< 2022

Black poplar steppe woods in the Tengelic Sands (Hungary)

G. LENDVAY¹ and B. KEVEY²

¹Sárbogárd 7000, Tompa Mihály u. 38/C; gaborlendvai@hotmail.com
²University of Pécs, Department of Ecology, H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6.; keveyb@ttk.pte.hu   

Accepted: 14 March 2022

Key words: forest steppe, Great Hungarian Plain, multivariate comparison, syntaxonomy, vegetation on sand.

In the Tengelic Sands (Central Hungary), small patches of black poplar woods have been discovered recently. The habitat they grow in is very similar to that of juniper-poplar wood (Junipero-Populetum albae (Zólyomi ex Soó 1950) Szodfridt 1969) and oak steppe wood (Populo canescenti-Quercetum roboris (Hargitai 1940) Borhidi in Borhidi et Kevey 1996) distributed mostly east of the Danube. We carried out a comparative vegetation analysis to determine their phytosociological characteristics and their affinities to juniper-poplar wood and oak steppe wood, their presumed relatives. Reference material was collected in the Kiskunság Sands, where we sampled juniper-poplar woods either with white poplar or black poplar or with both in addition to oak steppe woods and closed pedunculate oak forests. Our analysis revealed substantially stronger similarity of black poplar steppe woods to the juniper-poplar wood than to the oak steppe woods. The proportion of dry grassland species (Festuco-Brometea s.l. and Festucetea vaginatae s.l.) exceeded that of forest species (Querco-Fagetea s.l. and Quercetea pubescentis-petraeae s.l.) in all three types of poplar woods, as opposed to that of the woods dominated by oaks. The proportion of Festuco-Brometea s.l. species also exceeded that of Festucetea vaginatae s.l. species. The difference between these values was essentially the same in pairwise comparisons of poplar woods, but was increasingly greater in comparisons with the oak steppe wood and the closed oak forest. However, the proportion of mesic forest species (Querco-Fagetea s.l.) was substantially higher, and the proportion of the Festucetea vaginatae s.l. species was one third lower in the black poplar steppe woods than in the juniper-poplar woods. The relatively high proportions of ruderal species (Chenopodio-Scleranthea) and introduced aliens indicated an elevated level of disturbance. Results of binary cluster and principal coordinates analyses showed that the compared three vegetation units are approximately equally differentiated floristically from one another. We concluded that the available research material on the different types of sand steppe woodland is very limited, and as a consequence, we cannot determine the syntaxonomical status of these black poplar woods at the current level of knowledge.  

Full text     Electronic supplement

References

Babos I. 1955: A nyárfások homokbuckán előforduló megjelenési formái. Erdészeti Kutatások 4: 31–87.

Bartha D., Bús M., Horváth T. 2004: Az év fája – 2004 – a fekete nyár (Populus nigra L.).  Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron, 8 pp.

Becking R. W. 1957: The Zürich-Montpellier School of Phytosociology. Botanical Review 23: 411–488. https://doi.org/10.1007/bf02872328

Biró M. 2003: Pillantás a múltba: A Duna-Tisza közi homokbuckások tájtörténete az elmúlt kétszázötven évben. In: Molnár Zs. (szerk.): A Kiskunság száraz homoki növényzete. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 30–33.

Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.

Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp.

Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. The forest vegetation. In: Borhidi A. (ed.): Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.

Boros Á. 1953: A Mezőföld növényföldrajzi vázlata. Földrajzi Értesítő 2: 234–250.

Braun-Blanquet J. 1964: Pflanzensoziologie. Grundzüge der Vegetationskunde. Ed. 3. Springer Verlag, Wien, 865 pp. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2

Fekete G. 1992: The holistic view of succession reconsidered. Coenoses 7: 21–29.

Fekete G. 1997: Borókás-nyárasok. In: Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.). Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp.159–160.

Fekete G. 1999: Nyáras-borókás (Junipero-Populetum albae /Zólyomi ex Soó 1950/ Szodfridt 1969). In: Borhidi A., Sánta A. (szerk.) Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 273–276.

Grubov V. I. 2001: Key to the vascular plants of Mongolia. Science Press, Enfield, New Hampshire.

Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Taxonlista és attribútum-állomány. Vácrátót, 267 pp.

Kárpátiová V., Kárpáti I., Krippelová T., Krippel E. 1961: Spoločenstvo topola bieleho a borievky obyčajnej pri Šturove. Biologia 16: 481–492.

Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary). Die Wälder von Ungarn. Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (230 táblázat + 244 ábra).

Kevey B. 2015: A Tengelici-homokvidék zárt homoki tölgyesei (Polygonato latifolii-Quercetum roboris Borhidi in Borhidi ez Kevey 1996). Natura Somogyiensis 27: 5–36.

Kevey B., Hirmann A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8-10. (Összefoglalók), p. 74.

Kevey B., Lendvai G. 2015: A Tengelici-homokvidék gyertyános-tölgyesei (Convallario-Carpinetum Kevey 2008). Natura Somogyiensis 26: 6–38.

Kontra L. 1979: Erdészet, vadászat, halászat. In: Tóth K. (szerk.). Nemzeti park a Kiskunságban. Natura, Budapest, pp. 380–400.

Lavrenko E. M. 1970: Provincialnoje razgyelenyije Pricsornomorszko-Kazahsztanszkoj Podoblasztyi sztyepnoj oblasztyi Evrazii. Botanyicseszkij Zsurnal 55: 609–625.

Lendvai G. 1990: A Tengelici-homokvidék északi részének vegetációja (áttekintés). Botanikai Közlemények 77(1-2): 9–16.

Lendvai G., Horváth A., Kevey B. 2014: Tatárjuharos tölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957) a Mezőföldön. Botanikai Közlemények 101: 145–188.

Lőkös L. (szerk.) 2001: Diaria Itinerum Pauli Kitaibelii III. 1805-1817. Hungarian Natural History Museum, Budapest. pp. 271–327.

Máté A. 2014: 91NO Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae). In: Haraszthy L. (szerk.) Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Alapítvány, Csákvár, pp. 921–926.

Molnár Zs., Fekete G., Rédei T., Kröel-Dulay Gy., Vidéki R., Tímár G. 2011: M5 – Homoki borókás-nyárasok. In: Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. (szerk.) Magyarország élőhelyei. MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 348–351.

Podani J. 2001: SYN-TAX 2000 Computer Programs for Data Analysis in Ecology and Systematics. Scientia, Budapest, 53 pp.

Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. Tankönyvkiadó, Budapest, 892 pp.

Siskin B. K., Bobrov J. G. (eds) 1933-1964: Flora SzSzSzR. vols. I.–XXX. Izdatyelsztvo Akagyemii Nauk, Moszkva.

Soó R. 1958: Die Wälder des Alföld. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 4: 351–381.

Soó R. 1962: Növényföldrajz. Tankönyvkiadó, Budapest, 180 pp.

Soó R. 1964-1980: Magyarország flórájának és vegetációjának rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. 1-6. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Soó R. 1970: Magyarország flórájának és vegetációjának rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. 4. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 546–547.

Szodfridt I. 1969: Borókás-nyárasok Bugac környékén. Botanikai Közlemények 56(3): 159–165.

Szodfridt I. 1979: Borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae). In: Tóth K. (szerk.) Nemzeti park a Kiskunságban. Natura, Budapest, pp. 217–219.

Tutin T. G., Burges N. A., Edmondson J. R., Chater A. O., Heywood V. H., Moore D. M., Valentine D. H., Akeroyd J. R., Walters S. M., Webb D. A., Newton M. E., Mill R. R. (eds) 1964–1980: Flora Europaea, vols. I-V. Cambridge University Press, Cambridge.

Varga Z., Borhidi A., Fekete G., Debreczi Zs., Bartha D., Bölöni J., Molnár A., Kun A., Molnár Zs., Lendvai G., Szodfridt I., Rédei T., Facsar G., Sümegi P., Kósa G., Király G. 2000: Az erdőssztyepp fogalma, típusai és jellemzésük. In: Molnár Zs, Kun A. (szerk.). Alföldi erdőssztyepp-maradványok Magyarországon. WWF Füzetek 15. pp. 7–19.

Wagner J. 1914: A Delibláti kincstári homokpuszta növényvilága. Erdészeti Kísérletek 14: 235–289.

Zólyomi B. 1958: Budapest és környékének természetes növénytakarója. In: Pécsi M., Marosi S. (szerk.) Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 511–642.

http1: https://mapire.eu./hu/map/secondsurvey-hungary. Utolsó hozzáférés: 2021. február 10.

http2: légifotó 1967-0032-8036. https://www.fentrol.hu/hu. utolsó hozzáférés: 2021. február 10.

http3: légifotó 1965-0438-2113. in: https://www.fentrol.hu/hu. utolsó hozzáférés: 2021. február 10

.