Botanikai Közlemények

  Journal of the Botanical Section of the Hungarian Biological Society
 

 

< 2021

 

 Botanikai Közlemények 108(2): 135–156 (2021)
DOI: 10.17716/BotKozlem.2021.108.2.135

 

Historic and recent occurrences of Kievan nettle (Urtica kioviensis Rogow.) in Hungary

 

Gy. HASZONITS*, D. SCHMIDT, D. BARTHA

 

Institute of Botany and Nature Conservation, University of Sopron,
H-9400 Sopron, Bajcsy–Zsilinszky u. 4., Hungary; *hasz.gjozo@gmail.com 

 

Accepted: 28 September 2021

 

Key words: chorology, distribution map, Hanság, prevalence, wetlands.

 

This paper presents occurrence data of Urtica kioviensis Rogow. in Hungary from the 20th century till today, based on a survey of six Hungarian public herbaria and the literature. Altogether 84 herbarium sheets from 9 counties, 83 literature records mentioned from 12 counties, and 57 flora mapping data were encountered. Based on these, we updated the distribution map of the species in Hungary. We found that the typical habitats of U. kioviensis in Hungary include marginal zones of bog forests, reeds, and old small watercourses. We report two newly discovered locations of the species in the Hanság area. Near Fehértó, in a peat-forming reed bordering a lake, approximately 150 plants were found, while in the vicinity of Dör, in a former open pit sand mine, approximately 300 plants were observed. The habitat at Dör is secondary, the current vegetation must be the result of progressive succession processes that started after the abandonment of sand mining. The integrity of Hungarian habitats has been threatened in recent decades by increasingly frequent climatic anomalies (mainly water shortages due to the lack of precipitation for long periods) and anthropogenic factors (fragmentation of biotopes, organic/inorganic substances washing into groundwater), which may cause a decrease in the number of plants. As a significant part of the distribution area of the species is located in Hungary, the protection of its populations and habitats is also of key importance.  

 

Full text

 

References

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajokról.
23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról.
Ascherson P., Graebner P. 1908–1913: Synopsis der mitteleuropäischen Flora. Band 4., Leipzig, 885 pp.
Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., Jakab G., Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. (szerk.) 2015: Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. (Atlas florae Hungariae. Distribution atlas of vascular
plants of Hungary). Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 329 pp.
Bartha D., Bán M., Schmidt D., Tiborcz V. 2020: Online database of vascular plants in Hungary (http://floraatlasz.uni-sopron.hu). Institute of Botany and Nature Conservation, University of Sopron, Faculty of Forestry. Accessed 02.05.2020.
Bartholy J., Bihari Z., Horányi A., Krüzselyi I., Lakatos M., Pieczka I., Pongrácz R., Szabó P., Szépszó G., Torma Cs. 2011: Hazai éghajlati tendenciák. In: Bartholy J.,
Urtica kioviensis occurrences in Hungary 145
Bozó L., Haszpra L. (szerk.) Klímaváltozás – 2011. Klímaszcenáriók a Kárpát–medence térségére. Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteoroló giai Tanszéke, Budapest, pp. 145–169.
Bátori Z., Bock Cs., Erdős L. 2011: Florisztikai adatok a Dél–Dunántúlról. Kitaibelia 15(1–2): 95–98.
Bauer N. 2010: Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez IV. Kitaibelia 15(1–2): 53–63.
Bolla J. 1856: Über für die Pressburger Flora neue phanerogame Pflanzen.
Urtica radicans. Verhand lungen des Vereins für Naturkunde zu Pressburg 1: 6–14.
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességei és relatív ökológiai értékszámai. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Janus Pannonius Tudomány egyetem, Pécs, 93 pp.
Boros Á. 1944: A lápi csalán (
Urtica kioviensis) a Drávaközben. Albertina 1: 113–122.
Bódi K. 2011: Urticaceae. In: Király G., Molnár V. A., Virók V. (szerk.) Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Ábrák. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, p. 53.
Ćurčić M., Stanković M., Milinković D. and Petrović–Tomanić O. 2017: Taxonomy and ecology of phytocoenotic diversity of the Gromiželj wetland as a special nature reserve. Archives for Technical Sciences 17(1): 67–77. https://doi.org/10.7251/afts.2017.0917.067C
Csapody I. 1975: A Fertő-táj bioszférája / A táj flórája és vegetációja. In: Aujeszky L., Schilling F., Somogyi S. (szerk.) A Fertő-táj Monográfiáját előkészítő adatgyűjtemény 3. kötet / Természeti adottságok. Kézirat, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 547 pp.
Csáky P. 2018: A Turjánvidék északi részének florisztikai szempontból jelentős növényfajai. In: Korda M. (szerk.) Természetvédelem és kutatás a Turjánvidék északi részén. Tanulmánygyűjtemény. Rosalia 10. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 145–252.
Csiky J., Baráth K., Bocz V., Deme J., Fülöp Zs., Kovács D., Nagy K., Tamási B., Csikyné Radnai É. 2017: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához V. Kitaibelia 22(2): 383–403. https://doi.org/10.17542/kit.22.383
Danihelka J., Lepší M. 2004: Kopřiva lužní,
Urtica kioviensis, na soutoku Moravy a Dyje / Sumpf-Brennessel, Urtica kioviensis, im Thaya-March-Winkel (Südmähren, Tschechien). Zprávy České botanické společnosti 39: 25–35.
Farkas S. 1990: Tolna megye védett növényei. Babits füzetek 4., Babits Mihály Művelődési Központ, Szekszárd, 249 pp. Farkas S. 1999: Lápi csalán. In: Farkas S. (szerk.) Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 266–267.
Gomba K. 1914: Az
Urtica radicans Bolla, Urtica kioviensis Rog. és Urtica dioica L. összehasonlító alak- és alkattani viszonyairól. Doktori értekezés. Kolozsvár, 43 pp.
Hegi G. 1927: Flora von Mittel-Europa. Band 3, Teil I, Verlag von J. F. Lehmann, München, 607 pp. Jalas J., Suominen J. (eds) 1976: Atlas Florae Europaeae. Distribution of vascular plants in Europe. 3. Salicaceae to Balanophoraceae. The Committee for Mapping the Flora of Europe and Societas Biologica Fennica Vanamo, Helsinki, 128 pp.
Jovanović B., Mišić V., Dinić A., Diklić N., Vukićević E. 1997. Vegetacija Srbije II. Šumske zajednice. SANU Odeljenje Prirodno-Matematičkih nauka, Beograd, 369 pp.
Juhász M., Márkus A. 2018: A belső-somogyi homokvidék égerlápjainak cönológiai vizsgálata (
Carici elongatae-Alnetum glutinosae W. Koch 1926). A Kaposvári Rippl- Rónai Múzeum Köz leményei 5: 43–56.
Kalotás Zs. 1992: A tolnai Mezőföld természeti kincsei. Pannon Nyomda, Veszprém, 59 pp. Kárpáti I.-né 1961: Az
Urtica kioviensis előfordulása és termőhelyi viszonyai a Soroksári Dunaágban. Botanikai Közlemények 49(1–2): 329–330.
Kevey B. 1995: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez VII. Botanikai Közlemények 82(1–2): 45–53.
Kevey B. 2001: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez VIII. Botanikai Köz lemények 88(1–2): 95–105.
Kevey B. 2013: Adatok a hazai Dráva menti síkság flórájához. Kitaibelia 18(1–2): 105–124.
Kevey B. 2018: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VII. Kitaibelia 23(2): 218–237. https://doi.org/10.17542/kit.23.218
Király G. (szerk.) 2007: Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. Saját kiadás, Sopron, 73 pp.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok (New Hungarian Herbal. The vascular plants of Hungary. Identification key.) Aggteleki Nem zeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Kornhuber A. 1886: Botanische Ausflüge in die Sumpfniederung des “Wasen” (“Hanság”). Verhandlungen der zoologisch-botanischen Gesellschaft in Wien 35: 619–656.
Körmöczi L., Makra O. (eds) 2019: Vegetation and Fauna of Tisza River Basin III. TISCIA monograph series, volume 12., Department of Ecology, University of Szeged, Hungary, Szeged, 315 pp.
Lansdown R. V. 2011:
Urtica kioviensis. The IUCN red list of threatened species 2011: e.T167816A6388238. https://doi.org/10.2305/IUCN.UK.2011-1.RLTS.T167816A6388238.en
Máthé I. 1947:
Urtica kioviensis Rogow új termőhelye. (New habitat of Urtica kioviensis Rogow in Hungary.) Borbásia 7(1–10): 122–123.
Mészáros A., Simon P. 2009: Adatok Veszprém megye flórájához I. Kitaibelia 14(1): 69–85. Meusel H., Jäger E., Weinert E. 1965: Vergleichende Chorologie der zentraleuropäischen Flora. Band I., Gustav Fischer, Jena 583 pp. + 258 mapsite
Nagy J., Figeczky G., Penksza K., Fintha I., Molnár A., Tóth Z., Kalapos T. 1997: Contributions to the flora and vegetation of the Lake Bence-tó, NE Hungary. Studia botanica hungarica 27–28: 151–161.
Németh F. 1990: Száras növények (Vascular plants.) In: Rakonczay Z. (szerk.) Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett állat- és növényfajok. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 265–325.
Niklfeld H. 1971: Bericht über die Kartierung der Flora Mitteleuropas. Taxon 20(4): 545–571. https://doi.org/10.2307/1218258
Oláh I., Szigetvári Cs. 2014: A Rétköz természetközeli élőhelyeinek felmérése. Tájökológiai Lapok 12(1): 63–74.
Ortmann-Ajkai A. 2018: Oxbow lakes: vegetation history and conservation. In: Lóczy D. (ed.) The Drava River. Environmental problems and solutions. Springer Geography, Springer, Cham, pp. 199–213. https://doi.org/10.1007/978-3-319-92816-6_13
Papp L. 2009: Urticaceae. In: Király G. (szerk.) Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, p. 106.
Papp M., Antal M., Dávid J., Török T. 1985: Az
Urtica kioviensis Rogow előfordulása a Fényi erdőben. Botanikai Közlemények 72(1–2): 125–126.
Pós V., Dános B. 2004: Összehasonlító alaktani és szövettani tanulmányok az
Urtica-nemzetség hazai képviselőin. Botanikai Közlemények 91(1–2): 57–73.
Rejlová L. 2014: Proměnlivost druhu
Urtica dioica L. na území ČR. Bakalářská práce. BSc thesis, manuscript, Univerzita Karlova v Praze, 39 pp.
Rejlová L., Chrtek J., Trávníček P., Lučanová M., Vít P., Urfus T 2019: Polyploid evolu tion: The ultimate way to grasp the nettle. PLoS ONE 14(7): e0218389. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0218389
 
Rogovitsch A. 1843: Urtica Kioviensis, species nova plantarum. Bulletin de la Société Impériale des naturalistes de Moscou 16(2): 324–326.
Somogyi S. 2002: A Duna, a Tisza és mellékfolyóik. In: Karátson D. (szerk.) Pannon enciklopédia. Magyarország földje. Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Magyar Könyvklub, Buda pest, pp. 264–265.
Soó R. 1970: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve IV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 614 pp.
Soó R., Jávorka S. 1951: A Magyar növényvilág kézikönyve. 2. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 583–1120.
Soó R., Máthé I. 1938: A Tiszántúl flórája. Magyar Flóraművek II., Debrecen, 192 pp.
Szatmari P.-M. 2015: Additional glacial relicts in Carei Plain natural protected area, north–western Romania. Acta Horti Botanici Bucurestiensis 42: 23–40. https://doi.org/10.1515/ahbb-2015-0003
Takács A., Schmotzer A., Sulyok J. 2013: Florisztikai adatok a Sajó-Hernád-sík területéről. Kitaibelia 18(1–2): 73–88.
Tatár S. 2002: Botanikai vizsgálatok a veresegyházi Malom-tó úszólápjain. Botanikai Közlemények 89(1–2): 141–160.
Tóth I. Zs. 2014: Botanikai adatok Tolnából és Baranyából II. Kitaibelia 19(2): 243–253.
Tóth I. Zs. 2018: Botanikai adatok Tolnából és Baranyából III. Kitaibelia 23(1): 39–50.
Tutin T. G., Heywood V. H., Burges N. A., Valentine D. H., Walters S. M., Webb D. A. 1964: Flora Europaea. Vol. 1. Lycopodiaceae to Platanaceae. Cambridge University Press, Cambridge, 464 pp.
Türke I. J., Lontay L., Serfőző J., Zsólyomi T., Drozd A., Pelles G. 2020: Florisztikai adatok a Tokaj–Zempléni-hegyvidékről és környékéről. Kitaibelia 25(1): 33–56. https://doi.org/10.17542/kit.25.33
Voigt W., Somay L. 2013: Florisztikai adatok Paks környékéről. Kitaibelia 18(1–2): 35–72. Wolters S., Bittmann F., Kummer V. 2005: The first subfossil records of
Urtica kioviensis Rogow. and their consequences for palaeoecological interpretations. Vegetation History and Archaeobotany 14: 518–527. https://doi.org/10.1007/s00334-005-0084-9
Zólyomi B. 1934: A Hanság növényszövetkezetei (összefoglalás). Die Pflanzengesellschaften. Vasi Szemle (Folia Sabariensia)1: 146–174.
Zólyomi B. 1936:
Urtica kioviensis Rogowitsch neu für die deutsche Flora. Verhandlungen des Botanischen Vereins der Provinz Brandenburg 76: 152–156.