Botanikai Közlemények

  Journal of the Botanical Section of the Hungarian Biological Society
 

 

< 2019

 

 Botanikai Közlemények 106(2): 217–235 (2019)
DOI: 10.17716/BotKozlem.2019.106.2.217

 

Bryophyte flora of the Buda Arboretum (Budapest, Hungary)    

 

A. RIGÓ1, A. KOVÁCS2, Cs. NÉMETH3 

 

1Department of Botany, Hungarian Natural History Museum,
H-1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 40, Hungary; rigo.attila@nhmus.hu
2Faculty of Horticultural Science, Szent István University,
H-1118 Budapest, Villányi út 29–43, Hungary
3GINOP Sustainable Ecosystems Group, MTA Centre for Ecological Research,
H-8237 Tihany, Klebelsberg Kuno út 3, Hungary

 

Accepted: 29 May 2019


Key words: arboretums and botanical gardens, bryophyte flora, ecological indexes, life strategies .  

We completed a bryofloristical study in the whole territory of the Buda Arboretum (Budapest, Hungary). As a result of our survey, 56 bryophyte species were found altogether. The majority of the species are frequent in Hungary. Four of them (Gymnostomum calcareum, Orthotrichum obtusifolium, Orthotrichum pumilum, Pseudocrossidium revolutum) however, are classified as Near Threatened species according to the Red List of Bryophytes. The most abundant epiphytic bryophyte is Orthotrichum diaphanum, the most frequent one on limestone rocks is Schistidium crassipilum, and that on concrete is Amblystegium serpens. Eurhynchium hians has the greatest coverage on soil in the arboretum. Near three quarters of the bryophytes of the arboretum are in the “deciduous forest” category based on temperature requirement classes (T-values). Considering the water requirement classes (W-values), two thirds of the encountered bryophytes belong to one of the groups of “extremely dry”, “very dry”, “dry” and “moderately dry”. This is a bioindication of the dry climate of the arboretum. Regarding the substrate pH tolerance classes (R-values), nearly half of the bryophytes are “indifferent”, the other half is “basifrequent”. Two thirds of the bryophyte species in the arboretum are colonists, while the rest either perennials, long-lived shuttles, short-lived shuttles, fugitives or annual shuttles according to life-strategy types.

 

Full text

 

References

Boros Á. 1915–1971: Florisztikai jegyzetek. Kézirat, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
Boros Á. 1953: Magyarország mohái. Akadémiai Kiadó, Budapest, 360 pp.
Erzberger P. (előkészületben): Keys to Hungarian Bryophytes. Test Version. kézirat.
Galambos I. 1992: A zirci arborétum mohaflórája. Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyensis 11: 29–35.
Hill M. O., Bell N., Brunneman-Nannenga M. A., Brugués M., Cano M. J., Enroth J., Flatberg K. I., Frahm J.-P., Gallego M. T., Garilleti R., Guerra J., Hedenäs
L., Holyoak D. T., Hyvönen J., Ignatov M. S., Lara F., Mazimpaka V., Munoz J., Söderström L. 2006: An annotated checklist of mosses of Europe and Macaronesia. Journal of Bryology 28: 198–267. https://doi.org/10.1179/174328206X119998
Igmándy J. 1949: Adatok Sopron mohaflórájához. Erdészeti kísérletek 49(1–4):164–167.
Nagy Z., Majláth I., Molnár M., Erzberger P. 2016: A martonvásári kastélypark mohaflórája. Kitaibelia 21(2): 198–206. https://doi.org/10.17542/kit.21.198
Németh Cs., Papp B. 2016: Mohák a Soroksári Botanikus Kertben. In: Höhn M., Papp V. (szerk.): Biodiverzitás a Soroksári Botanikus Kertben. Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság és SZIE Kertészettudományi Kar, Soroksári Botanikus Kert, Budapest, pp. 111–149.
Orbán S. 1984: A magyarországi mohák stratégiái és T, W, R értékei. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova series 17: 755–765.
Orbán S., Vajda L. 1983: Magyarország mohaflórájának kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, 518 pp.
Papp B., Erzberger P., Ódor P., Hock Zs., Szövényi P., Szurdoki E., Tóth Z. 2010: Updated checklist and redlist of Hungarian bryophytes. Studia botanica hungarica 41: 31–59.
Pócs T., Van Zanten B. O., Erzberger P. 2008:
Entodon concinnus (De Not.) Paris. In: Blockeel T. L. (szerk.): New national and regional bryophyte records, 18. Journal of Bryology 30: 163. https://doi.org/10.1179/174328208X282463
Schmidt G. (szerk.) 2013: A Budapesti Corvinus Egyetem Budai Arborétuma. Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék, Budapest, 56 pp.

Smith A. J. E. 2004: The mossflora of Britain and Ireland. Cambridge University Press, Cambridge, 1012 pp.
Szűcs P. 2009: Mohaadatok az Agostyáni Arborétumból. Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15: 159–164.
Szűcs P. 2013: Kiegészítések a Zirci Arborétum mohaflórájához. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 30: 47–54.
Szűcs P. 2017: Bryophyte flora of the Botanic Garden of the University of Sopron (W Hungary). Studia botanica hungarica 48(1): 77–88. https://doi.org/10.17110/StudBot.2017.48.1.77
Szűcs P., Baranyi G., Fintha G. 2018: The bryophyte flora of the park of Mátrai Gyógyintézet sanatorium (NE Hungary). Acta Biologica Plantarum Agriensis 6: 123–132. https://doi.org/10.21406/abpa.2018.6.123
Szűcs P., Baranyi G., Zöllei T. 2017a: Az Erdőtelki Arborétum mohaflorisztikai vizsgálatának előzetes eredményei. Acta Academiae Agriensis, Sectio Biologicae, Nova series 44(1): 121–126.
Szűcs P., Lóth H. 2008: Almásfüzitő antropogén élőhelyeinek mohaflórája. Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13–14: 399–423.
Szűcs P., Pénzesné Kónya E. 2016: Mohaadatok az Eszterházy Károly Főiskola Botanikus Kertjéből (Eger). Acta Academiae Agriensis, Sectio Biologicae, Nova series 43(1): 53–57.
Szűcs P., Pénzesné Kónya E., Hofmann T. 2017b: The bryophyte flora of the village of Almásfüzitő, a former industrial settlement in NW-Hungary. Cryptogamie, Bryologie 38(2): 153–170. https://doi.org/10.7872/cryb/v38.iss2.2017.153
Szűcs P., Táborská J., Baranyi G., Pénzes-Kónya E. 2017c: Short-term changes in the bryophyte flora in the botanical garden of Eszterházy Károly University (Eger, NE Hungary). Acta Biologica Plantarum Agriensis 5(2): 52–60. https://doi.org/10.21406/abpa.2017.5.2.52
Vajda L. 1954: A Vácrátóti Botanikai Kutatóintézet természetvédelmi parkjának mohái. Botanikai Közlemények 45: 63–66.
Vajda L. 1968: A Szigligeti Arborétum monográfiája, V. A Szigligeti Arborétum mohái. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 7: 237–240.
Zsólyom D., Szűcs P. 2018: Balaton település (Heves megye) mohaflórája. Botanikai Közlemények 105(2): 231–242. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2018.105.2.231