< 2018

Germination study of the giant plantain (Plantago maxima Juss. ex. Jacq.)

Zs. KOVÁCS^1,*, S. BARABÁS^1,2, M. HÖHN^1,3

¹Szent István University, Department of Botany and Soroksár Botanical Garden,
Villányi út 29-43., H-1118 Budapest, Hungary; *zsofia.kovacs42@gmail.com  
²Present address: Department of Terrestrial Ecology, MTA Centre for Ecological
Research, Institute of Ecology and Botany, Alkotmány u. 2-4., H-2163 Vácrátót,
Hungary; barabas.sandor@okologia.mta.hu
³Hohn.Maria@kertk.szie.hu

Accepted: 1 June 2018

Key words: cold treatment, dark treatment, ex situ stand, germination biology, species conservation, seed size effect.

Te giant plantain (Plantago maxima Juss. ex Jacq.) is a highly protected member of the Hungarian indigenous flora. The survival of this species is threatened by several factors and therefore elaboration of a conservation strategy and its implementation is extremely important. A thorough understanding of the germination properties of this plant is inevitable for its in situ conservation and also for the establishment of a long-term ex situ population. As we are not aware of any prior studies on the germination biology of the species, we investigated it in a laboratory experiment. In this study, we examined the effects of cold treatment, the role of light and the impact of seed size on seed germination. We have set up a Petri-dish experiment with 3 replicates at +20 °C room temperature. According to our results, giant plantain seeds do not require cold treatment to germinate: mean germination percentage was 54.7% for the cold treatment and 52% for the control. Light has an important role in the seed germination of the species, accordingly, seeds are
positive photoblastic (40.0% germinated in the light, while 2.7% under dark conditions). Seed size did not have a signifcant effect on germination percentage, but we found differences among seed lots originating from different mother plants: for seeds smaller than 0.83 mm, germination percentages were 58.2%, 79.2% and 61.7%, while for seeds larger than 0.83 mm these were 48.9%, 87.5% and 33.3%.

Full text

References

Botta-Dukát Z., Dancza I. 2004: Magas aranyvessző (Solidago gigantea Ait.) és kanadai aranyvessző (Solidago canadensis L.). In: Mihály B. és Botta-Dukát Z. (szerk.) Biológiai inváziók Magyarországon: Özönnövények. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 293–318.
Csontos P., Kalapos T. 2006: Csírázóképesség vizsgálata a hazai flóra néhány szárazgyepi és erdei lágyszárúján. In: Molnár E. (szerk.) Kutatás, oktatás, értékteremtés. A 80 éves Précsényi István köszöntése. MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 217–225.
Csontos P., Tamás J., Balogh L. 2007: Tousand seed weight records of species from the flora of Hungary, II. Dicotyledonopsida. Studia botanica hungarica 38: 179–189.
Farkas S. 1990: Tolna megye védett növényei. Babits Mihály Művelődési Központ, Szekszárd, p. 97.
Farkas S. (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p. 183.
Gombocz E. (szerk.) 1945: Diaria itinerum P. Kitaibelii. I.-II. Verlag des Ungarischen Naturwissenschaflichen Museums, Budapest, 1083 pp.
Hunyadi K., Béres I., Kazinczi G. (szerk.) 2000: Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 630 pp.
Kereszty Z., Galántai M. 1994: Hazai védett növényfajok ex-situ konzervációja. Botanikai Közlemények 81(2): 1–3.
Kerner A. 1863: Das Planzenleben der Donauländer. Wagner Verl., Innsbruck, 348 pp.
Lőkös L. (szerk.) 2001: Diaria itinerum P. Kitaibelii III. Hungarian Natural History Museum, Budapest, 460 pp.
Molnár-Baji É. (szerk.) 2013: Turjánvidék: Az Alföld rejtett kincse. WWF Magazin 2: 6–9.
Peti E., Schellenberger J., Németh G., Málnási Csizmadia G., Oláh I., Török K., Czóbel Sz., Baktay B. 2017: Presentation of the HUSEEDwild – a seed weight and germination database of the Pannonian flora – through analysing life forms and social behaviour types. Applied Ecology and Environmental Research 15(1): 225–244. https://doi.org/10.15666/aeer/1501_225244
Pons T. L., Van der Toorn J. 1988: Establishment of Plantago lanceolata L. and Plantago major L. among grass. I. Signifcance of light for germination. Oecologia. 75(3): 394–399. https://doi.org/10.1007/bf00376942
Schneider-Binder E. 1978: Zur Verbreitung. Ökologie und Zönologie des Riesenwegerichts (Plan tago maxima Juss.). Studii si comunicari, Muzeul Brukenthal. Sibiu 22: 137–172.
Soó R. 1968: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 506 pp.
Soó R., Jávorka S. 1951: A magyar növényvilág kézikönyve I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1120 pp.
Szabó L. Gy. (szerk.) 1980: A magbiológia alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 391 pp.
Thaisz L. 1902: Plantago maxima Juss. Magyar Botanikai Lapok 1(1): 30.
Török P., Miglécz T., Valkó O., Tóth K., Kelemen A., Albert Á.-J., Matus G., Molnár V. A., Ruprecht E., Papp L., Deák B., Horváth O., Takács A., Hüse B., Tóthmérész B. 2013: New thousand-seed weight records of the Pannonian Flora and their application in analysing social behaviour types. Acta Botanica Hungarica 55(3–4): 429–472. https://doi.org/10.1556/abot.55.2013.3-4.17
Tzonev R., Karakiev T. 2007: Plantago maxima (Plantaginaceae): a relict species new for the Bulgarian flora. Phytologia Balcanica 13(3): 347–350.
Vidéki R., Máté A. 2003: Az óriás útifű (Plantago maxima Juss.) Magyarországon. Flora Pannonica 1(1): 94-107.
Vidéki R., Máté A. 2006: Az útifűvek góliátja. In: Ujhelyi P., Molnár V. A. (szerk.) Élővilág Enciklopédia. Kossuth Kiadó Zrt, Budapest, p: 397
Wulff R. D., Alexander H. M. 1985: Intraspecifc variation in the response to CO₂ enrichment in seeds and seedlings of Plantago lanceolata L. Oecologia. 66(3): 458–460. https://doi.org/10.1007/bf00378315