< 2021

Open oak forests on alkaline soil (Galatello-Quercetum roboris Zólyomi et Tallós 1967) in the Körös-vidék, SE Hungary

B. KEVEY

Department of Ecology, University of Pécs, H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6, Hungay; keveyb@gamma.ttk.pte.hu

Accepted: 13 October 2020

Key words: forest steppe, Great Hungarian Plain, multivariate analyses, syntaxonomy.

This paper summarizes the phytosociological characteristics of open steppe woods growing on alkaline soil (Galatello-Quercetum roboris) along the Körös rivers in Southeastern Hungary. These woods develop from hardwood riparian forests (Fraxino pannonicae-Ulmetum) through an intermediate closed oak wood (Melico altissimae-Quercetum roboris) stage, in response to the gradual desicca tion of the habitat. During this process, the number and abundance of characteristic species of Fagetalia and Alnion incanae syntaxa strongly decline, while species characteristic of dry oak woods (Quercetea pubescentis-petraeae and Aceri tatarici-Quercion) become more numerous. As the forest canopy opens and the forest floor becomes drier, the number of Festuco-Bromea elements increases, and salt-tolerant species (Artemisia pontica, A. santonicum, Aster sedifolius, Juncus gerardii, Limonium gmelinii subsp. hungaricum, Peucedanum officinale, Podospermum canum, Rumex pseudonatronatus) establish themselves. The association is classified in the suballiance Aceri tatarici-Quercenion roboris Kevey 2008 within the Aceri tatarici-Quercion Zólyomi et Jakucs 1957 alliance.

Full text     Electronic supplement

References

Becking R. W. 1957: The Zürich–Montpellier school of phytosociology. Botanical Review 23: 411–488. https://doi.org/10.1007/bf02872328
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 39: 97–181.
Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. In: Borhidi A. (ed.): Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.
Borhidi A., Kevey B., Lendvai G. 2012: Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp.
Braun-Blanquet J. 1964: Pflanzensoziologie. Ed. 3. Springer Verlag, Wien–New York, 865 pp. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2
Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Taxon-lista és attribútum-állomány. Vácrátót, 267 pp.
Jakucs P. 1960: Nouveau classement cénologique des bois de chęnes xérothermes (Quercetea pubescenti-petraeae cl. nova) de l’Europe. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 6: 267–303.
Jakucs P. 1967: Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder. Contribuţii Botanici Cluj 1967: 159–166.
Kevey B. 1995: Sziki tölgyes (Festuco pseudovinae-Quercetum roboris). Tilia 1: 37–38.
Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary). Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (230 táblázat + 244 ábra).
Kevey B. 2020: Kiszáradó kőrislápok a Duna–Tisza közén (Veratro albi-Fraxinetum angustifoliae Kevey et Papp in Kevey 2008). Botanikai Közlemények 107(2): 221–242. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2020.107.2.221
Kevey B., Hirmann A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Horváth A. (szerk.): Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V., Pécs, 2002. március 8–10. (Összefoglalók), p. 74.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Máthé I. 1936: Növényszociológiai tanulmányok a körösvidéki liget- és szikes erdőkben. Acta Geobotanica Hungarica 1: 150–166.
Molnár Zs., Fekete G., Varga Z., Kun A., Sümegi P., Molnár A., Facsar G., Szodfridt I., V. Sipos J. 2000: Az alföldi erdőssztyeppek típusai. In: Molnár Zs., Kun A. (szerk.): Alföldi erdőssztyepp-maradványok Magyarországon. WWF füzetek 15: 26–35.
Mucina L., Grabherr G., Wallnöfer S. 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer, Jena–Stuttgart–New York, 353 pp.
Oberdorfer E. 1948: Gliederung und Umgrenzung der Mittelmeervegetation auf der Balkan halbinsel. Bericht über das Geobotanische Forschungsinstitut Rübel in Zürich (1947): 84–111.
Oberdorfer E. 1992: Süddeutsche Pflanzengesellschaften IV. A. Textband. Gustav Fischer Verlag, Jena–Stuttgart–New York, 282 pp.
Podani J. 2001: Syn-Tax 2000. Computer programs for data analysis in ecology and systematics. User’s manual. Scientia, Budapest, 53 pp.
Soó R. 1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Tallós P., Tóth B. 1968: Az újszentmargitai sziki reliktum erdő termőhelyi adottságai, növénytársulásai és kapcsolatuk a fatermesztési lehetőségekkel. MÉM Kísérletügyi Közlemények 61/D. Erdőgazdaság és Faipar 1–3: 75–107.
Zólyomi B., Jakucs P. 1957: Neue Einteilung der Assoziationen der Quercetalia pubescentispetraeae-Ordnung im pannonischen Eichenwaldgebiet. Annales historico-naturales Musei nationalis Hungarici 8: 227–229.
Zólyomi B., Tallós P. 1967: Galatello-Quercetum roboris. In: Zólyomi B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums. Ungarn, Eger–Vácrátót, 5–10, Juni 1967, pp. 55–61.