Botanikai
Közlemények 104(2): 235–250 (2017)
DOI:
10.17716/BotKozlem.2017.104.2.235
Kiegészítések Magyarország páfrányainak elterjedési adataihoz, különös
tekintettel előfordulásukra kőépítményeken
TAMÁS Júlia1*, VIDA Gábor2 és CSONTOS Péter3
1Magyar Természettudományi Múzeum,
Növénytár,
1089 Budapest, Könyves Kálmán körút 40.;
tamas.julia@nhmus.hu
2Magyar Tudományos Akadémia, Biológiai Tudományok Osztálya,1245
Budapest, Pf. 1000
3Magyar Tudományos Akadémia,
Agrártudományi Kutatóközpont,
Talajtani és Agrokémiai Intézet, 1022
Budapest, Herman Ottó út 15.
*levelező
szerző
Elfogadva:
2017. november 22.
Kulcsszavak:
antropogén élőhelyek, elterjedési adatok, idegenhonos páfrányok,
kőfalak, flóratérképezés, téglafalak, védett páfrányfajok.
Összefoglalás:
Munkánk célja a páfrányfajok tekintetében kiegészítő adatok
szolgáltatása Magyarország edényes növényfajainak elterjedési
atlaszához. Új florisztikai adataink zömmel a fővárosra és annak
agglomerációs övezetére vonatkoznak, de szórvány jelleggel az ország más
területeiről is közlünk új adatokat. Mivel a vizsgált terület döntő
részére az erős beépítettség a jellemző, ezért külön fgyelmet
fordítottunk az antropogén élőhelyekre.
Felmérésünk eredményeként 15 fajra nézve találtunk összesen 54 esetben
új előfordulási adatot, amelyek 18 flóratérképezési cellára vonatkoztak.
Adataink öt védett páfrány faj: Asplenium adiantum-nigrum,
A. scolopendrium, Gymnocarpium robertianum,
Polystichum aculeatum és Telypteris palustris
elterjedésének ismeretéhez is hozzájárultak. A legtöbb új adatot a
következő fajokra találtunk (zárójelben az olyan térképezési egységek
darabszáma áll, ahonnan korábban a faj nem volt ismert): Asplenium
ruta-muraria (9), Asplenium trichomanes (7),
Dryopteris flix-mas (7), Polystichum aculeatum (7).
Meglepő módon négy egzóta páfrány: Adiantum capillus-veneris,
Cyrtomium falcatum, Pteris cretica és Pteris cf.
multifda szubspontán előfordulását is megtaláltuk, mindegyiket
budapesti kórház-épületek télen folyamatosan fűtött falain.
A felmérés eredményei alapján úgy látjuk, hogy a páfrányok
flóratérképezése során érdemes alaposan átvizsgálni az épített
környezetet is, különösen az elhanyagolt épületek, várromok és más kőből
rakott, ember alkotta építmények falait, mert azok alkalmas élőhelyet
nyújthatnak a páfrányok megtelepedésére, amelyek között nem ritkán még a
védett fajok is felbukkanhatnak