< 2021

Beech woods on sand (Daphno laureolae-Fagetum Borhidi in Borhidi et Kevey 1996) in Vértesalja, Hungary 

B. KEVEY¹, N. RIEZING², Gy. SIMON³

¹University of Pécs, Department of Ecology, H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6, Hungary; keveyb@gamma.ttk.pte.hu
²H-2851 Környe, Koltói Anna út 6, Hungary; nriezing@gmail.com
³H-2485 Gárdony-Dinnyés, Május 1. u. 2/A, Hungary; tepuisimon@gmail.com  

Accepted: 11 October 2021

Key words: foothill vegetation, Hungarian Mountain Range, syntaxonomy.

The beech woods growing on sand in Vértesalja (the northern foot of the Vértes Hills) have not been studied in detail yet. To characterize the community and determine its phytosociological affinity, we analyzed 25 relevés using traditional and multivariate statistical methods. We found that these beech woods have a high proportion of Fagetalia elements in their species composition and differ markedly from the beech woods growing in similar habitats in Belső-Somogy. These beech woods host several rare species like Corydalis intermedia, Daphne laureola and Scutellaria columnae. We identified these forest stands with the beech woods distributed in the Transdanubian Mountain Range representing the association Daphno laureolae-Fagetum. 

Full text     Electronic supplement

References

Becking R. W. 1957: The Zürich-Montpellier school of phytosociology. Botanical Review 23: 411–488. https://doi.org/10.1007/bf02872328
Borhidi A. 1961: Klimadiagramme und klimazonale Karte Ungarns. Annales Universitatis Scienti arum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Biologica 4: 21–50.
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Hungarica 39: 97–181.
Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. In: Borhidi A. (ed.): Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.
Borhidi A., Kevey B., Lendvai G. 2012: Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Buda pest, 544 pp.
Boros Á. 1954: A Vértes, a Velencei-tó és környékük növényföldrajza. Földrajzi Értesítő 3: 280–309.
Braun-BlanQuet J. 1964: Pflanzensoziologie (ed. 3.). Springer Verlag, Wien – New York, 865 pp. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2
Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Taxon-lista és attribútum-állomány. MTA Ökológiai és Botanikai Kutató intézete, Vácrátót, 267 pp.
Isépy I. 1970: Phytozönologische Untersuchungen und Vegetationskartierung im südöstlichen Vér tes-Gebirge. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 16(1–2): 59–110.
Jakucs P. 1967: Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder. Contribuţii Botanici Cluj 1967: 159–166.
Jakucs P. 1981: Magyarország legfontosabb növénytársulásai. In: Hortobágyi T., Simon T. (szerk.): Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 225–263.
Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai. Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (244 fig. + 230 tab.).
Kevey B., Borhidi A., Klujber K. 1998: Belső-Somogy homoki bükkösei (Leucojo verno-Fagetum Kevey et Borhidi 1992). Somogyi Múzeumok Közleményei 13: 241–256.
Kevey B., Hirmann A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Horváth A. (szerk.): Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8–10. (Összefoglalók), Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kosbor Természetvédelmi Egyesület, Pécs, p. 74.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
LuQuet A. 1926: Essai sur la géographie botanique de l’Auvergne: Les associations végétales du Massif des Monts-Dores. Geographie Botanique de l’Auvergne. Les Presses Universitaires de France, Paris, pp. 263 pp
Mucina L., Grabherr G., Wallnöfer S. 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer, Jena – Stuttgart – New York, 353 pp.
Oberdorfer E. 1957: Süddeutsche Pflanzengesellschaften. Gustav Fischer Verlag, Jena, 564 pp.
Oberdorfer E. 1992: Süddeutsche Pflanzengesellschaften IV. Wälder und Gebüsche. A. Textband. Gustav Fischer Verlag, Jena – Stuttgart – New York, 282 pp. https://doi.org/10.1002/biuz.19930230311
Pawłowski B., Sokołowski M., Wallisch K. 1928: Die Pflanzenassoziationen des Tatra-Gebirges VII. Die Pflanzenassoziationen und die Flora des Morskie Oko-Tales. Bulletin International de l’Academie Polonaise des Sciences et Lettres, Classe des Sciences Mathématiques et Naturelles; Série B: Sciences Naturelles, Cracovie, Suppl. 1927: 205–272.
Podani J. 2001: SYN-TAX 2000. Computer Programs for Data Analysis in Ecology and Systematics. User’s Manual. Scientia, Budapest, 53 pp.
Riezing N. 2010: A Vértesalja erdeinek vizsgálata, tájhasználat és vegetáció kapcsolata. Doktori értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, 125 pp. + melléklet.
Riezing N. 2018: Famatuzsálemek a Vértes északi előterében. Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület, Tatabánya, 110 pp.
Soó R. 1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. Akadémiai kiadó, Budapest.
Szőcs Z. 1971: A Vértes-hegység bükkösei I. Interspecifikus korreláció-vizsgálatok. Botanikai Közlemények 58: 47–52.
Vlieger J. 1937: Aperçu sur les unités phytosociologiques supérieures des Pays-Bas. Nederlandsch Kruidkundig Archief, Serie 3, 47(1): 335–353.