkel. A kísérleti terület mészlepedékes csernozjom talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3–5% CaCO₃-ot és 20–22% agyagot tartalmazott. A kezeletlen talaj N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K=64 kezelést tartalmazott 2 ismétléssel, így öszszesen 128 parcellát foglalt magában. A gyepfajok százalékos borítását évente felvételeztük május végén, az első kaszálás előtt.

Az angolperje (Lolium perenne), a réti komócsin (Phleum pratense), a réti csenkesz (Festuca pratensis) és a vörös csenkesz (Festuca rubra) már a kísérlet első éveiben eltűnt a területről. A taréjos búzafű (Agropyron cristatum) az évek során növelte a borítását és meghálálta a nagyobb N és P ellátottságot. Az árva rozsnokot (Bromus inermis) nem vetettük, ám spontán megtelepedett a területen, és folyamatosan terjeszkedett. A N és K adagok a legmagasabb szintig növelték a borítását, míg a P esetében mérsékeltebb volt az igénye. A kísérlet első éveiben a nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) volt a legmeghatározóbb faj, de borítása folyamatosan csökkent. Mérsékelt N műtrágyázást igényelt, a nagyobb adagok már a kontroll szintje alá csökkentették a tömegességét. Foszforból a kontroll volt a legkedvezőbb, míg a K trágyázás enyhe pozitív hatással volt rá. A csomós ebír (Dactylis glomerata) borítása csökkenő tendenciát mutatott az évek során. Mérsékelt N ellátottság bizonyult számára a legkedvezőbbnek, míg a különböző P és K ellátottságoknak nem volt számottevő hatásuk. A zöld pántlikafű (Phalaris arundinacea) nem tudott elterjedni, de szórványosan megtalálható volt végig a vizsgált időszak alatt. A kezelt parcellákon fordult elő, míg a kontroll parcellákon nem volt megtalálható. Az egyéb növényfajok, többnyire kétszikűek, borítása elsősorban a kontroll, azon belül is főleg a N kontroll parcellákon folyamatosan nőtt az évek során 2%-ról 30–37%-ra. A gyep fajösszetételét jelentősen befolyásolta a talaj N, P és K ellátottsága. 

 

Teljes szöveg