Botanikai Közlemények 105(1): 143–154 (2018)
DOI: 10.17716/BotKozlem.2018.105.1.143

 

Hazai botanikus kerti tapasztalatok az európai uniós inváziós listán szereplő szárazföldi növényekkel kapcsolatban

 

Csecserits Anikó¹, Barabás Sándor², Csabai Judit³, Devescovi Katalin⁴, Hanyecz Katalin⁵, Höhn Mária², Kósa Géza⁶, Németh Anikó⁷, Orlóci László⁸, Papp László⁹, Pándi Ildikó¹⁰, Ruborits Tamás¹¹, Sütöriné Dr. Diószegi Magdolna¹², Szitár Katalin¹, Tihanyi György¹³ és ifj. Papp László⁸

 

¹MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, 2163 Vácrátót,
Alkotmány u. 2-4.; csecserits.aniko@okologi.mta.hu

²Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Növénytani Tanszék
és Soroksári Botanikus Kert, 1118 Budapest, Villányi út 29-43.;
Barabas.Sandor@kertk.szie.hu

³Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kert, 4400 Nyíregyháza,
Sóstói út 31/B.; csabai.judit@nye.hu

⁴Gyógynövénykutató Intézet Kft., 2011 Budakalász,
Luppa-szigeti út 4.; info@gynki.hu

⁵Szent István Egyetem Szarvasi Arborétum, 5540 Szarvas,
I. Külterület 9.; katalin.hanyecz@pepikert.hu

⁶MTA Ökológiai Kutatóközpont, Nemzeti Botanikus Kert, 2163 Vácrátót,
Alkotmány u. 2-4.; kosa.geza@okologia.mta.hu

⁷Szegedi Tudományegyetem Füvészkert, 6726 Szeged,
Lövölde u. 42.; vnemeth@bio.u-szeged.hu

⁸Eötvös Loránd Tudományegyetem, Füvészkert, 1083 Budapest,
Illés u. 25.; papplaca@gmail.com

⁹Debreceni Egyetem, Botanikus Kert, 4032 Debrecen,
Egyetem tér 1.; papp.laszlo@gf.unideb.hu

¹⁰Szent István Egyetem Gödöllői Botanikus kert, 2100 Gödöllő,
Páter Károly u. 1.; pandi.ildiko@gmail.com

¹¹Jeli Arborétum, 9841 Kám, Arborétumi út;
ruborits_tamas@vasvar.szherdeszet.hu

¹²Szent István Egyetem Budai Arborétum, 1118 Budapest,
Villányi út 29-43.; Dioszegi_Magdolna@kertk.szie.hu

¹³Diószegi Sámuel Iskolai Botanikus Kert, 4032 Debrecen,
Hollós u. 3.; szakisk@satrax.hu

 

Elfogadva: 2018. január 23.

 

 

Kulcsszavak: arborétum, Baccharis halimifolia, inváziós hajlam, kérdőív, kockázatelemzés, Lupinus polyphyllus.

 

 

Összefoglalás: A biodiverzitás csökkenéshez az élőhelyek emberi tevékenység miatti feldarabolódása, átalakulása és eltűnése mellett az inváziós fajok terjedése és az általuk okozott élőhely - átalakulás is jelentősen hozzájárul. Az inváziós fajok elleni védekezés akkor lehet igazán hatékony, ha egy nagyobb régió országai közösen lépnek fel, ezért az Európai Unió közös szabályozást hozott létre 2014-ben. Ennek mellékleteként megjelentették azon fajok listáját, melyek ellen közös fellépés szükséges és lehetséges. A listán szereplő fajok elleni hatékony védekezés érdekében érdemes összegyűjteni a helyi, egy-egy országon belül megszerzett tapasztalatokat is.

A botanikus kertek már régóta gyűjtik az idegenhonos növényfajokkal kapcsolatos kertészeti és ökológiai tudást. Emiatt célul tűztük ki, hogy kérdőíves megkeresés segítségével felmérjük a jelenlegi EU-s inváziós listán (2017/1263 végrehajtási rendelet) szereplő, hazánkban jelenleg még nem elterjedt szárazföldi növényfajokkal kapcsolatos hazai, botanikus kerti tapasztalatokat.

A felmérés eredményei szerint a vizsgált, kilenc szárazföldi növényfaj közül a válaszadó 13 hazai botanikus kertben jelenleg hat faj egyedeit nevelik. A legtöbb helyen, hét kertben a borfa (Baccharis halimifolia) fordul elő, a chilei és brazil óriáslapu (Gunnera manicata és tinctoria) (egy esetként kezelve) és az erdei csillagfürt (Lupinus polyphyllus) pedig hat kertben található meg. A botanikus kerti tapasztalatok alapján két faj esetében (borfa, erdei csillagfürt) nem lehet teljesen kizárni, hogy nem lennének képesek hazánk bizonyos területein spontán terjedésre, invázióra.

Általában a folyamatos működésű botanikus kertek olyan hosszú távú megfigyeléseket tudnak végezni sok növényfajon, ami egyébként elég ritka és nehezen kivitelezhető az ökológiai kutatások terén, emiatt a kertek nagyon jelentős kísérleti terepei, teszthelyei az inváziós hajlam vizsgálatának is.

 

Teljes szöveg