< 2018
Botanikai
Közlemények 105(2): 179–222 (2018)
DOI:
10.17716/BotKozlem.2018.105.2.179
An overview of
botany in Hungary during the dualistic era (1867–1918). I. Development of
the higher education and its effect on the science of botany
D. PIFKÓ
Department of
Botany, Hungarian Natural History Museum H–1087 Budapest, Könyves Kálmán
krt. 40, Hungary; pifo.daniel@nhmus.hu
Accepted: 14
October 2018
Key words:
floristical studies,
history of botany, professor, progression, university.
A sudden economic, social and cultural change in Hungary during the
dualistic era (1867–1918), resulted in a considerable improvement in the
education of botany. Two new universities were founded with botanical
departments. Together with these, three universities conducted botanical
education at that time. During the 50 years of the dualistic era, altogether
9 university professors were working in these departments together with
teaching assistants. More and more private teachers participated in
university education in the second half of the era. Private teachers usually
were experts of a special feld, and their activity promoted a differentiation
in Hungarian botany. Education of botany played the most important role in
the training of grammar school teachers, therefore most of the botanists
graduated as natural history teachers. Education of botany was also
practised in several other schools, i.e. special schools for agriculture,
forestry, horticulture and veterinary medicine. The considerable improvement
in the education of botany in these institutes during the dualistic era
enabled the establishment of academies or high schools with independent
botanical departments by the end of the era. In the last decades, botany was
educated by graduated botanists also in these schools, however, only a few
students participated in research of the flora of Hungary.
Full text
References
Andrasovszky J. 1914: Adatok Galatia és Lycaonia
flórájához (Additamenta ad floram Galaticam et Lycaonicam). Fritz Ármin
Könyvnyomdája, Budapest, 106 pp. Anonymus 1895: Dr. Czakó Kálmán.
Köztelek 5(91): 1804. Anonymus 1896: Kánitz Ágoston halála. Pesti Napló
47(192): 5. Anonymus 1897: Hírek az Egyetemről. Pesti Napló 48(190): 6.
Anonymus 1901a: Hivatalos rész. Budapesti Közlöny 35(243): 1–2. Anonymus
1901b: Hivatalos rész. Budapesti Közlöny 35(259): 1–2. Anonymus 1903: Az
Erdélyi Múzeum-Egylet emlékkönyve a magyar orvosok és természetvizsgálók
Kolozsvárt 1903. szeptember 6–10-ig tartott XXXII. vándorgyűlése alkalmára.
Ajtai K. Albert, Kolozsvár, 68 pp. Anonymus 1910: Hazai botanikai
dolgozatok ismertetése (Referate über ungarische botan. Arbeiten). Magyar
Botanikai Lapok 9: 379–402. Anonymus 1912: Dr. Ormándy Miklós. Magyar
Botanikai Lapok 11(1–4): 109. Anonymus 1913: Richter Aladár ügye.
Budapesti Hírlap 47(90): 9. Anonymus 1916a: Meghaltak. Botanikai
Közlemények 15(3–4): 126. Anonymus 1916b: A Magyar Királyi Állami Polgári
Iskolai Tanítóképző-Intézet (Paedagogium) Almanachja 1915–1916. Fritz Ármin
Kőnyomdája, Budapest, 95 pp. Anonymus 1918: Halálozások. Tolnamegyei
Közlöny 46(42): 2–3. Anonymus 1927: Véget ért dr. Richter Aladár egyetemi
tanár tragédiája. Az Est 18(133): 6. Anonymus 1940: Dr. Tuzson János.
Index Horti Botanici Universitatis Budapestinensis 4: 5–11. Árokszállásy
Z. 1959: Fóris Ferenc, a zúzmók kutatója. Borsodi Szemle 3(2): 61–62.
Balogh L. 2002: Gáyer Gyula (1883–1932). In: Köbölkuti K. (szerk.):
Szombathelyi tudós tanárok II. Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár,
Szombathely, pp. 63–101. Bartha D. 1997: Fekete Lajos (1837–1916) élete
és munkássága. Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar, Sopron, 32 pp. Bartha D.
2008a: A növénytan oktatásának rövid története. Erdészettörténeti
Közlemények 75: 7–28.
Bartha D. 2008b: Kövessi Ferenc (1875–1945)
élete és munkássága. Erdésznagyjaink arcképcsarnoka 21. Nyugat-magyarországi
Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron, 44 pp. Bartók K. (szerk.) 2016: Nyárády
Erazmus Gyula emlékezete. Kriterion Kiadó, Kolozsvár, 312 pp. Bernát Gy.
1938: Az uj Magyarország agrárpolitikája 1867–1914. Dunántul Pécsi Egyetemi
Könyvkiadó és Nyomda, Budapest, 416 pp. Bezdek J. 1913: A piramisoktól a
felhőkarcolókhoz. Váci Múzeum-Egyesület, Vác, 164 pp. Bognár S. 1994:
Mosonmagyaróvár és a magyar növényvédelem kapcsolata IV. Acta agronomica
Óváriensis, 36(1–2): 121–131. Bogsch S. 1937: Kubacska András Dr. A
Budapesti Evangélikus Gimnázium értesítője az 1936/37. iskolai évről, Kiadó
nélkül, Budapest, pp. 14–19. Boros Á. 1958: Moesz Gusztáv emlékezete.
Botanikai Közlemények 47(3–4): 223–238. Buchta Gy., Horn J., Schilberszky
K., Szász N. 1919: A Budapesti Állami Kertészeti Tanintézet Évkönyve
(1894–1919). Budapesti Állami Kertészeti Tanintézet, Budapest, 244 pp.
Budai J. 1914: Adatok Borsodmegye flórájához (Beiträge zur Flora des
Komitates Borsod). Magyar Botanikai Lapok 13: 312–326. Csiki E. 1904:
Halász Árpád. Rovartani Lapok 11(9): 194. Csiszár I. 2012: A magyar agrár
felsőoktatás története a neoabszolutizmus időszakától az első világháborúig.
In: Kavecsánszki M., Szászfalvi M. (szerk.): Tanulmányok Ujváry Zoltán 80.
születésnapja alkalmából. Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen, pp.
41–54. Csongor Gy. 1960: A szegedi Móra Ferenc Múzeum herbáriuma (Das
Herbarium des Szegeder Móra Ferenc Museums). A Móra Ferenc Múzeum évkönyve
1958–1959: 197–221. Degen Á. 1905: Deétéri dr. Borbás Vincze. Magyar
Botanikai Lapok 4(8–11): 165–244. Degen Á. 1906a: Alföldi Flatt Károly.
Magyar Botanikai Lapok 5(2–4): 50–62. Degen Á. 1906b: A Magyar Királyi
Állami Vetőmagvizsgáló Állomások. Pallas Részvénytársaság, Budapest, 23 pp.
Degen Á. 1932: Megemlékezés Istvánf Gyuláról. Botanikai Közlemények 29(1–4):
12–22. Entz G. 1941: In memoriam Aladári Scherffel (Lebenslauf von Prof.
A. Scherffel). A Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái 13: 1–10. Farkas
Z., Lázár L. (szerk.) 2010: Páter Béla emlékezete. Erdélyi Múzeum-Egyesület,
Kolozsvár, 112 pp. Fejér D. 1963: A növénybiokémia Magyarországon.
Botanikai Közlemények 50(2): 51–60. Fekete L., Blattny T. 1913: Az
erdészeti jelentőségű fák és cserjék elterjedése a magyar állam területén
I–II. Joerges Ágost özvegye és fa könyvnyomdája, Selmecbánya, 793 pp., 150
pp. Fekete L., Mágócsy-Dietz S., Rejtő A. 1891: Erdészeti növénytan. I.
kötet. Országos Erdészeti Egyesület, Budapest, 529 pp. Fekete L.,
Mágócsy-Dietz S., Rejtő A. 1896: Erdészeti növénytan. II. kötet. Országos
Erdészeti Egyesület, Budapest, 1207 pp. Filarszky
N. 1902: A növénytani osztály története és jelen
állapota. In: A Magyar Nemzeti Múzeum Növénytára. Hornyánszky Viktor,
Budapest, pp. 5–20. Frenyó V. 1993:
Paál Árpád halálának 50. évfordulójára. Botanikai Közlemények 80(1): 9–12.
Frenyó V., Szigeti Z. 1996: A hazai növényélettani kutatások kezdete és
fejlődése 1945-ig. Botanikai Közlemények 83(1–2): 159–168. Garai I. 2015:
A tanári elitképzés műhelye. A Báró Eötvös József Collegium története
1895–1950. ELTE Eötvös Collegium, Budapest, 502 pp. Garay A. 1963: A
növényélettani kutatások kialakulása és helyzete Magyarországon (1902–1962).
Botanikai Közlemények 50(1):1–12. Gazdag I., Perjámosi S. (szerk.) 2015:
Magyary-Kossa Gyula (1865–1944) orvos, farmakológus, a méregtan magántanára,
orvostörténész, akadémikus, az állatorvosi akadémia professzora
életmű-bibliográfája. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Budapest, 84 pp.
Gombocz E. 1936: A
magyar botanika története. A magyar flóra kutatói. MTA, Budapest, 636 pp.
Győrffy I. 1924: Péterf Márton. 1875.II.1.–1922.I.30. Botanikai Közlemények
20(4–6): 117–128. Győrffy I. 1932: Kolozsvár botanikai múltja. In:
Beszámoló a szegedi M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem 1929/30. évi
működéséről. M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem, Szeged, pp. 27–44.
Győrffy I. 1943: Erdély virágtalan növényei (Cryptogamae) a kutatás
jövőtnéző megvilágításában. Erdélyi Múzeumi Egyesület, Kolozsvár, 40 pp.
Győrffy I. 1948: Madame Irma Győrffy born Greisiger. Memoranda Societatis pro
Fauna et Flora Fennica 24: 183–191. Győry T. 1936: Az orvostudományi kar
története 1770–1935. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 840 pp.
Gyúró F. 1978: Angyal Dezső élete és munkássága.
Agrártudományi Közlemények 37: 489–499.
Héjjas I., Borhidi A. 1960: Csurgó és
környéke flórája. Botanikai Közlemények 48(3–4): 245–256. Horváth I. 1975:
85 éves Greguss Pál professzor. Botanikai Közlemények 62(1): 1–2. Husz B.
1938: Dr. Schilberszky Károly emlékezete. (1863–1935) (Karl F.
Schilberszky). Botanikai Közlemények 35(1–2): 1–22. Jávorka S. 1925:
Magyar Flóra. Studium, Budapest, 1307 pp. Jávorka S. 1941: Szalóki Róbert
Dr. In: Bartha I., Förster R. (szerk.): A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje
az ezredik előadásig 1899–1941. Kis Akadémia, Budapest, 449 pp. Jávorka
S. 1947: Gombocz Endre emlékezte. Botanikai Közlemények 44: 1–8. Jávorka
S. 1954: Mágócsy-Dietz Sándor emlékezete 1855–1945. Botanikai Közlemények
45(3–4): 171–173. Jobbitt S., Győri R. 2016: Fodor Ferenc: egy magyar
geográfus a XX. század első felében. In: Jobbitt S., Győri R. (szerk.):
Fodor Ferenc önéletírásai. ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, pp. 7–37.
Kanitz Á. 1874: II. Növénytani osztály. Erdélyi Múzeum 1(4): 64–66.
Kanitz Á. 1879: A kolozsvári m. k. t. egyetem ötéves jelentéséből IV.
Mathematikai-Természettudományi kar. 5 Növénytan. Magyar Növénytani Lapok 3:
54–59. Kapronczay K. 1999: Állatorvos-tudomány. In: Fábry Gy. (szerk.):
Magyarország a XX. században 4. kötet Tudomány 1. Műszaki és
természettudományok. Babits Kiadó, Szekszárd, pp. 547–553. Karl J. 1924:
Francé Rezső ötven éves. A Természet 20(21–22): 123–124.
Kárpáti Z. 1962: Wagner János emlékezete
(Erinnerung an J. Wagner). Botanikai Közlemények 49(1–4): 5–18. Kárpáti
Z. 1970: Zsák Zoltán emlékezete (1880–1966) (Erinnerung an Zoltán Zsák).
Botanikai Közlemények 57(1): 1–7. Kékes Szabó K. 2003: A tanítóképzés
kritikus pontjai a dualizmus időszakában. Iskolakultúra 2003(3): 17–24.
Kelemen E. 2009: A magyar felsőoktatás története a dualizmus korában.
Scientia Pannonica 2(2): oldalszám nélkül. Kempler K. 1973: Nendtvich
Károly, a materialista orvos-kémikus. Orvosi Hetilap 114(28): 1696–1698.
Keve A. 1969: Emlékezés Lovassy Sándorra (1855–1946) (In memoriam Sándor
Lovassy). A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8: 7–10. Kiss M.
(szerk.) 2000: Milleniumi Évkönyv. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Egyetem, Budapest, 264 pp. Klein Gy. 1889: A modern növénytan törekvései.
Értekezések a Természettudományok Köréből 19(4): 1–31.
Koudela P. 2010:
Mágócsy-Dietz Sándor: mindennapi történet egy egyetemi tanárról.
L’Harmattan, Budapest, 236 pp. Kövessi F 1941: A Kis Akadémia története.
III. Az 1903–1905 évekről. In: Bartha I., Förster R. (szerk.): A Kis
Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899–1941. Kis Akadémia,
Budapest, pp. 48–65. Kövics Gy. 2011: A „Növényvédelemért” Emlékérem
alapítás Gulyás Antal (1884–1980) tiszteletére. Agrártudományi Közlemények
43 (különszám): 5–10. Lengyel G. 1927: Szakosztályi ügyek. Botanikai
Közlemények 24(5–6): 204–212. Lengyel G. 1929: Szakosztályi ügyek
(Sitzungsberichte) Botanikai Közlemények 26(5–6): 111–118. Mágócsy-Dietz
S. 1901: Dr. Jurányi Lajos élete és működése. Természettudományi Közlöny 33:
715–737. Mágócsy-Dietz S. 1915: Mágocsy-Dietz Sándor r. t. beszéde Klein
Gyula r. t. ravatalánál, 1915 november hó 23-án. Akadémiai Értesítő 26:
695–696. Mágócsy-Dietz S. 1932: Csíkmádéfalvi Istvánf Gyula emlékezete
(Zum Gedächtnis Gyula Istvánf’s von Csíkmádéfalva). Botanikai Közlemények
39(1–4): 1–11. Magyar P. 1957: Illés Nándor halálának 50. évfordulójára.
Erdő 6(4): 156–160. Maizner J. 1889: A kolozsvári orvos-sebészi
tanintézet történeti vázlata 1775–1872. OrvosTermészettudományi Értesítő
21(1): 1–24. Mastalírné Zádor M. 2008: Erdészeti felsőoktatás története
2000-ig. In: Albert L. et al. (szerk.): Erdészeti felsőoktatás 200 éve.
Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron, pp. 15–101. Moesz
G. 1913: Szépligeti Győző herbáriuma a Magyar Nemzeti Múzeumban. Botanikai
Közlemények 12(5–6): 235–237. Moesz G. 1934: A hazai gombakutatás multja
és jelene. Természettudományi Közlöny 66 (999–1000): 151–156. Moesz G.
1941: Hollós László emlékezete 1859–1940 (Erinnerung an L. Hollós).
Botanikai Közle mények 38(3–4): 101–118. Moesz G. 1943: Filarszky Nándor
emlékezete (Erinnerung an N. Filarszky). Botanikai Közlemények 40(3–4):
147–169. Nagy-Tóth F., Fodorpataki L. 1998: A növénytani oktatás és
kutatás történetéről a Kolozsvári Tudományegyetemen (On the botanical
education and research history of the University of Kolozsvár (Cluj,
Klausenburg). Botanikai Közlemények 85(1–2): 109–123. Németh J. 1936:
Síkabonyi Angyal Dezső 1852–1936. Kertészeti Szemle 8(2): 30.Nyárády E. Gy.
1941: Kolozsvár és környékének flórája 1. Record, Kolozsvár, 80 pp. Oroszi
S. 1992: Wagner Károly élete és munkássága. Erdészettörténeti Közlemények 6:
86–133. Pataki J. 1919: Bartal Kornél dr. Országos Középiskolai
Tanáregyesületi Közlöny 52(11–12): 210–211. Pifkó D. 2016: Kis
botanikushatározó. Élet és Tudomány 71(6): 182–183. Pifkó D. 2018: Magyar
botanikusok határozója a dualizmus utolsó éveiből (An identifcation key of
Hungarian botanists from the last years of the dualistic era). Kitaibelia
23(2): in press. Pifkó D., Andrik É., Shevera M., Kish R., Kohut E. 2017:
Margittai Antal élete és munkássága. In: Kerényi-Nagy V., Margittai A.
(szerk.): Primitiae monographiae Rosarum sponte crescentium Carpatorum
septentrionali orientalium. Herman Ottó Intézet Nonproft Kf., Budapest, pp.
10–25. Priszter Sz. 1971: A budapesti Egyetemi Botanikus Kert, 1771–1971.
Józsefvárosi Művelődési Klub, Budapest, 102 pp. Priszter Sz. 1994: Raoul
Francé emlékezete (1874–1943). Botanikai Közlemények 81(1): 105–106.
Rapaics R. 1926: Linhart György emlékezete. Természettudományi Közlöny
58(831): 217–231.
Rapaics R. 1953: A magyar biológia története.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 304 pp. Sárkány S. 1937: Dr. Hollendonner
Ferenc emlékezete (Erinnerung an Dr. F. Hollendonner). Botanikai Közlemények
34(1–2): 1–14. Schmidt D. 2016: Szívvel és alázattal. 140 éve született
Dr. Polgár Sándor (1876–1944) (Dr. Sándor Polgár was born 140 years ago).
Kitaibelia 21(2): 169–184.
https://doi.org/10.17542/kit.21.169 Schneller I. 1913: Universitas
Magistrorum. Magyar Paedagogia 22: 257–274. Somlyay L. 1999: Növénytan.
In: Fábry Gy.: Magyarország a XX. században. 4. kötet, Tudomány, 1., Műszaki
és természettudományok. Babits Kiadó, Szekszárd, pp. 481–489. Soó R.
1942: A magyar növényföldrajz és flórakutatás utóbbi évtizedei (Die letzten
Jahrzehnten der ungarischen Pflanzengeographie und Florenforschung).
Botanikai Közlemény 39: 9–23. Surányi D. 2004: Rapaics Raymund
(1885–1954) élete. Tilia 12: 249–258. Szabó K. A. 2013: Báró Eötvös
József iskolapolitikája különös tekintettel a népoktatásra. Magister 11(4):
89–108. Szabó Z. 1915: Fucskó Mihály emlékezte. Botanikai Közlemények
14(1–2): 5–11. Szakál J. 1934: A magyar tanítóképzés története. Hollóssy
János Könyvnyomtató, Budapest, 147 pp. Szinnyei J. 1891: Magyar írók
élete és munkái, 1. kötet. Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, 1440 hasáb,
Budapest Szinnyei J. 1893: Magyar írók élete és munkái, 2. kötet.
Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, 1474 hasáb, Budapest Szinnyei J.
1894: Magyar írók élete és munkái, 3. kötet. Hornyánszky Viktor
könyvkereskedése, 1582 hasáb, Budapest Szinnyei J. 1908: Magyar írók
élete és munkái, 12. kötet. Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, 1438 hasáb,
Budapest Szinnyei J. 1909: Magyar írók élete és munkái, 13. kötet.
Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, 1440 hasáb, Budapest Szinnyei J.
1914: Magyar írók élete és munkái, 14. kötet. Hornyánszky Viktor
könyvkereskedése, 1958 hasáb, Budapest Szmodits L. 2015: ANNO… Neves
magyar gyógyszerész évfordulók 2015-ben. Gyógyszerészet 59: 34–38. Takács
A. 2014: 130 éve született Hulják János (1884–1942). Kitaibelia 19 (1):
5–10. Thanhoffer L. 1888: Az állatorvosi tudomány és állatorvosi
tanintézetünk története. Földmívelési-, Ipar- és Kereskedelemügyi M. Kir.
Minisztérium, Budapest, 64 pp. Tomek J. 1941: Pályi Sándor In: Förster R.
(szerk.): A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig
1899–1941. A Kis Akadémia Könyvtára XLII., Budapest. pp. 415–416. Tuzson
J. 1911: Rendszeres növénytan I. Általános rész és a virágtalan növények.
Hornyánszky Viktor Cs. és Kir. Udvari Könyvnyomdája, Budapest, 363 pp.
Tuzson J. 1926: Rendszeres növénytan II. kötet. Virágos növények.
Szerző és Hornyánszky Viktor R.-T., Budapest,
472 pp.
Ubrizsy G. 1957: Megemlékezés Husz Béláról
(1892–1954) (Andenken an B. Husz). Botanikai Közlemények 47(1–2): 5–9.
Ubrizsy G., Csorba Z. 1972: A növénykórtani mykológiai kutatások kialakulása
és fejlődése Magyarországon. Agrártudományi Közlemények 31: 149–171.
Vadas J. 1896: A selmeczbányai M. Kir. Erdőakadémia története és
ismertetője. Pátria, Budapest, 383 pp. Vángel J. 1903: Az állat- és
növénytan tanítása. Magyar Tanítóképző 18(10): 526–542.
Vígh K., Balogh L. 2009: A szombathelyi Savaria
Múzeum Természettudományi Tárának története (History of the Szombathely
Savaria Museum Natural History Department). A Vas Megyei Múzeumok Értesítője
32(2): 175–265. Vojtkó A. 2001: A Bükk hegység flórája. Sorbus 2001 Kiadó,
Eger, 340 pp. Wagner J. 1905: A természetrajz tanításának módja és
eszközei, különös tekintettel a hazai tanítóképző-intézetek céljaira. Szerző
Kiadása, Arad, 141 pp.
|