< 2016

Botanikai Közlemények 103(2): 213–226 (2016)
DOI: 10.17716/BotKozlem.2016.103.2.213

Magyar herbáriumok 15.

 A keszthelyi Balatoni Múzeum herbáriuma (KBM)

Nagy Timea^1*, Takács Attila², Bódis Judit¹

¹Pannon Egyetem Georgikon Kar, Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék,

8360 Keszthely, Festetics utca 7.; ^*tima.nagy@gmail.com

²Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Növénytani Tanszék

4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

Elfogadva: 2016. június 27.

Kulcsszavak: botanikatörténet, digitális adatbázis, Frech’ Miklós, Soó Rezső, természettudományi gyűjtemény, Tuzson János

Összefoglalás: A Balatoni Múzeum herbáriumának digitális adatfeltárását és közzétételét a tudományos felhasználhatóság érdekében végeztük el. A feldolgozás során a herbáriumban található edényes fajok főként Magyarországról származó lapjait digitalizáltuk, majd adatbázisba rendeztük. A herbárium nem egységes, négy részre osztható: 1) az egykori Keszthelyi Premontrei Gimnázium herbáriuma (KGH), 2) Soó Rezső balatoni gyűjteménye, 3) Tuzson János: A magyar Alföld Növényeinek Gyűjteménye című exsiccata-ja és 4) Frech’ Miklós gyűjteménye. A teljes gyűjtemény mintegy 9000 herbáriumi lapból áll, ebből 6563 informatív (vagyis legalább gyűjtőnévvel, dátummal vagy lelőhely adatokkal feliratozott) lapot digitalizáltunk. Legnagyobb példányszámmal a KGH rendelkezik, ugyanakkor nagyrészt külföldi gyűjtéseket őriz az 1800-as évekből. A másik három gyűjtemény kizárólag Magyarországról származó lapokat tartalmaz. A herbáriumban összesen 141 magyar településről találunk herbáriumi lapokat. A települések 28%-ról csak egy példány származik. Legnagyobb hazai példányszámmal (1585) a Soó gyűjtemény bír. A Tuzson exsiccata lapjai hazánk alföldi területeiről származnak, míg a másik három gyűjtemény nagy része a Balaton környékét reprezentálja. Legkorábban a KGH keletkezett, az 1810-es évektől az 1920-as évekig gyarapodott. A Soó és Tuzson gyűjtemény az 1920-as és ’30-as években jött létre, míg a Frech’ gyűjtemény lapjai főként az 1960-as évekből valók. A KGH lapjai család szerint vannak rendezve. A Soó és Tuzson gyűjtemény lapjainak kézzel írt katalógusa a fasciculusok elején megtalálható, míg a Frech’ részgyűjtemény rendezetlen. Legnagyobb adathiánnyal a KGH bír, a többi gyűjtemény példányai részletesen feliratozottak. A teljes gyűjteményben számos ritka faj több száz példánya található. Ezek egy része igen jelentős florisztikai adatokat dokumentál (pl. Pinguicula alpina L. és a Drosera rotundifolia L. egykori előfordulása a Tapolcai-medencében).

Rövid történet

Szerkesztőbizottság

Szerzői útmutató

Tartalom

Megrendelés

Impresszum