< 2022

Botanical values of the Batyk fen meadow, SW Hungary

B. FÜLÖP¹, G. KIRÁLY², B. PACSAI¹, N. BAUER³, J. BÓDIS^1*

¹Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Georgikon Campus,
H-8360 Keszthely, Deák F. u. 16. *bodis.judit.64@gmail.com (corresponding author)
 ²University of Sopron, Faculty of Forestry, H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.
³Hungarian Natural History Museum, Department of Botany, H-1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 40.

Accepted: 9 September 2022

Key words: fen vegetation, floristic survey, history of botany, management for protection, protected plants, Zala Valley.

The degradation, desiccation and floristic impoverishment of wet meadows in Hungary is a common problem due to the abandonment of traditional land use and to climate change. The Batyk fen meadow (Zala County, SW Hungary, 120 hectares) stands out among the remaining wet grassland complexes of W Hungary in terms of its species diversity. The aim of our work was to review the botanical research of this area and to assess the current status of protected and rare vascular plant species. Field surveys were carried out between 2019 and 2021 during which the localities and numbers of protected plant species were also recorded. In addition to literature sources, the collection of the Herbarium Carpato-Pannonicum in the Hungarian Natural History Museum (BP) was also examined.
During the surveys, we documented the occurrence of 40 protected species, including eight that are new to the area (Cardamine amara, Carex umbrosa, Cephalanthera damasonium, Dryopteris carthusiana, Eleocharis uniglumis, Epipactis tallosii, Leucojum vernum, Neottia nidus-avis), and further four that have not been reported since 1955 (Carex appropinquata, C. davalliana, Juncus alpinoarticulatus, Thelypteris palustris). Iris sibirica was the most abundant protected species (> 500,000 shoots), followed by Veratrum album and Ophioglossum vulgatum (> 50,000). Abundances were alarmingly low for some fen meadow specialists (Carex appropinquata, C. davalliana, Parnassia palustris), while other species earlier reported from the area were not encountered in our current survey (Eriophorum angustifolium, E. latifolium, Menyanthes trifoliata, Pedicularis palustris, Ranunculus lingua).
Our results confirm the outstanding floristic richness of the Batyk fen meadow, but also highlight the level of desiccation, making an urgent task to improve the water supply in the area.  

Full text

 References
 

Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., Jakab G., Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. (szerk.) 2015: Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 330 pp.
Bauer N. 2004: Florisztikai adatok a Bakonyból és a Bakonyaljáról II. Kitaibelia 9(1): 187–206.
Bauer N. 2007: Florisztikai adatok a Bakonyból és a Bakonyaljáról III. Kitaibelia 12: 41–51.
Bauer N. 2009: Florisztikai adatok a Bakonyból és a Bakonyaljáról IV. Kitaibelia 14(1): 16–29.
Bauer N. 2020: Leucojum vernum a Súri-Bakonyalján és a faj Bakony-vidéki elterjedésének áttekintése. Kitaibelia 25: 242–246. https://doi.org/10.17542/kit.25.242
Bauer N., Balogh L., Kenyeres Z. 2001: A Tapolcafői- és az Attyai-láprét vegetációja és természetvédelmi problémái (Pápai-Bakonyalja). Botanikai Közlemények 88(1–2): 71–94.
Biró M. 2011: Változástérképek használata tíz év alatt bekövetkezett élőhelypusztulási tendenciák kimutatására a Kiskunsági-homokhátság területén. Tájökológiai Lapok 9: 357–376.
Boros Á. 1953: Florisztikai jegyzetek. Kézirat, MTM Növénytára, Budapest Bódis J., Takács A., Óvári M., Virók V., Kulcsár L., Magos G., Sulyok J., Nótári K., Molnár A., Barna Cs., Kuczkó A., Biró É., Gerencsér B., Freytag Cs., Tüdősné Budai J., Molnár V. A. 2020: Az év vadvirága 2016-ban: a mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris). Kitaibelia 25: 79–100. https://doi.org/10.17542/kit.25.79
Cholnoky J. 1918: A Balaton hidrográfiája. In: Cholnoky J. (szerk.) A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet (A Balatonnak és környékének fizikai környezete). Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága, Budapest, pp. 1–62.
Czúcz B., Torda G., Molnár Zs., Horváth F., Botta-Dukát Z., Kröel-Dulay Gy. 2009: A klímaváltozás hatása Magyarország növényzetére: sérülékenységi elemzések. In: Török K., Kiss K. T., Kertész M. (szerk.) Válogatás az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete kutatási eredményeiből. MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 69–76.
Domokosné Nagy É. 1955: Vázlatok a türjei láprétek növényzetéről. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 47: 181–188.
Dövényi Z. 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 pp.
Fekete G., Király G., Molnár Zs. 2017: A Pannon vegetációrégió lehatárolása. Botanikai Közlemények 104: 85–108. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2017.104.1.85
Futó J., Mesterházy A., Óvári M. 2013: A Batyki-láprét. Láprétek, gyepek, fás legelők védelme a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak, 24 pp.
Gábris Gy., Mari L. 2007: A Zala-folyó lefejezése. Földrajzi Értesítő 56: 39–50.
Gáyer Gy. 1925: Vasvármegye fejlődéstörténeti növényföldrajza és a praenorikumi flórasáv. Vas vármegye és Szombathely Város Kulturegyesülete és a Vasvármegyei Muzeum Évkönyve 1: 1–43.
Gombocz E. 1945: Diaria Itinerum Pauli Kitaibeli II. Természettudományi Múzeum, Budapest, 1005 pp.
Horváth E., Jeanplong J. 1962: Vas megye ritka és védelmet érdemlő növényei. Savaria Múzeum Közleményei 18: 19–48.
Jávorka S. 1925: Magyar Flóra (Flora Hungarica). Studium, Budapest, 1307 pp.
Jávorka S. 1940: Növényelterjedési határok a Dunántúlon. Pflanzenareale in Transdanubien in Ungarn. Mathematikai és Természettudományi Közlemények 49: 967–997.
Károlyi Á., Pócs T. 1954: Adatok Délnyugat-Dunántúl növényföldrajzához. Botanikai Közlemények 45: 257–267.
Károlyi Á., Pócs T. 1957: Újabb adatok Délnyugat-Dunántúl flórájához. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 8: 197–204.
Károlyi Á., Pócs T. 1964: Újabb adatok Délnyugat-Dunántúl flórájához III. Savaria, Vas Megyei Múzeumok Értesítője 2: 43–54.
Károlyi Á., Pócs T. 1968: Délnyugat-Dunántúl flórája I. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series 6: 329–390.
Károlyi Á., Pócs T. 1969: Délnyugat-Dunántúl flórája II. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series 7: 329–377.
Károlyi Á., Pócs T., Balogh M. 1970: Délnyugat-Dunántúl flórája III. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series 8: 469–495.
Károlyi Á., Pócs T., Balogh M. 1971: Délnyugat-Dunántúl flórája IV. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series 9: 387–409.
Károlyi Á., Pócs T., Balogh M. 1972: Délnyugat-Dunántúl flórája V. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series 10: 373–400.
Károlyi Á., Pócs T., Balogh M. 1974: Délnyugat-Dunántúl flórája VI. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series 12: 451–463.
Károlyi Á., Pócs T., Balogh M. 1975: Délnyugat-Dunántúl flórája VII. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Nova Series 13: 395–415.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Király G., Bartha D., Bodonczi L., Kovács J. A., Ódor P., Tímár G. 2002: Az Őrségi Táj védelmi Körzet védett és veszélyeztetett edényes növényei. Kanitzia 10: 61–108.
Király G., Mesterházy A., Király A. 2007: Adatok a Nyugat-Dunántúl flórájához. Flora Pannonica 5: 3–68.
Kiss R., Deák B., Török P., Tóthmérész B., Valkó O. 2018: Grassland seed bank and community resilience in a changing climate. Restoration Ecology 26: S141–S150. https://doi.org/10.1111/rec.12694
Kovács J. A. 2005: Délnyugat-Dunántúl flórája VIII. (Egyszikűek). Károlyi Árpád florisztikai cédulakatalógusa alapján. Kanitzia 13: 125–275.
Lájer K. 1997: A Marcal-medence déli részének lápi és lápréti növénytársulásai. Kitaibelia 2: 281–289.
Lájer K. 1999: Florisztikai adatok a Dunántúlról, valamint Vácrátót környékéről. Kitaibelia 4: 311–317.
Lájer K. 2002: Az Őrségi Tájvédelmi Körzet lápi-mocsári növénytársulásai. Kanitzia 10: 175–202.
Lájer K. 2010: A Devecseri-Bakonyalja növényvilága. Kanitzia 17: 121–150.
Lóczy L. 1913: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése. Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága, Budapest. 617 pp.
Mesterházy A. 2008: Alsó-Zala-völgy. In: Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J., Vojtkó A. (szerk) Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót, p. 112.
Mesterházy A., Kulcsár L. 2015: Kiegészítések a Nyugat-Dunántúl flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 20: 213–234.
Molnár V. A. (szerk.) 2011: Magyarország orchideáinak atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest, 504 pp.
Molnár Zs., Király G., Fekete G. (szerk.) 2018: Növényzet. In: Kocsis K. (főszerk.) Magyarország Nemzeti Atlasza. Természeti környezet. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest. pp. 94–103.
Óvári M. 1996: A méhbangó (Ophrys apifera Huds.) Észak-Zalában. Kitaibelia 1: 71–74.
Óvári M. 2014: A Batyki láprét növényzetének változása. In: Schmidt D., Kovács M., Bartha D. (szerk.) X. Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, p: 52.
Óvári M. 2019: Orchids in Zala County (Hungary). Studia botanica hungarica 50: 135–184. https://doi.org/10.17110/StudBot.2019.50.1.135
Palkó S. 1992: Zala megyében előforduló védett és fokozottan védett növényfajok jegyzéke szakirodalmi adatok és terepi megfigyelések alapján 1991. Kézirat, MME Zalai Helyi Csoport, Zalaegerszeg, 11 pp.
Takács G. 2018: A halvány ujjaskosbor (Dactylorhiza ochroleuca) és a méhbangó (Ophrys apifera) új előfordulása Fertőszéplakon. Szélkiáltó 17: 78.
Thiers, B. 2022 (folyamatosan frissítve): Index Herbariorum: A global directory of public herbaria and associated staff. New York Botanical Garden’s Virtual Herbarium. http://sweetgum.nybg.org/ih/  (hozzáférés: 2022.09.04.)
Valkó O., Török P., Matus G., Tóthmérész B. 2012: Is regular mowing the most appropriate and cost-effective management maintaining diversity and biomass of target forbs in mountain hay meadows? Flora – Morphology, Distribution, Functional Ecology of Plants 207: 303–309. https://doi.org/10.1016/j.flora.2012.02.003
Vikár J. 2016: A Batyki-láprét florisztikai értékeinek változása 2015 és 2016 között. Szakdolgozat, Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely, 47 pp

http1 – Bartha D., Bán M., Schmidt D., Tiborcz V. 2020: Magyarország edényes növényfajainak online adatbázisa (http://floraatlasz.uni-sopron.hu) Soproni Egyetem, Erdőmérnöki
Kar, Növénytani és Természetvédelmi Intézet. (hozzáférés: 2022.06.01–2022.06.30.)
http2 – Euro+Med (2006-): Euro+Med PlantBase - the information resource for Euro-Mediterranean plant diversity. Published on the Internet http://ww2.bgbm.org/EuroPlusMed/  (hozzáférés: 2022.06.30.)