< 2021

Partial geographical and phenological isolation of Linaria biebersteinii Bess. and
L. angustissima (Lois.) Borbás in the Carpathian Basin

G. LENDVAI

H-7000 Sárbogárd, Tompa M. u. 38/C, Hungary; gaborlendvai@hotmail.com  

Accepted: 29 October 2021

Key words: hybridization, morphological variation, pre-zygotic reproductive barriers, steppe, sympatric distribution.

I compiled data on the geographical distribution and flowering phenology of Linaria biebersteinii and L. angustissima within the Carpathian Basin using my own field observations and herbarium data from the collections of the Hungarian Natural History Museum (BP). All locations where the species have been reported or collected are listed. The distribution maps are based solely on data of the revised herbarium material and personal field observations. Phenology was determined from the actual date of collection and phenological state of the collected specimens excluding duplicate specimens from the same location on the same day. I developed an unbiased estimator of flowering probability using the number of collected flowering specimens in time intervals of fixed length and the total number of collected flowering specimens.
In the Carpathian Basin, L. biebersteinii is confined to the lowlands of the Hungarian Plain, whereas L. angustissima occurs primarily in the low mountains and foothills of the Carpathians. Their ranges, however, partially overlap on the plain. Their flowering distributions are considerably different, although they overlap later in the flowering season after the peak flowering of L. angustissima. The degree of geographical and phenological isolation supports the designation of the two taxa as distinct and well-established species but does not exclude their potential for hybridization.

Full text

References

Arnold M. L. 1997: Natural hybridization and evolution. Oxford University Press, Oxford, 232 pp.
Ascherson P. 1866: Néhány magyar növényről. In: Kanka K., Rómer F., Rózsay J. (szerk.) A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1965. augusztus 28-tól September 2-ig Pozsonyban tartott XI. nagygyülésének történeti vázlata és munkálatai. Pozsony. pp. 272–279.
Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., Jakab G., Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. (szerk.) 2015: Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 330 pp.
Besser W. S. J. G. von 1822: Enumeratio Plantarum Hucusque in Volhynia, Podolia, gub. Kiioviensi, Bessarabia cys-tyraica et circa Odessam collectarum, simul cum observationibus in primitias florae Galiciae Austriacae. Typis Josephi Zawadzki universitatis typographi, Vilniae, 111 pp.
Bieberstein M. F. 1819: Flora Taurico-Caucasica. Tomus III. Supplementum continens plantas phanerogamas, per Tauriam atque Caucasum, post edita priora volumina detectas, et in pristina animaduersiones.Typis Academicis, Charkouiae, 655 pp.
Błoński F. 1895. Nowy gatunek lnianki. Wszechswiat 14(22): 347–348.
Borbás V. 1879: Floristicai adatok különös tekintettel a Roripákra. Értekezések a természet tudományok köréből IX., 15: 1–64.
Borbás V. 1902. Apró közlemények. Magyar Botanikai Lapok 1: 117–118.
Chater A. O., Valdés B., Webb D. A. 1972. Linaria. In: Tutin T. G., Burges N. A., Edmondson J. R., Chater A. O., Heywood V. H., Moore D. M., Valentine D. H., Akeroyd J. R., Walters S. M., Webb D. A., Newton M. E., Mill R. R. (eds.) Flora Europaea. vol. 3.
Cambridge University Press, Cambridge, pp. 226–236.
Dostál J. 1950: Kvĕtena ČSR. Př í rodově decké nakladatelství , Praha.
Farkas S. (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 419 pp.
Simkovics (Simonkai) L. 1878: Descriptiones plantarum novarum. Új növények leírásai. Természetrajzi Füzetek 2: 143–148.
Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. Tankönyvkiadó, Budapest, 892 pp.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. 2. kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 976 pp.
Soó R. 1937: A Mátrahegység és környékének flórája. (Flora regionis montium Mátra). Magyar Flóraművek I. Editio Instituti Botanici Universitatis Debreceniensis, Debrecen, 89 pp.
Soó R. 1949: Az erdélyi Mezőség flórája. Editio Instituti Botanici Universitatis Debrecen, Debrecen, 127 pp.
Soó R. 1964. Species et combinationes novae florae Europae praecipue Hungariae II. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 10(3–4): 369–376.
Soó R. 1968: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 506 pp.
Soó R. 1970: Species et combinationes novae florae Europae praecipue Hungariae IX. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 16(3–4): 363–372.
Soó R., Máthé I. 1938. A Tiszántúl flórája. Magyar Flóraművek II. Editio Instituti Botanici Universitatis Debreceniensis, Debrecen, 192 pp.
Stebbins G., L. 1950: Variation and evolution in plants. Columbia University Press, New York, 643 pp.
Sutton D. A. 1988: A revision of the tribe Antirrhineae. Oxford University Press, Oxford, 575 pp.
Sztojanov N., Sztefanov B. 1948: Flora na Bulgarija. Sofia, pp. 1022–1025.
Tatár M. 1939. A pannóniai flóra endemikus fajai. Tisia 3: 63–127.
Tóth T., Jakab G. 2003: Adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 8: 89–98.
Valdés B. 1970: Revisión de las especies Europeas de Linaria con semillas aladas. Publ. Univ. Sevilla, Ser. Cienc. 7: 28–56.
Voigt W., Somay L. 2013: Florisztikai adatok Paks környékéről. Kitaibelia 18(1-2): 35–72.
WojewodaW. 1963: Linaria Mill. In: Pawlowski B. (ed.) Flora Polska. Tom. X. Panstowe Wydawnictwo Naukowe, Warsawa, pp. 266–267.
Zólyomi B., Jankó B. 1962: Salvia nutans L. und × S. betonicifolia Ettl. in Ungarn. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungariae 8(1–2): 263–277.