< 2022

Closed pedunculate oak forests (Polygonato latifolii-Quercetum roboris) in the Danube–Tisza Interfluve, Hungary

B. KEVEY¹, G. LENDVAI², S. URBÁN³

¹Department of Ecology, University of Pécs, H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6, Hungary; keveyb@gamma.ttk.pte.hu
²H-7000 Sárbogárd, Tompa M. u. 38/C, Hungary; gaborlendvai@hotmail.com
³H-5000 Szolnok, Barátság u. 11, Hungary; urbansandor.szolnok@gmail.com   

Accepted: 18 August 2022

Key words: Hungarian Plain, multivariate analyses, national park, Natura 2000 site, nature conservation area, phytosociology.

We evaluated the current phytosociological characteristics of closed pedunculate oak forests growing on sand in the Danube–Tisza Interfluve, Central Hungary. We carried out an extensive survey in near-natural old-growth stands by recording altogether 50 relevés at Csévharaszt, Hetényegyháza, Kunadacs, Kunbaracs, Kunpeszér, Nagykőrös, Nyárlőrinc and Ruzsa. The phytosociological characteristics of the full data set were determined and compared to other closed pedunculate oak forests growing in the Tengelic Sands, Mezőföld (Polygonato latifolii-Quercetum roboris), and along the Danube in Szigetköz (Melico nutantis-Quercetum roboris). We found that the studied forests were rather similar in several aspects, but those in the Danube–Tisza Interfluve harbored substantially fewer Fagetalia species than the forests in the other two areas. 

Full text     Electronic supplement

 References
 

Becking R. W. 1957: The Zürich-Montpellier School of phytosociology. Botanical Review 23: 411–488. https://doi.org/10.1007/bf02872328
Borhidi A. 1961: Klimadiagramme und klimazonale Karte Ungarns. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis, Sectio Biologica 4: 21–250.
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Hungarica 39: 97–181.
Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. The forest vegetation. In: Borhidi A. (szerk.) Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.
Borhidi A., Kevey B., Lendvai G. 2012: Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp.
Braun-BlanQuet J. 1964: Pflanzensoziologie (3rd ed.). Springer Verlag, Wien – New York, 865 pp. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2
Hargitai Z. 1940: Nagykőrös növényvilága II. A homoki növényszövetkezetek. Botanikai Közlemények 37(5–6): 205–240.
Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Taxon-lista és attribútum-állomány. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 267 pp.
Jakucs P. (1960): Nouveau classement cénologique des bois de chęnes xérothermes (Quercetea pubescenti-petraeae Cl. nova) de l’Europe. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 6: 267–303.
Jakucs P. (1967): Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder. Contribuţii Botanici Cluj 1967: 159–166.
Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai. Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (230 táblázat + 244 ábra).
Kevey B. 2015: A Tengelici-homokvidék zárt homoki tölgyesei (Polygonato latifolii-Quercetum roboris Borhidi in Borhidi et Kevey 1996). Natura Somogyiensis 27: 5–36.
Kevey B., Bőhm É. 2017: A Szentendrei-sziget zárt ártéri tölgyesei (Melico nutantis-Quercetum roboris Kevey 2008). Kitaibelia 22(1): 147–178. https://doi.org/10.17542/kit.22.147
Kevey B., Hirmann A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Horváth A. (szerk.) Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8–10. (Összefoglalók), Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kosbor Természetvédelmi Egyesület, Pécs, p. 7.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Mucina L., Grabherr G., Wallnöfer S. 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer, Jena – Stuttgart – New York, 353 pp.
Oberdorfer E. 1948: Gliederung und Umgrenzung der Mittelmeervegetation auf der Balkanhalbinsel. Bericht über das Geobotanische Forschungsinstitut Rübel in Zürich 3(1947): 84–111.
Oberdorfer E. 1992: Süddeutsche Pflanzengesellschaften IV. A. Textband. Gustav Fischer Verlag, Jena – Stuttgart – New York, 282 pp.
Podani J. 2001: Syn-Tax 2000. Computer programs for data analysis in ecology and systematics. User’s manual. Scientia, Budapest, 53 pp.
Soó R. 1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Zólyomi B., Jakucs P. 1957: Neue Einteilung der Assoziationen der Quercetalia pubescentispetraeae-Ordnung im pannonischen Eichenwaldgebiet. Annales historico-naturales Musei nationalis Hungarici 8: 227–229.