< 2021
Historic and recent occurrences of Kievan nettle (Urtica
kioviensis Rogow.) in Hungary
Gy.
HASZONITS*, D. SCHMIDT, D. BARTHA
Institute of Botany and Nature Conservation,
University of Sopron, H-9400 Sopron, Bajcsy–Zsilinszky u. 4., Hungary; *hasz.gjozo@gmail.com
Accepted: 28
September 2021
Key words: chorology,
distribution map, Hanság, prevalence, wetlands.
This paper presents occurrence data of
Urtica kioviensis Rogow. in Hungary from the
20th century till today, based on a survey of six Hungarian
public herbaria and the literature. Altogether 84 herbarium sheets from 9
counties, 83 literature records mentioned from 12 counties, and 57 flora
mapping data were encountered. Based on these, we updated the distribution
map of the species in Hungary. We found that the typical habitats of U.
kioviensis in Hungary include marginal zones of bog forests, reeds, and old
small watercourses. We report two newly discovered locations of the species
in the Hanság area. Near Fehértó, in a peat-forming reed bordering a lake,
approximately 150 plants were found, while in the vicinity of Dör, in a
former open pit sand mine, approximately 300 plants were observed. The
habitat at Dör is secondary, the current vegetation must be the result of
progressive succession processes that started after the abandonment of sand
mining. The integrity of Hungarian habitats has been threatened in recent
decades by increasingly frequent climatic anomalies (mainly water shortages
due to the lack of precipitation for long periods) and anthropogenic factors
(fragmentation of biotopes, organic/inorganic substances washing into
groundwater), which may cause a decrease in the number of plants. As a
significant part of the distribution area of the species is located in
Hungary, the protection of its populations and habitats is also of key
importance.
Full text
References
13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és
fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről, a fokozottan
védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi
szempontból jelentős növény- és állatfajokról. 23/2005. (VIII. 31.) KvVM
rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a
fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben
természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről
szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról. Ascherson P., Graebner
P. 1908–1913: Synopsis der mitteleuropäischen Flora. Band 4., Leipzig, 885
pp. Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J.,
Jakab G., Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. (szerk.)
2015: Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. (Atlas florae
Hungariae. Distribution atlas of vascular plants of Hungary).
Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 329 pp. Bartha D., Bán M.,
Schmidt D., Tiborcz V. 2020: Online database of vascular plants in Hungary
(http://floraatlasz.uni-sopron.hu). Institute of Botany and Nature
Conservation, University of Sopron, Faculty of Forestry. Accessed
02.05.2020. Bartholy J., Bihari Z., Horányi A., Krüzselyi I., Lakatos M.,
Pieczka I., Pongrácz R., Szabó P., Szépszó G., Torma Cs. 2011: Hazai
éghajlati tendenciák. In: Bartholy J.,
Urtica kioviensis occurrences in Hungary
145 Bozó L., Haszpra L. (szerk.) Klímaváltozás – 2011. Klímaszcenáriók a
Kárpát–medence térségére. Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd
Tudományegyetem Meteoroló giai Tanszéke, Budapest, pp. 145–169. Bátori
Z., Bock Cs., Erdős L. 2011: Florisztikai adatok a Dél–Dunántúlról.
Kitaibelia 15(1–2): 95–98. Bauer N. 2010: Adatok a Balaton-felvidék
flórájának ismeretéhez IV. Kitaibelia 15(1–2): 53–63. Bolla J. 1856: Über
für die Pressburger Flora neue phanerogame Pflanzen.
Urtica radicans.
Verhand lungen des Vereins für Naturkunde zu Pressburg 1: 6–14. Borhidi
A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességei és
relatív ökológiai értékszámai. Környezetvédelmi és Területfejlesztési
Minisztérium, Janus Pannonius Tudomány egyetem, Pécs, 93 pp. Boros Á.
1944: A lápi csalán (Urtica kioviensis)
a Drávaközben. Albertina 1: 113–122. Bódi K. 2011: Urticaceae. In: Király
G., Molnár V. A., Virók V. (szerk.) Új magyar füvészkönyv. Magyarország
hajtásos növényei. Ábrák. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, p.
53. Ćurčić M., Stanković M., Milinković D. and Petrović–Tomanić O. 2017:
Taxonomy and ecology of phytocoenotic diversity of the Gromiželj wetland as
a special nature reserve. Archives for Technical Sciences 17(1): 67–77.
https://doi.org/10.7251/afts.2017.0917.067C Csapody I. 1975: A
Fertő-táj bioszférája / A táj flórája és vegetációja. In: Aujeszky L.,
Schilling F., Somogyi S. (szerk.) A Fertő-táj Monográfiáját előkészítő
adatgyűjtemény 3. kötet / Természeti adottságok. Kézirat, Vízgazdálkodási
Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 547 pp. Csáky P. 2018: A Turjánvidék
északi részének florisztikai szempontból jelentős növényfajai. In: Korda M.
(szerk.) Természetvédelem és kutatás a Turjánvidék északi részén.
Tanulmánygyűjtemény. Rosalia 10. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság,
Budapest, pp. 145–252. Csiky J., Baráth K., Bocz V., Deme J., Fülöp Zs.,
Kovács D., Nagy K., Tamási B., Csikyné Radnai É. 2017: Pótlások Magyarország
edényes növényfajainak elterjedési atlaszához V. Kitaibelia 22(2): 383–403.
https://doi.org/10.17542/kit.22.383 Danihelka J., Lepší M. 2004:
Kopřiva lužní, Urtica kioviensis,
na soutoku Moravy a Dyje / Sumpf-Brennessel,
Urtica kioviensis,
im Thaya-March-Winkel (Südmähren, Tschechien). Zprávy České botanické
společnosti 39: 25–35. Farkas S. 1990: Tolna megye védett növényei.
Babits füzetek 4., Babits Mihály Művelődési Központ, Szekszárd, 249 pp.
Farkas S. 1999: Lápi csalán. In: Farkas S. (szerk.) Magyarország védett
növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 266–267. Gomba K. 1914: Az
Urtica radicans
Bolla, Urtica
kioviensis Rog. és
Urtica dioica
L. összehasonlító alak- és alkattani
viszonyairól. Doktori értekezés. Kolozsvár, 43 pp. Hegi G. 1927: Flora
von Mittel-Europa. Band 3, Teil I, Verlag von J. F. Lehmann, München, 607
pp. Jalas J., Suominen J. (eds) 1976: Atlas Florae Europaeae. Distribution
of vascular plants in Europe. 3. Salicaceae to Balanophoraceae. The
Committee for Mapping the Flora of Europe and Societas Biologica Fennica
Vanamo, Helsinki, 128 pp. Jovanović B., Mišić V., Dinić A., Diklić N.,
Vukićević E. 1997. Vegetacija Srbije II. Šumske zajednice. SANU Odeljenje
Prirodno-Matematičkih nauka, Beograd, 369 pp. Juhász M., Márkus A. 2018:
A belső-somogyi homokvidék égerlápjainak cönológiai vizsgálata (Carici
elongatae-Alnetum glutinosae W. Koch
1926). A Kaposvári Rippl- Rónai Múzeum Köz leményei 5: 43–56. Kalotás Zs.
1992: A tolnai Mezőföld természeti kincsei. Pannon Nyomda, Veszprém, 59 pp.
Kárpáti I.-né 1961: Az Urtica kioviensis
előfordulása és termőhelyi viszonyai a
Soroksári Dunaágban. Botanikai Közlemények 49(1–2): 329–330.
Kevey B. 1995: Adatok Magyarország flórájának és
vegetációjának ismeretéhez VII. Botanikai Közlemények 82(1–2): 45–53.
Kevey B. 2001: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez
VIII. Botanikai Köz lemények 88(1–2): 95–105. Kevey B. 2013: Adatok a
hazai Dráva menti síkság flórájához. Kitaibelia 18(1–2): 105–124. Kevey
B. 2018: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához
VII. Kitaibelia 23(2): 218–237. https://doi.org/10.17542/kit.23.218
Király G. (szerk.) 2007: Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra
veszélyeztetett fajai. Saját kiadás, Sopron, 73 pp. Király G. (szerk.)
2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok
(New Hungarian Herbal. The vascular plants of Hungary. Identification key.)
Aggteleki Nem zeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp. Kornhuber A. 1886:
Botanische Ausflüge in die Sumpfniederung des “Wasen” (“Hanság”).
Verhandlungen der zoologisch-botanischen Gesellschaft in Wien 35: 619–656.
Körmöczi L., Makra O. (eds) 2019: Vegetation and Fauna of Tisza River Basin
III. TISCIA monograph series, volume 12., Department of Ecology, University
of Szeged, Hungary, Szeged, 315 pp. Lansdown R. V. 2011:
Urtica kioviensis.
The IUCN red list of threatened species 2011: e.T167816A6388238.
https://doi.org/10.2305/IUCN.UK.2011-1.RLTS.T167816A6388238.en Máthé
I. 1947: Urtica kioviensis
Rogow új termőhelye. (New habitat of
Urtica kioviensis
Rogow in Hungary.) Borbásia 7(1–10): 122–123.
Mészáros A., Simon P. 2009: Adatok Veszprém megye flórájához I. Kitaibelia
14(1): 69–85. Meusel H., Jäger E., Weinert E. 1965: Vergleichende Chorologie
der zentraleuropäischen Flora. Band I., Gustav Fischer, Jena 583 pp. + 258
mapsite Nagy J., Figeczky G., Penksza K., Fintha I., Molnár A., Tóth Z.,
Kalapos T. 1997: Contributions to the flora and vegetation of the Lake
Bence-tó, NE Hungary. Studia botanica hungarica 27–28: 151–161. Németh F.
1990: Száras növények (Vascular plants.) In: Rakonczay Z. (szerk.) Vörös
Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett állat- és növényfajok.
Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 265–325. Niklfeld H. 1971: Bericht über
die Kartierung der Flora Mitteleuropas. Taxon 20(4): 545–571.
https://doi.org/10.2307/1218258
Oláh I., Szigetvári Cs. 2014: A Rétköz természetközeli élőhelyeinek
felmérése. Tájökológiai Lapok 12(1): 63–74. Ortmann-Ajkai A. 2018: Oxbow
lakes: vegetation history and conservation. In: Lóczy D. (ed.) The Drava
River. Environmental problems and solutions. Springer Geography, Springer,
Cham, pp. 199–213.
https://doi.org/10.1007/978-3-319-92816-6_13 Papp L. 2009:
Urticaceae. In: Király G. (szerk.) Új magyar füvészkönyv. Magyarország
hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság,
Jósvafő, p. 106. Papp M., Antal M., Dávid J., Török T. 1985: Az
Urtica kioviensis
Rogow előfordulása a Fényi erdőben. Botanikai
Közlemények 72(1–2): 125–126. Pós V., Dános B. 2004: Összehasonlító
alaktani és szövettani tanulmányok az
Urtica-nemzetség hazai képviselőin.
Botanikai Közlemények 91(1–2): 57–73. Rejlová L. 2014: Proměnlivost druhu
Urtica dioica
L. na území ČR. Bakalářská práce. BSc thesis,
manuscript, Univerzita Karlova v Praze, 39 pp. Rejlová L., Chrtek J.,
Trávníček P., Lučanová M., Vít P., Urfus T 2019: Polyploid evolu tion: The
ultimate way to grasp the nettle. PLoS ONE 14(7): e0218389.
https://doi.org/10.1371/journal.pone.0218389
Rogovitsch A. 1843:
Urtica Kioviensis,
species nova plantarum. Bulletin de la Société Impériale des naturalistes de
Moscou 16(2): 324–326. Somogyi S. 2002: A Duna, a Tisza és mellékfolyóik.
In: Karátson D. (szerk.) Pannon enciklopédia. Magyarország földje.
Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Magyar Könyvklub, Buda pest, pp.
264–265. Soó R. 1970: A magyar flóra és vegetáció
rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve IV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 614
pp. Soó R., Jávorka S. 1951: A Magyar növényvilág kézikönyve. 2. kötet,
Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 583–1120. Soó R., Máthé I. 1938: A
Tiszántúl flórája. Magyar Flóraművek II., Debrecen, 192 pp. Szatmari
P.-M. 2015: Additional glacial relicts in Carei Plain natural protected
area, north–western Romania. Acta Horti Botanici Bucurestiensis 42: 23–40.
https://doi.org/10.1515/ahbb-2015-0003 Takács A., Schmotzer A.,
Sulyok J. 2013: Florisztikai adatok a Sajó-Hernád-sík területéről.
Kitaibelia 18(1–2): 73–88. Tatár S. 2002: Botanikai vizsgálatok a
veresegyházi Malom-tó úszólápjain. Botanikai Közlemények 89(1–2): 141–160.
Tóth I. Zs. 2014: Botanikai adatok Tolnából és Baranyából II. Kitaibelia
19(2): 243–253. Tóth I. Zs. 2018: Botanikai adatok Tolnából és Baranyából
III. Kitaibelia 23(1): 39–50. Tutin T. G., Heywood V. H., Burges N. A.,
Valentine D. H., Walters S. M., Webb D. A. 1964: Flora Europaea. Vol. 1.
Lycopodiaceae to Platanaceae. Cambridge University Press, Cambridge, 464 pp.
Türke I. J., Lontay L., Serfőző J., Zsólyomi T., Drozd A., Pelles G. 2020:
Florisztikai adatok a Tokaj–Zempléni-hegyvidékről és környékéről. Kitaibelia
25(1): 33–56.
https://doi.org/10.17542/kit.25.33 Voigt W., Somay L. 2013:
Florisztikai adatok Paks környékéről. Kitaibelia 18(1–2): 35–72. Wolters S.,
Bittmann F., Kummer V. 2005: The first subfossil records of
Urtica kioviensis
Rogow. and their consequences for
palaeoecological interpretations. Vegetation History and Archaeobotany 14:
518–527.
https://doi.org/10.1007/s00334-005-0084-9 Zólyomi B. 1934: A Hanság
növényszövetkezetei (összefoglalás). Die Pflanzengesellschaften. Vasi Szemle
(Folia Sabariensia)1: 146–174. Zólyomi B. 1936:
Urtica kioviensis
Rogowitsch neu für die deutsche Flora.
Verhandlungen des Botanischen Vereins der Provinz Brandenburg 76: 152–156.
|