< 2018

Botanical and landscape history studies on the vineyard hill of
Alsószuha village (NE Hungary)

E. STEFÁN

H-3521 Miskolc, Szirmay Antal utca 16, Hungary; stefaneszter86@gmail.com

Accepted: 5 April 2018

Key words: abandonment, floristics, grape parcel, landscape history, land use.

Historical landscape changes and current botanical state of the grape parcels (Hegyes Hill) around Alsószuha village (Putnok Hills micro-region, NE Hungary) are presented based on historical maps, feld studies, and narrations of local inhabitants. These grape parcels have already been cultivated in the 1780s, and extended onto every side of the hill by the mid-19^th century. In the late 19^th century, a vine-pest epidemic eradicated grape from the hill, but it was re-planted subsequently with resistant cultivars. Since the mid-1980s, the abandonment of grape parcels is a constant process. These landscape changes resulted in the occurrence of native plant species, including protected ones, in secondary grassland habitats. These are Chamaecytisus albus, Gentiana cruciata, Linum hirsutum, L. tenuifolium, Orchis purpurea, O. tridentata, Ornithogalum brevistylum, Sonchus palustris. Based on the floristical composition, the vegetation can be regarded as degraded, since the proportion of species indicating disturbance is higher than that of natural species. Phytosociological samples were recorded in grape parcels of different history of abandonment. The multivariate classifcation of these samples revealed a clear differentiation according to the time of abandonment. Parcels that were abandoned 11–20 years ago are in the most close-to-natural state. Weed infestation is strong in the currently used or recently abandoned parcels, while those that were abandoned more than 20 years ago suffer from scrub encroachment.

Full text

References

Bánkuti K., Vojtkó A. 1995: Adatok a Sonchus palustris L. elterjedéséhez. Folio Historico Naturalia Musei Matraensis 20: 49–50.

Biró É., Óvári M., Varga A., Bódis J. 2012: A Vergyálomi szőlőhegy (Zala megye) tájtörténete és florisztikai értékei. Természetvédelmi Közlemények 18: 58–66.

Borhidi A. 1995: Social behavior types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian Flora. Acta Botanica Hungarica 39(1–2): 97–181.

Borovszky S. (szerk.) 1903: Gömör-Kishont vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Apolló Irodalmi Társaság, Budapest, 677 pp. + 13 tábla + 1 térkép

Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. 2011: Magyarország élőhelyei. ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 439 pp.

Braun-Blunquet, J. 1951: Pflanzensociologie II. Wien, 631 pp.

Budai J. 1913: Újabb adatok a Bükk hegység és dombvidéke flórájához. Magyar Botanikai Lapok 12(10–12): 315–327.

Budai J. 1914: Adatok Borsod megye flórájához. Magyar Botanikai Lapok 13(10–12): 312–326.

Centeri Cs., Szalai Z., Jakab G., Barta K., Farsang A., Szabó Sz., Bíró Zs. 2015: Soil erodibility calculations based on different particle size distribution measurements. Hungarian Geo graphical Bulletin 64(1): 17–23. https://doi.org/10.15201/hungeobull.64.1.2

Demeter A., Sarlós D., Skutai J., Tirczka I., Ónodi G., Czóbel Sz. 2016: Kiválasztott özönfajok gazdasági szempontú értékelése – a fehér akác és a mirigyes bálványfa. Tájökológiai Lapok 13(2): 193–201.

Dobány Z. 2004: A Sajó-Bódva köze történeti földrajza (18-20. század). Történeti Földrajzi Tanulmányok 8, Nyíregyháza, 170 pp.

Dobosy L. 1978-1979: Az alsószuhai szőlőbirtokosság. A Herman Ottó Múzeum Közleményei 17: 160–166.

Dövényi Z. (szerk.) (2010): Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 876 pp.

Fekete G., Király G., Molnár Zs. 2017: A Pannon vegetációrégió lehatárolása. Botanikai Közlemények 104(1): 85–108. https://doi.org/10.17716/botkozlem.2017.104.1.85

Feyér P. 1981: A szőlő- és bortermelés Magyarországon (1848-ig). Akadémiai Kiadó, Budapest, 384 pp.

Gyulai F. 1999: Az agrobiodiverzitás változása a Kárpát-medencében. Fenntartható Fejlődés Bizottság, Budapest, 96 pp.

Http1: www.mapire.eu. Hozzáférés: 2017. szeptember 24.

 Hulják J. (1926): Florisztikai adatok a Gömör-szepesi Érchegység és az Eperjes-tokaji Hegylánc területének ismeretéhez. Magyar Botanikai Lapok 25: 266–269.

Hulják J. 1933: A Micromeria rupestris a Bélkőn és néhány érdekes adat a Magyar-középhegység flórájából. Magyar Botanika Lapok 32: 77–83.

Hulják J. 1938: A Calluna vulgaris és néhány más érdekesebb növény a Gömör-Tornai-karszt vidé- kéről. Botanikai Közlemények 35(3–4): 218–220.

Hulják J. 1941: Adatok a Magyar-középhegység északnyugati része növényzetének ismeretéhez. Botanikai Közlemények 38(1–2): 73–79.

Hulják J. 1942: Adatok Rozsnyó környéke növényzetének ismeretéhez. Botanikai Közlemények 39(5): 246–251.

Ila B. 1944–1976: Gömör megye I–IV. Budapest, 495 pp., 622 pp., 355 pp., 271 pp.

Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.

Malatinszky Á. 2007: A Putnoki-dombság florisztikai kutatásának újabb eredményei. Kitaibelia 12(1): 124–132.

Malatinszky Á. 2008: Relationships between cultivation techniques, vegetation, pedology and erosion on extensively cultivated and abandoned agricultural areas in the Putnok Hills. Acta Agronomica Hungarica 56(1): 75–82. https://doi.org/10.1556/aagr.56.2008.1.8

Malatinszky Á., Penksza K. 2004: Traditional sustainable land use towards preserving botanical values in the Putnok Hills (South Gömör, Hungary). Ekológia (Bratislava) 23(Suppl. 1): 205–212.

Malatinszky Á., Siller I., Penksza K. 2008: Abandoned loessy grape yards as refuges of rare steppe plant species. Cereal Research Communications 36(Suppl.): 1139–1142.

Mezősi G. 1985: A természeti környezeti potenciáljának felmérése a Sajó-Bódva-köze példáján. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. Elmélet – Módszer – Gyakorlat, Budapest, 216 pp.

Mezősi G. 1998: A Borsodi-dombság tájföldrajzi jellemzése. Földrajzi Értesítő 47(3): 395–407.

 Mravcsik Z., Harmos K., Malatinszky Á. 2009: Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálatai az Északi-Cserhátban. Tájökológiai Lapok 7(2): 473–484.

Nagy A., Malatinszky Á., Pándi I., Kristóf D., Penksza K. 2007: Élőhelycsoportok kialakí- tása táji szintű összehasonlításhoz I. Tájökológiai Lapok 5(2): 363–369.

Papp B. 1991: A Koloska-völgy patakmenti növényzetének állapotfelmérése és térképezése. Botanikai Közlemények 79: 1–17.

Penksza K., Malatinszky Á. 2001: Adatok a Putnoki-dombság edényes flórájához. Kitaibelia 4(1): 149–155.

Podani J. 2001: SYN-TAX 2000. Computer programs for data analysis in ecology and systematics. Scientia, Budapest.

Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 892 pp.

Szabó J., Jakab G., Szabó B. 2015: Spatial and temporal heterogeneity of runoff and soil loss dynamics under simulated rainfall. Hungarian Geographical Bulletin 64(1): 25–34. https://doi.org/10.15201/hungeobull.64.1.3

Szentgyörgyi P. 1994: Adatok a Putnoki-dombság flórájához. Calandrella 8(1–2): 54–61.

Szentgyörgyi P. 1996: A Putnoki-dombság északi és keleti részének fátlan termőhelyein élő orchideái. Calandrella 10(1–2): 54–57.