|
< 2022
Contributions to the flora and phytogeography of Külső-Somogy and
the southern shore of Lake Balaton (Hungary)
N. BAUER
Department of Botany,
Hungarian Natural History Museum, H-1087 Budapest, Könyves K. krt. 40,
Hungary; bauer.norbert@nhmus.hu
Accepted: 20
July 2022
Key words:
distribution pattern, flora mapping, Pannonicum,
Praeillyricum, Southern Transdanubia.
As a result of flora
and vegetation research carried out on the southern shores of Lake Balaton
and the Külső-Somogy hills, the distribution data of 230 vascular plant taxa
are reported in this publication. The first detection of
Vicia sparsiflora
in Southern Transdanubia has an outstanding significance from a
phytogeographical point of view. This species with other xerothermic oak
forest elements (Carex halleriana,
Centaurea triumfettii
subsp.
axillaris,
Cotinus coggygria,
Dictamnus albus,
Geranium sanguineum,
Piptatherum virescens)
and some steppe species (Cleistogenes
serotina,
Leopoldia tenuiflora,
Pulsatilla grandis,
Sternbergia colchiciflora)
proves historical phytogeographical relations of this region with the flora
of the Transdanubian Mountain Range – more closely, to the xerothermic
vegetation on the Balaton Uplands. The results of this research also show
that many lowland steppe species of the Pannonicum (Brassica
elongata,
Crocus reticulatus,
Euphorbia nicaeensis,
Hesperis tristis,
Taraxacum serotinum,
Viola ambigua)
immigrated to Külső-Somogy hills from the Mezőföld region. Many common mesic
forest species are absent or rare (Adoxa
moschatellina,
Anemone ranunculoides,
Carex digitata,
Isopyrum thalictroides)
in the northeastern part of Külső-Somogy, dominated by
Tilio argenteae-Quercetum
forest. This is presumably caused by the more pronounced continental and
sub-Mediterranean influences here, as well as the habitat conditions of the
dry loess plateaus. However, in the western (rainier) part of Külső-Somogy,
Atlantic-Mediterranean forest elements (Dioscorea
communis,
Ruscus aculeatus) and other “Transdanubian
elements” (according to the interpretation of Jávorka;
Knautia drymeia,
Galium sylvaticum)
also occur.
The shore of Lake Balaton has already been almost completely
built up, so the coastal lowland vegetation (sand grasslands, alkaline
meadows, moors, marshes) has almost completely disappeared. Rarities of the
shore, moor and fen vegetation (Peucedanum
palustre,
Thelypteris palustris,
Urtica kioviensis)
found shelters in the remnants of coastal reed-beds and on the lake
background swamp areas, named “Berek”. Area of the coastal fens and swamps
also has predominantly been built up. Still, several valuable species can be
found in the remaining habitat fragments occurring in ditches and coastal
side of reed-beds: Cyperus flavescens,
Hydrocotyle vulgaris,
Samolus valerandi,
Schoenoplectus pungens,
and Taraxacum besarabicum
which is extremely rare in the study area.
Juncus maritimus, once common on the shores
of Lake Balaton, recently can be found in margins of groves characterised by
oscillating water level and in sand pits. This holds true for other typical
halophytic species (Crypsis aculeata,
Silene multiflora).
Characteristic species of the meadows and sand grasslands that covered the
former beaches now survive in fragmented habitat islands (Echinops
ritro subsp.
ruthenicus) or
became adapted to urban environment and recently grow in mown lawns (Medicago
monspeliaca,
Spiranthes spiralis).
In the paper, regional distribution maps of
Carex halleriana,
Corydalis pumila,
Crocus reticulatus,
Juncus maritimus,
Silene multiflora
and Taraxacum serotinum
representing the regional chorological pattern types are also given. .
Full text
Electronic supplement
References
Barina Z. 2008: Adatok a Dunántúli-középhegység
és környéke flórájához. Flora Pannonica 6: 3–23.
Bauer N. 2008:
Astragalus asper
Wulf. Siófokon. Flora Pannonica 6: 127.
Bauer
N. 2010: Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez IV. Kitaibelia
15(1–2): 53–63.
Bauer N. 2019a: (88)
Bupleurum pachnospermum Pančić
(Apiaceae). In: Király G., Baráth K.,Bauer N., Erzberger P., Papp B., Szűcs
P., Veres S., Barina Z.: Taxonomical and chorological notes 8 (85–93).
Studia botanica hungarica 50(1): 244–245.
https://doi.org/10.17110/StudBot.2019.50.1.241
Bauer N. 2019b: (93)
Sternbergia colchiciflora
Waldst. & Kit. (Amaryllidaceae). In: Király G.,
Baráth K., Bauer N., Erzberger P., Papp B., Szűcs P., Veres S., Barina Z.:
Taxonomical and chorological notes 8 (85–93). Studia botanica hungarica
50(1): 249.
https://doi.org/10.17110/StudBot.2019.50.1.241
Bauer N., Márkus A.
2008: A Törökkoppányi erdők és a Koppány-menti rétek Natura 2000 területek
botanikai értékei. Somogyi Múzeumok Közleményei 18: 51–61.
Bauer N.,
Mészáros A., Simon P. 1999: Adatok a Balaton-felvidék flórájának
ismeretéhez.Kitaibelia 4(1): 43–50.
Bauer N., Somlyay L. 2007: A
Sisymbrium polymorphum
(Murray) Roth. és más florisztikai adatok a
Nyugat-Mezőföldről. Kitaibelia 12(1): 52–55.
Bánkuti K. 1999: A Mátra
Múzeum herbáriuma – a Gotthárd-gyűjtemény I. (Pteridophyta,
Gymnospermatophyta, Monocotyledonopsida). Folia Historico Naturalia Musei
Matraensis 23: 103–141.
Borbás V. 1900: A Balaton tavának és
partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. A Balaton Tudományos
Tanulmányozásának Eredményei. Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága,
Budapest, 431 pp.
Borhidi A., Kevey B., Lendvai G. 2012: Plant
communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp.
Boros Á. 1924:
Grundzüge der Flora der linken Drauebene mit besonderer Berücksichtigung der
Moore. (A drávabalparti síkság Flórájának alapvonásai, különös tekintettel a
lápokra). Magyar Botanikai Lapok 23: 1–56.
Boros Á. 1926: A Balaton
vizének és partjának néhány növényéről. Archivum Balatonicum 1: 178–180.
Boros Á. 1929: A Pannonicum és Praeillyricum flóravidékek kapcsolata. Magyar
Botanikai Lapok 27: 51–56.
Boros Á. 1936: Adatok Somogy vármegye
flórájának ismeretéhez. Vasi Szemle 3: 79–86.
Boros Á. 1970: Florisztikai
közlemények V. Botanikai Közlemények 57(1): 69–72.
Boros Á. 1973:
Florisztikai jegyzetek 1915–1971. Magyar Természettudományi Múzeum,
Tudománytörténeti Gyűjtemény, Kézirat.
Csapody V. 1939: Florisztikai
adatok. Botanikai Közlemények 36: 347.
Csábi M., Csirmaz K., Gregorits
J., Haszonits Gy., Hernádi L., Kiticsics A., Lukács R., Makádi S., Marton
J., Molnár V. A., Nagy T., Pánczél M., Raksányi Zs., Reszler G. ,Takács A.
2015: Kiegészítések a Magyarország orchideáinak atlasza elterjedési
adataihoz.
Kitaibelia 20: 170–172.
https://doi.org/10.17542/kit.20.168
Csiky J. 2006: Adatok
Magyarország flórájához és vegetációjához I. Kitaibelia 10(1) [2005]:
138–153.
Csiky J., Farkas S., Király G., Pál R., Purger D., Tóth I. Zs.
2005: A Cirsium boujartii
(Pill. et Mitterp.) Schultz Bip. újrafelfedezése
Magyarországon. Flora Pannonica 3: 69–77.
Dövényi Z. (szerk.) 2010:
Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet,
Budapest, 876 pp.
Farkas S. (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei.
Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp.
Fekete G., Zólyomi B. 1966: Über die
Vegetationszonen und pflanzengeographische Charakteristik des
Bakony-Gebirges. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 58:
197–205.
Fekete L., Blattny T. 1913: Az erdészeti jelentőségű fák és
cserjék elterjedése a Magyar Állam területén. Joerges, Selmecbánya, 793 +
150 pp.
Gábris Gy., Pécsi M., Schweitzer F., Telbisz T. 2018: Domborzat.
In: Kocsis K. (főszerk.): Magyarország Nemzeti Atlasza. MTA CSFK
Földrajztudományi Intézet, Budapest, pp. 42–57.
Gams H. 1926: Remarques
sur quelques Potamots du groupe Coleophylli Koch. Archivum Balatonicum 1:
29–32.
Gombocz E. 1945: Diaria itinerum Pauli Kitaibelii I-II. Budapest,
973 pp.
Gyalog L., Horváth I. 2004: A Velencei-hegység és a Balatonfő
földtana. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 316 pp.
Haszonits
Gy., Schmidt D., Bartha D. 2021: Historic and recent occurrences of Kievan
nettle (Urtica kioviensis
Rogow.) in Hungary. Botanikai Közlemények
108(2): 135–156.
https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2021.108.2.135
Horvát A. O. 1942: Külsősomogy és környékének
növényzete. Borbásia 4(1–6): 1–70.
Horvát A. O. 1943: A Dunántúl
növényföldrajzi határa keleten. Pannonia 7(3–4): 354–358.
Horvát A. O.
1949: Geobotany of Eastern Transdanubia Hungarica. Acta Biologica Acad. Sci.
Hung. 1(5–6): 247–259.
Jakucs P., Marosi S., Szilárd J. 1963:
Mikroklímamérések a Jaba-völgyben. Földrajzi Értesítő 12(3): 357–378.
Jávorka S. 1940: Növényelterjedési határok a Dunántúlon. Mathematikai és
Természettudományi Értesítő 59: 967–997.
Kaán K. 1931: Természetvédelem
és a természeti emlékek. Budapest, 312 pp.
Kárpáti Z. 1960: Die
pflanzengeographische Gliederung Transdanubiens. Acta Botanica Hungarica
6(1–2): 45–53.
Kerényi-Nagy V. 2010: Ritka rózsfajok és hibridek –
Rosa spp.
Tilia 15: 224–226.
Kevey B. 1980: Adatok Magyarország flórájának és
vegetációjának ismeretéhez I. Botanikai Közlemények 67: 179–182.
Kevey B.
1985: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez III.
Botanikai Közlemények 72: 155–158.
Kevey B. 1989: Adatok Magyarország
flórájának és vegetációjának ismeretéhez V. Botanikai Közlemények 76: 83–96.
Kevey B. 1995: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez
VII. Botanikai Közlemények 82: 45–53.
Kevey B., Bartha D. 2010: Szúrós
csodabogyó – Ruscus aculeatus
L. Tilia 15: 271–301.
Kevey B., Horvát A. O.
1986: Die Verbreitung einiger submediterraner Pflanzenarten in
SüdostTransdanubien. Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft
Österreich 124: 23–40.
Király G. 2007: Kiegészítések Külső-Somogy edényes
flórájának ismeretéhez. Somogyi Múzeumok Közleményei 17: 31–40.
Király
G., Király A. 2018: Adatok és kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez III.
Botanikai Közlemények 105(1): 27–96.
https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2018.105.1.27
Kovács M. 1955: Die
zönologischen und ökologischen Verhältnisse vom
Cladietum marisci
in der Gegend des Balaton Sees. Acta Botanica
Hungarica 2: 133–146.
Kovács M., Priszter Sz. 1957: Kiegészítések és
adatok „A magyar növényvilág kézikönyvé”-hez. Botanikai Közlemények 47:
87–93.
Lájer K. 1998a: Az Aldrovanda
vesiculosa L. újabb előfordulása és egyéb
adatok Magyarország flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 3(2): 263–274.
Lájer K. 1998b: Újabb adatok Belső-Somogy flórájának és vegetációjának
ismeretéhez. Somogyi Múzeumok Közleményei 13: 217–239.
Lájer K. 2003: A
Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület növényzetéről. Natura Somogyiensis
5: 13–28.
Lájer K. 2006: A kormos csaté (Schoenus
nigricans L.) társulási viszonyairól
Magyarországon. Flora Pannonica 4: 77–90.
Lájer K. 2007: A Nagyberek
flórájának és lápi-mocsári vegetációjának alapvonásai. Natura Somogyiensis
10: 73–93.
Lengyel G. 1929: A magyar lucernamag származási vizsgálata.
Kísérletügyi Közlemények 32: 555–622.
Lőkös L. (szerk.) 2001: Diaria
itinerum Pauli Kitaibelii III. 1805–1817. Hungarian Natural History Museum,
Budapest, 460 pp.
Mágocsy-Dietz S. 1914: Adatok a Balaton és környéke
flórájának ismeretéhez. Botanikai Közlemények 13(5–6): 117–127.
Mágocsy-Dietz S. 1918: Adatok a Balaton és
környéke flórájának megismeréséhez. Botanikai Közlemények 17: 17–35.
Mészáros A. 2001: Adatok a Veszprém megyei Mezőföld flórájához I. Folia
Musei HistoricoNaturalis Bakonyiensis 17: 55–64.
Mészáros A., Simon P.
2009: Adatok Veszprém megye flórájához I. Kitaibelia 14(1): 69–85.
Moesz
G. 1926: Néhány érdekesebb növény újabb előfordulása. Botanikai Közlemények
23: 184–186.
Molnár Cs., Molnár Zs., Barina Z., Bauer N., Biró M.,
Bodonczi L., Bölöni J., Csathó A. I., Csiky J., Deák J. Á., Fekete G.,
Horváth A., Juhász M., Kállayné Szerényi J., Király G., Magos G., Máté A.,
Mesterházy A., Molnár A., Nagy J., Óvári M.,
Purger D., Sramkó G.,
Szénási V., Szmorad F., Tóth T., Virók V. 2008: Vegetationbased
landscape-regions of Hungary. Acta Botanica Hungarica 50 (Suppl.): 47–58.
Molnár V. A., Mészáros A., Csathó A. I., Balogh G., Takács A., Löki V.,
Lovas-Kis Á., Tökölyi J., Somlyay L., Bauer N. 2018: Distribution and seed
production of the rare, dry grassland specialist
Sternbergia colchiciflora
(Amaryllidaceae) in Pannonian graveyards.
Tuexenia 38: 371–384.
https://doi.org/10.14471/2018.38.015
Nagy T. 2015: Néhány
florisztikai adat Kötcse környékéről (Dél-Dunántúl, Nyugat-Külső-Somogy).
Kitaibelia 20: 74–80.
https://doi.org/10.17542/kit.20.74
Nagy T. 2017: Néhány florisztikai
adat Kötcse környékéről II. (Dél-Dunántúl, Nyugat-Külső-Somogy). Kitaibelia
22(1): 114–121.
https://doi.org/10.17542/kit.22.114
Niklfeld H. 1971: Bericht über
die Kartierung der Flora Mitteleuropas. Taxon 20: 545–571.
Pásztor L.,
Dobos E., Michéli E., VárallyaY Gy. 2018: Talajok. In. Kocsis K. (főszerk.)
Magyarország Nemzeti Atlasza. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest,
pp. 82–93.
Pillich F. 1928: Adatok Tolnavármegye flórájához. Magyar
Botanikai Lapok 26 [1927]: 94–97.
Pillitz B. 1910: Veszprém vármegye
növényzete. Veszprémvármegyei Múzeum Kiadványai, Veszprém, 167 pp.
Pinke
Gy., Pál R., Király G., Szendrődi V. 2006: Adatok Külső- és Belső-Somogy
gyomflórájának ismeretéhez. Botanikai Közlemények 93: 53–68.
Pokorny A.
1860: Zur Flora des ungarischen Tieflandes. Verhandlungen der
Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien 10: 283–290.
Pócs T. 1981:
Növényföldrajz. In: Hortobágyi T., Simon T. (szerk.) Növényföldrajz,
társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 27–166.
QGIS
Development Team 2018: QGIS Geographic Information System. OpenSource
Geospatial Foundation Project, http://qgis.osgeo.org
Rédl R. 1942: A
Bakonyhegység és környékének flórája – Magyar Flóraművek V., Veszprém, 159
pp.
Reichenbach L. 1830: Flora germanica excursoria ex affinitate regni
vegetabilis naturali disposita, sive principia synopseos plantarum in
Germania terrisque in Europa media adjacentibus sponte nascentium
cultarumque frequentius. Lipsiae, 878 pp.
Rozner Gy., Miókovics E.,
Vidéki R. 2011: Védett növényfajok előfordulási adatai ÉszakSomogyban.
Natura Somogyiensis 19: 5–16.
Sigmund K. L. 1837: Füred’s Mineralquellen
und der Plattensee. Pest, 112 pp.
Simkovics L. 1876: Adatok Magyarhon
edényes növényeihez. Mathematikai és Természettudományi Közlemények 11
[1873]: 157–211.
Soó R. 1928: Adatok a Balaton-vidék flórájának
ismeretéhez I. Archivum Balatonicum 2: 132–136.
Soó R. 1930: Adatok a
Balaton-vidék flórájának és vegetációjának ismeretéhez. II. Magyar Biológiai
Intézet Munkái 3: 169–185.
Soó R. 1931: Adatok a Balaton-vidék flórájának
és vegetációjának ismeretéhez. III. Magyar Biológiai Intézet Munkái 4:
293–319.
Soó R. 1966: A magyar flóra és vegetáció
rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 655
pp.
Soó R., Borsos O. 1957: Új adatok a Magyar növényvilág kézikönyvéhez.
Botanikai Közlemények 47: 95–98.
Szabó I. 1987: A Keszthelyi-hegység
növényvilágának kutatása. Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis 6:
77–98.
Szabó I., Kercsmár V., H. Szőnyi É., L. Nyéki E. 2007:
Florisztikai és vegetáció tanulmány a Jaba völgyében. Somogyi Múzeumok
Közleményei 17: 69–82.
Szalóky I., Bódis J. 2004: A Lellei-Bozót és a
Szemesi-Berek élőhelyei. Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 279–289.
Varga
Gy., Alföldi L., Gábris Gy., Horváth G., Kocsis K., Lázár I., Maginecz J.,
Szalai J., Szalay M. 2018: Vizek. In: Kocsis K. (főszerk.) Magyarország
Nemzeti Atlasza. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest, pp. 70–81.
Wagner J. 1941: Magyarország hársai I. Az ezüstlevelű hársak. Magyar Királyi
Kertészeti Akadémia Közleményei 7: 14–46.
Wolf M., Schmidt D., Vidéki R.,
Tiborcz V., Mesterházy A. 2019: Hidden on the shore for half a century:
actual distribution of Schoenoplectus
pungens (Cyperaceae) in Hungary. Studia
botanica hungarica 50(1): 107–120.
https://doi.org/10.17110/StudBot.2019.50.1.107
Z. Horváth J. 2007:
Adatok somogyi tájak flórájához. Somogyi Múzeumok Közleményei 17: 57–68.
http1 – Euro+Med 2006–: Euro+Med PlantBase - the
information resource for Euro-Mediterranean plant diversity. Published on
the Internet
http://ww2.bgbm.org/EuroPlusMed/ (hozzáférés: 2022. január 31).
http2 – Bartha D., Bán M., Schmidt D., Tiborcz V. 2020: Magyarország edényes
növényfajainak online adatbázisa (http://floraatlasz.uni-sopron.hu)
Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Növénytani és Természetvédelmi Intézet.
(hozzáférés: 2022. január 20. – február 28).
http3 – Meusel H., Jäger E.
1965–1992: Vergleichende Chorologie der zentraleuropäischen Flora. Band I.,
II., III.
http://chorologie.biologie.uni-halle.de/choro/ (hozzáférés: 2022.
január 20. – február 28).
|