< 2019

An overview of botany in Hungary during the dualistic era (1867–1918)
II. Cultural and scientific institutions

D. PIFKÓ

Department of Botany, Hungarian Natural History Museum
H–1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 40, Hungary; pifko.daniel@nhmus.hu

Accepted: 6 May 2019

Key words: agricultural institution, floristical studies, herbarium, history of botany, museum.

Prior to the dualistic era, among the contemporary cultural institutions, “fulltime” botanist was employed in the Hungarian National Museum only, and scientific institutes dealing with botany did not exist at all in Hungary at that time. In the early period of dualism, the education of botany underwent a remarkable development, and the trend continued then throughout the era. More and more well-trained professionals graduated in the rapidly developing higher education institutions, who started to work as a botanist in the new cultural and scientific institutions established since the 1880s. These scientific institutions developed greatly during the last period of the era, employing 25–30 botanists by the time before the First World War. After the AustroHungarian Compromise, an independent botanical department was established within the Hungarian National Museum employing one botanist in the beginning. By the end of the period, six university graduates were working in the department, which thus become one of the most important Hungarian institutions of flora research.

In the countryside, museums had been founded by local patriotic associations, which also had natural history collections. These museums were placed under state control in 1897, ensuring their long-term survival. Plant collections of many countryside museums were increased and maintained also by local teachers, priests, doctors or other professional amateur botanists, who also played a significant role in the flora inventory of Hungary.

Agricultural, viticultural and forestry research institutes have been established since the 1880s, primarily accompanying the educational institutions of the capital or of the countryside. In the last two decades of the era, there was a plan to establish a central National Institute of Agriculture and Vine in the capital. Thus, numerous agricultural institutes were moved to Budapest, under the control of the Ampelology Institute, which operated independently of the educational institutions. Agricultural and forestry research institutes were involved in floristic research at various intensities. One of the most important centers was the Seed Testing Station in Budapest led by Árpád Degen.

Full text

References

Alapi Gy. 1911: A Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége hatáskörébe tartozó közgyűjtemények fejlődése az 1910. évben. Muzeumi és Könyvtári Értesítő 5: 168–195.
Allodiatoris I. 1959: Dr. Szatala Ödön, 1889–1958. Élővilág 4: 46–47.
Andrasovszky J. 1914: Adatok Galatia és Lycaonia flórájához. (Additamenta ad floram Galaticam et Lycaonicam). Fritz Ármin Könyvnyomdája, Budapest, 106 pp.
Anonymus 1869: Vidék. Fővárosi Lapok 6(4): 18.
Anonymus 1895: Dr. Czakó Kálmán. Köztelek 5(91): 1804.
Anonymus 1904: A magyarországi múzeumok és könyvtárak czímkönyve. Magyar Minerva 3. évfolyam 1903–1904. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-társulat, Budapest, 927 pp.
Anonymus 1907: A mezőgazdasági múzeum. Budapesti Hírlap 27(136): 17–18.
Anonymus 1912: A Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége hatáskörébe tartozó közgyűjtemények fejlődése az 1911. évben. Muzeumi és Könyvtári Értesítő 6: 152–187.
Anonymus 1917: A Turóczszentmártoni Tót Múzeumról és növénytani gyűjteményéről. Muzeumi és Könyvtári Értesítő 11: 256–257.
Anonymus 1940: Dr. Tuzson János. Index Horti Botanici Universitatis Budapestinensis 4: 5–11.
Anonymus 1942: Dr. Varga Sándor. Turisták Lapja 54: 157.
Augusztin B. 1922: M. kir. Gyógynövénykisérleti Állomás, Budapest, II. ker., Debrői-út 15. (Kgl. Ung. Medizinalpflanzen-Versuchsstation zu Budapest). Kisérletügyi Közlemények 25(1–4): 108–110.
Aumüller S. A., Jeanplong J. (szerk.) 1983: Carolus Clusius Fungorum in Pannoniis observatorum brevis historia et Codex Clusii. [Faksimile] Mit Beiträgen von einer internationalen Autorengemeinschaft. Akadémiai Kiadó, Akademischer Druck- und Verlagsanstalt, Budapest–Graz, 247 pp.
Bakó B. 2013: Az első magyar természettudományi múzeum herbáriuma. Természet Világa 144(7): 104–107.
Balogh L. 2005: További források Szabó Imre szombathelyi botanikus tanár munkásságának ismeretéhez. (Further sources on the work of the Szombathely botanist and teacher Imre Szabó). Praenorica Folia historico-naturalia 8: 5–28.
Bodó S. 2016: A múzeumok története Magyarországon a dualizmus korában. Akadémiai doktori értekezés, Budapesti Történeti Múzeum, 300 pp.
Barina Z., Somogyi G., Lack H. W. 2017: World War I as a power for botanical studies. In: Barina Z. (ed.) 2017: Distribution atlas of vascular plants in Albania, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 26–29.
Boros Á. 1947: Szakosztályi Ügyek. Botanikai Közlemények 42: 26–38.
Boros Á. 1958: Moesz Gusztáv emlékezete. Botanikai Közlemények 47(3–4): 223–238.
Boros Á., Bohus G. 1959: Növénytani Szakülések. Botanikai Közlemények 48(1–2): 136–149.
Buczkó K. (szerk.) 1995: 125 éves a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára. Magyar Ter mészettudományi Múzeum, Budapest, 64 pp.
Budai J. 1914: Adatok Borsodmegye flórájához. (Beiträge zur Flora des Komitates Borsod). Magyar Botanikai Lapok 13: 312–326.
Cosulich C. 1991: Antonio Smoquina. Liburnia 52(1): 29–30.
Csiki E. 1907: A vidéki múzeumok természetrajzi gyüjteményeiről. Múzeumi Könyvtári Értesítő 1: 94–96.
Csongor Gy. 1960: A szegedi Móra Ferenc Múzeum herbariuma. (Das Herbarium des Szegeder Móra Ferenc Museums). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1958–1959: 197–221.
Dapsy L. 1878: Vetőmagvizsgáló és növényélettani kisérleti állomás Magyar-Óvárott. Természettudományi Közlöny 10(106): 238–239.
Degen Á. 1904: A Ranunculus polyphyllus W. K. Budapest mellett. (Ranunculus polyphyllus W. K. bei Budapest). Magyar Botanikai Lapok 3(6–7): 216–217.
Degen Á. 1905: Deétéri dr. Borbás Vince. (Dr. Vincenz Borbás von Deétér). Magyar Botanikai Lapok 4(8–11): 172–244.
Degen Á. 1906: Alföldi Flatt Károly. (Karl Flatt von Alföld). Magyar Botanikai Lapok 5(2–4): 50–62.
Degen Á. 1907: A Magyar Királyi Állami Vetőmagvizsgáló Állomások. Pallas Részvénytársaság, Budapest, 23 pp.
Degen Á. 1922: M. kir. állami vetőmagvizsgáló állomás Budapest, II., Kis Rókus-u. 3. (Kgl. Ung.
Samenkontrollstation in Budapest). Kisérletügyi Közlemények 25(1–4): 73–80.
Degen Á. 1932: Megemlékezés Istvánffi Gyuláról (Gyula von Istvánffi). Botanikai Közlemények 29(1–4): 12–22.
Degen Á. 1936: Flora Velebitica (1. kötet). Verlag der Ungar. Akademia der Wissenschaften, Budapest.
Degen Á. 1937: Flora Velebitica (2. kötet). Verlag der Ungar. Akademia der Wissenschaften, Budapest.
Degen Á. 1938a: Flora Velebitica (3. kötet). Verlag der Ungar. Akademia der Wissenschaften, Budapest.
Degen Á. 1938b: Flora Velebitica (4. kötet). A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, LXXIX + 99 pp.
Dicenty D. 1922: M. kir. Szőlő- és Borgazdasági Központi Kísérleti Állomás (Ampelológiai Intézet) Budapest, II. ker., Debrői-út 15. szám. (Die Kgl. Ung. Versuchsanstalt für Weinbau und Kellerwirtschaft (Ampelologisches Institut) zu Budapest, II., Debrői-út 15.). Kisérletügyi
Közlemények 25(1–4): 111–116.
Egyed Á. 1969: Ki volt Budai József? Korunk 28(12): 1896–1897.
Fehér Gy. 1994: A mezőgazdasági kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9.). Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 196 pp.
Feigler F. 1907: A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület múzeumának ötvenéves multja. In: Fischer J., Ortvay T., Polikeit K. (szerk.): 1856–1906 Emlékmű. Kiadja a Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából.
Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület, Pozsony, pp. 75–94.
Fejős I. 1965: A Magyar Nemzeti Múzeum története 1848–1944. Folia Archaeologica 17: 285–303.
Fekete G., Kováts D. 1974: Magyar herbáriumok. 12. A 100 éves Növénytár herbáriumainak története. II. Herbarium Carpato-Pannonicum. Botanikai Közlemények 61(3): 223–228.
Filarszky N. 1902: A növénytani osztály története és jelen állapota. In: A Magyar Nemzeti Múzeum Növénytára, Budapest, Hornyánszky Viktor, pp. 5–20.
Fischer J. 1907: A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület története. In: Fischer J., Ortvay T., Polikeit K. (szerk.): 1856–1906 Emlékmű. Kiadja a Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából. Pozsonyi OrvosTermészettudományi Egyesület, Pozsony, pp. 1–74.
Földváry D. 1911: A Gagea pusilla virágjának biologiája. A kert 17(15): 465–468.
Fraknói V. 1908: Visszatekintés a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa és Főfelügyelősége egy évtized munkásságára. Stephaneum Nyomda R. T., Budapest, 17 pp.
Frenyó V. 1993: Paál Árpád halálának 50. évfordulójára. Botanikai Közlemények 80(1): 9–12.
Führer E. és Solymos R. 2008: 110 éves az intézményes erdészeti kutatás, erdészeti „kísérletügy”. In: Albert L. et al. (szerk.): Erdészeti felsőoktatás 200 éve. Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, Sopron, pp. 209–219.
Fülöp É. M. 2007: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek gyarapodása az elmúlt száz esztendőben. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005–2007: 37–58.
Gaskó B. 2003: A szegedi múzeum természettudományi részlegének története: I. fejezet A természettudományi gyűjtemény. – Studia Naturalia 3: 13–163.
Gombocz E. 1936: A magyar botanika története. A magyar flóra kutatói. MTA, Budapest, 636 pp.
Gorka S. 1908: A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum. Természettudományi Közlöny 40(468): 453–466.
Gulyás P. 1940: Magyar írók élete és munkái – új sorozat, 2. kötet. Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, Budapest, 1272 hasáb.
Gulyás P. 1941: Magyar írók élete és munkái – új sorozat, 3. kötet. Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, Budapest, 1272 hasáb.
Gyelnik V. 1931: Ramalinae duae novae e Paraguay. Annales de Cryptogamie exotique (Paris) 4(3–4): 150–152.
Győrffy I. (1943): Erdély virágtalan növényei (Cryptogamae) a kutatás jövőtnéző megvilágításában. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár, 40 pp.
Horváth E. 1966: Adatok Szabó Imre életrajzához és botanikai munkásságához. (Daten über das Leben und die botanische Tätigkeit von Imre Szabó). Savaria - a Vas megyei Múzeumok Értesítője 3: 71–83.
Husz B. 1938: Dr. Schilberszky Károly emlékezete. (1863–1935) (Karl F. Schilberszky). Botanikai Közlemények 35(1–2): 1–22.
Janka V. 1880: A Magyar Nemzeti Muzeum Füvészeti Osztályának történetéhez. Természetrajzi Füzetek 4(1–2): 13–16.
Jánossy A. 1957: Kern Hermann 1876–1957. Növénytermelés 6(1): 1–2.
Janovszky L. 1895: A Trencsén vármegyei Természettudományi egyesület története 1877–1895. A Trencsén Megyei Természettudományi Egylet évkönyve 17–18: 24–54.
Jávorka S. 1925: Magyar Flóra. Studium, Budapest, 1307 pp.
Jávorka S. 1957: Bernátsky Jenő emlékezete (1873–1945). Botanikai Közlemények 47(1–2): 1–3.
Jávorka S., Csapody V. 1934: A magyar flóra képekben. (Iconographia florae Hungaricae). Természettudományi Társulat, Studium, Budapest, 576 pp.
Kanitz Á. 1874: II. Növénytani osztály. Erdélyi Múzeum 1(4): 64–66.
Károly R. 1912: A mezőgazdasági kisérletügyi intézmények 1906–1910. évi működése. Kisérletügyi Közlemények 15(Pótfüzet): 1–348.
Kárpáti Z. 1967: Lengyel Géza emlékezete (1884–1965). Botanikai Közlemények 54(3): 117–121.
Kárpáti Z. 1970: Zsák Zoltán emlékezete (1880–1966). (Erinnerung an Zoltán Zsák). Botanikai Közlemények 57(1): 1–7.
Kenyeres Á. (szerk.) 1967: Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A–K. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1040 pp.
Kenyeres Á. (szerk.) 1969: Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L–Z. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1104 pp.
Kerényi-Nagy V. 2018: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Agrobotanikai gyűjteményének kincsei. Botanikai Közlemények 105(2): 286.
Kern H. 1922: M. Kir. Növényélet- és Kórtani Állomás, Budapest II., Debrői-út 17. (Kgl. Ung. Pflanzenphysiologische und Phytopathologische Anstalt zu Budapest, II, Debrői-út 17.) Kisérletügyi Közlemények 25(1–4): 133–140.
Kiss L. 2015: Egy „bogaras” doktor – Brancsik Károly (1842–1915), Trencsén vármegye főorvosa. Orvosi Hetilap 156(46): 1875–1877. https://doi.org/10.1556/650.2015.ho2533
Kocs I. 2015: Bibó József (1843–1914) herbáriumi gyűjteménye a Székely Nemzeti Múzeumban. (The Herbarium of József Bibó (1843–1914) from Székely National Museum). Acta Siculica 2014–2015: 39–69.
Kováts S. 1908: A csanádi papnevelde története. 1806–1906. Csanádegyházmegyei Könyvnyomda, Temesvár, 567 pp.
Kuhn L. 1878: Társulati ügyek. Természettudományi Füzetek 2(2): 53–57.
Lendl A. 1906: Kis-ázsiai utazásom. Természet 9(21): 241–242.
Lengyel G. 1927: Visszapillantás a Szakosztály háromszáz ülésére. Botanikai Közlemények 24(3–4):
82–91.
Lengyel G. 1936: Degen Árpád emlékezete 1866–1934. (Erinnerung an Árpád v. Degen). Botanikai Közlemények 33(1–6): 1–77.
Lengyel G. 1939: Gerhardt Guido 1876–1939. Kisérletügyi Közlemények 41(1–6): 153–154.
Mágócsy-Dietz S. 1932: Csíkmádéfalvi Istvánffi Gyula emlékezete. (Zum Gedächtnis Gyula Istvánffi’s von Csíkmádéfalva). Botanikai Közlemények 39(1–4): 1–11.
Magyar P. 1961: Dr. Roth Gyula 1873–1961. Az Erdő 10(3): 81–87.
Mihalik J. 1915: A Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége hatáskörébe tartozó közgyüjtemények működése és fejlődése az 1914. évben. Muzeumi és Könyvtári Értesítő 9: 40–131.
Mihalik J. 1916: A Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége hatáskörébe tartozó közgyűjtemények működése és fejlődése az 1915. évben. Muzeumi és Könyvtári Értesítő 10: 80–162.
Mihalik J. 1917: A Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége hatáskörébe tartozó közgyűjtemények működése és fejlődése az 1916. évben. Muzeumi és Könyvtári Értesítő 11: 142–218.
Moesz G. 1933: Kümmerle Jenő Béla emlékezete. (Zum Gedächtnis Eugen Béla Kümmerle‘s). Botanikai Közlemények 30(1–4): 1–22.
Moesz G. 1941: Thaisz Lajos. In: Förster R. (szerk.): A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899–1941. A Kis Akadémia Könyvtára XLII., Budapest. pp. 463–464.
Moesz G. 1943: Filarszky Nándor emlékezete. (Erinnerung am N. Filarszky). Botanikai Közlemények 40(3–4): 147–169.
Nemes L. 1999: Anisits János Dániel emlékére (To the János Dániel Anisits’s memory). Debreceni Pozsgás-Tár 2 (különszám): 2–61.
Paál Á. 1926: Linhart György (Georg Linhart). Folia Cryptogamica 1(3): 101–109.
Pázmány D. 1996: Elhunyt László Kálmán 1900–1996. Clusiana 3: 105–108.
Péter M. 1925: Dr. László Ferenc. Pásztortűz 11(20): 422–424.
Pifkó D. 2018a: Botanikai élet a dualizmus kori Magyarországon (1867–1918). I. A felsőfokú oktatás fejlődése és annak hatása a hazai botanikára. Botanikai Közlemények 105(2): 179–222. https://doi.org/10.17716/botkozlem.2018.105.2.179
Pifkó D. 2018b: Magyar botanikusok határozója a dualizmus utolsó éveiből. Kitaibelia 23(2): 117–132. https://doi.org/10.17542/kit.23.117
Pifkó D., Andrik É., Kohut E., Karácsonyi K., Kish R., Shevera M. 2015: Vágner Lajos (1815–1888) hagyatéka a Magyar Természettudományi Múzeumban (Lajos Vágner’s (1815–1888) scientific heritage in the Hungarian Natural History Museum). Annales historico-natu rales Musei nationalis hungarici 107: 239–256.
Priszter Sz. 1994: Raoul Francé emlékezete (1874–1943). Botanikai Közlemények 81(1): 105–106.
Rapaics R. 1926: Linhart György emlékezete. Természettudományi Közlöny 58(831): 217–231.
Roth Gy. 1922: Vadas Jenő (1857–1922). Erdészeti Lapok 61(15–16): 211–216.
Sipos M. 2013: Wlassics Gyula szerepe a magyar könyvtárügyben a századfordulót követő évtizedekben. 1. rész. Könyvtári Figyelő 59(1): 91–114.
Somlyay L. 1997: Szepesfalvy János. In: Nagy F. (szerk.): Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Better Kiadó, Budapest, pp. 768–769.
Somlyay L. 1999: Növénytan. In: Fábry Gy. (szerk.): Magyarország a XX. században 4. kötet. Tudomány 1. Műszaki és természettudományok, Babits Kiadó, Szekszárd, pp. 481–489.
Soó R. 1932: Kritikai megjegyzések és újabb adatok a magyar flóra ismeretéhez V. (Kritische Bemer kungen und neue Beiträge zur Kenntnis der ungarischen Flora V.). Botanikai Közlemények 29(5–6): 122–132.
Soós G. 1979: Ünnepi megemlékezés Doby Géza professzorról. Agrártudományi Közlemények 38(1–2): 1–4.
Soós L. 1988: Az Országos Phylloxera Kísérleti Állomás létrehozása. Agrártörténeti Szemle 30: 339–365.
Surányi B. 1992: Adalék rét- és legelőgazdálkodásunk 1867–1945 közötti történetéhez. Agrártörténeti Szemle 34(1–4): 77–118.
Szabó Cs. 2016: Béla Cserni and the beginnings of urban archaeology in Alba Iulia. Editura Mega, Cluj-Napoca, 222 pp.
Szabó L. Gy. 2015: A magyar gyógynövénykutatás kiemelkedő alakjai. Visszatekintés a Gyógynövény Kutató Intézet centenáriuma alkalmából. 1. rész. Gyógyszerészet 59: 24–33.
Szinnyei J. 1893: Magyar írók élete és munkái, 2. kötet. Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, Budapest, 1474 hasáb.
Szinnyei J. 1897: Magyar írók élete és munkái, 5. kötet. Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, Budapest, 1468 hasáb.
Szinnyei J. 1905: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet. Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, Budapest, 1440 hasáb.
Szinnyei J. 1908: Magyar írók élete és munkái, 12. kötet. Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, Budapest, 1438 hasáb.
Szinnyei J. 1914: Magyar írók élete és munkái, 14. kötet, Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, Budapest, 1958 hasáb.
Szmodits L. 2015: Anno… Neves magyar gyógyszerész évfordulók 2015-ben. Gyógyszerészet 59: 34–38.
Takács A., Süveges K., Ljubka T., Löki V., Lisztes-Szabó Zs., Molnár V. A. 2015: A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) II.: A „Siroki Zoltán Herbárium” (The Herbarium of Debrecen University (DE) II.: The „Zoltán Siroki Herbarium”). Kitaibelia 20(1): 15–22. Elektronikus melléklet (Electronic Appendix) https://doi.org/10.17542/kit.20.15
Takács I. 1967: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum rövid története. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Füzetei 19: 1–52.
Teleki P., Csiki E. 1926: A Magyar Tudományos Akadémia Balkán-kutatásainak tudományos eredményei 3. Adatok Albánia flórájához. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 346 pp.
Tétényi P. (1995): A Gyógynövény Kutató Intézet története (1915–1990) 1. rész. – Gyógyszerészet 39(7): 503–509.
V. Góz G. 1990: A Kolozsvári Gyógynövénykutató Állomás működése a századfordulón. (Das Heilpflanzenforschungsstation in Kolozsvár (Klausenburg – Cluj Napoca) um die Jahrhundertwende). A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988–1989: 185–209.
Verseghy K. 1963: A catalogue of the new lichen names described by Ö. Szatala. The Lichenologist 2(2): 178–189. https://doi.org/10.1017/s0024282963000177
Vigh K., Balogh L. 2009: A szombathelyi Savaria Múzeum Természettudományi Tárának története. (History of the Szombathely Savaria Museum Natural History Department). Savaria – a Vas megyei Múzeumok Értesítője 32(2): 175–265.
Voit K. 1992: A magyar közgyűjteményrendszer történetének vázlata a századfordulótól 1949-ig. I. Magyar Könyvszemle 108(1): 23–43.
Wlassics Gy. 1913: A Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége hatáskörébe tartozó közgyűjtemények fejlődése az 1912. évben. Muzeumi és Könyvtári Értesítő 7: 132–166.
Zboray B. 1985: Dr. Weber Dezső (1883–1952). Gyógyszerészet 29: 227–228.
Zólyomi B. 1961: Jávorka Sándor. Magyar Tudomány 68(11): 683–686.