Botanikai Közlemények

  Journal of the Botanical Section of the Hungarian Biological Society
 

< 2018

 

Botanikai Közlemények 105(1): 27–96 (2018)
DOI: 10.17716/BotKozlem.2018.105.1.27

Chorological, ecological and taxonomic notes on the vascular flora of Hungary III 

 

G. KIRÁLY1, a. KIRÁLY2

 

1University of Sopron, Faculty of Forestry, Institute of Sylviculture and Forest Protection,

9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.; kiraly.gergely@uni-sopron.hu
2University of Sopron, Faculty of Forestry, Institute of Enviromental and Earth Sciences,

9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.; kiraly.angela@uni-sopron.hu

 

Accepted: 13 February 2018

 

 

Key words: aliens species, changing flora, distribution, geobotany .

 

 

Based on county-wide filed surveys made between 2002 and 2017, here we present data on localities of 222 vasculars plants from Hungary. We add chorological, ecological and/or taxonomic comments for every species involved in the study, and often discuss older literature and herbarium data.

We describe the first record of Oenothera victorinii in Hungary, give actual data on some rare Verbascum-hybrids and several taxonomically critical plants (e.g. Brachypodium rupestre, Cardamine spp., Juncus ranarius, Potentilla pusilla, Glyceria spp.). As results of higher importance, we provide the first localities of Agrostis vinealis, Barbarea stricta, Euphorbia verrucosa, Scabiosa triandra and Viola pumila for Southern Transdanubia (Dél-Dunántúl), those of Achillea nobilis, Crypsis alopecuroides, Festuca amethystina, Pholiurus pannonicus, Stipa eriocaulis, Trifolium angulatum, T. strictum for Western Transdanubia (Nyugat-Dunántúl). The first mentions of Acorus calamus, Geranium phaeum, Verbascum densiflorum in the Lesser Plain (Kisalföld) are also documented. We reshape the distribution of certain species of geobotanical interest (e.g. Draba muralis, Carex fritschii, Cirsium boujartii, Juncus gerardii, Myosotis discolor, Oreopteris limbosperma, Orthilia secunda). Several novelties on the occurrence of disappearing pioneer species of foodplains (e.g. Carex repens, Myricaria germanica, Scirpus radicans), and of temporary pools (e.g. Carex bohemica, Veronica acinifolia) are also demonstrated.

We significantly widen the knowledge on distribution, strategies and status of established or invasive aliens (e.g. Elymus elongatus, Epilobium ciliatum, Geranium purpureum, Impatiens balfourii, Lepidium densiflorum, Panicum dichotomiflorum, Viola sororia), and circumscribe the features of certain native saline species spreading in secondary habitats (e.g. Spergularia salina, Taraxacum bessarabicum, Thrincia nudicaulis).

 

Full text

 

 

References

 

Akeroyd J. R., Webb D. A. 1991: Morphological variation in Rumex cristatus DC. Botanical Journal of the Linnean Society 106: 103–104. http://dx.doi.org/10.1111/j.1095-8339.1991.tb02286.x

Bagi I., Székely Á. 2006: Az Elymus elongatus (Host) Runemark, magas tarackbúza előfordulása a Kiskunság déli részén – a korábbi lelőhelyek rövid áttekintése. Botanikai Közlemények 93: 77–92.

Balogh L. 2005: A Phytolacca esculenta van Houtte szelíd inváziója a magyarországi településflórában. Flora Pannonica 3: 135–161.

Balogh L., Dancza I., Király G. 2004: A magyarországi neofitonok időszerű jegyzéke, és besorolásuk inváziós szempontból. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.) Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9, TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 61–92.

Barina Z. 2003. Adatok az esztergomi Duna-ártér flórájához. Kitaibelia 8: 55–63.

Barina Z. 2004: A Dunántúli-középhegység növényföldrajzának főbb jellemzői. Flora Pannonica 2(2): 37–55.

Barina Z. 2006. A Gerecse hegység flórájának katalógusa. Magyar Természettudományi Múzeum, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 612 pp.

Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., Jakab G., Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. (szerk.) 2015: Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. Nyugat Magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 329 pp.

Bartha D., Mátyás Cs. 1995: Erdei fa- és cserjefajok elıfordulása Magyarországon. Saját kiadás, Sopron, 223 pp.

Bauer N., Mészáros A., Simon P. 2000: Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez II. Kitaibelia 5: 351–356.

Bauer N. 2007: Florisztikai adatok a Bakonyból és a Bakonyaljáról III. Kitaibelia 12: 41–51.

Bauer N. 2009: Florisztikai adatok a Bakonyból és a Bakonyaljáról IV. Kitaibelia 14: 16–29.

Bauer N., Király G. 2011: Néhány alföldi Nanocyperion- és mocsári növényfaj megjelenése Öskü mellett. Kitaibelia 15(„2010”): 181182.

Bodonczi L. 2002: Újabb adatok Vas megye flórájához. Kitaibelia 7: 157–161.

Borbás V. 1887: Vasvármegye növényföldrajza és flórája. Geographia atque enumeratio plantarum comitatus Castriferrei in Hungaria. Vasmegyei Gazdasági Egyesület, Szombathely, 391 pp.

Borbás V. 1900: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. Hornyánszky Viktor Csász. és Kir. Udvari Könyvnyomdája, Budapest, 431 + III pp.

Boros Á. 1925: A drávabalparti síkság flórájának alapvonásai, különös tekintettel a lápokra. Magyar Botanikai Lapok 23(„1924”): 1–56.

Boros Á. 1932: A Nyírség flórája és növényföldrajza. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismereti Bizottságának Kiadványai 7(„1930–1931”): 5–207.

Bölöni J., Király G., Szmorad F., Tímár G. 1997: Új adatok az Északi-Bakony flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 2: 13–19.

Csapody I. 1960: Új adventív növényfaj, a Nonea lutea (Desr.) Rchb. hazánkban. Botanikai Közlemények 43: 261–264.

Csapody I. 1975: A Fertő-táj flórája és vegetációja. Prodromus florae vegetetionsque regionis Peisonis. In: Aujeszky L., Schilling F., Somogyi S. (szerk.) A Fertő-táj Monongráfiáját előkészítő Adatgyűjtemény III. Természeti adottságok: a Fertő-táj bioszférája. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, pp. 1–420.

Csapody I. 1980: A Kőszegi Tájvédelmi Körzet botanikai értékei. Vasi Szemle 34: 290–294.

Csathó A. I., Csathó A. J. 2010: A dombegyházi Battonyai út egy védelmet érdemlő mezsgyeszakaszának flórája. Crisicum 6: 33–57.

Csiky J. 2006: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához I. Kitaibelia („2005”) 10: 138–153.

Csiky J., Farkas S., Király G., Pál R., Purger D., Tóth I. Zs. 2005: A Cirsium boujartii (Pill. et Mitterp.) Schultz Bip. újrafelfedezése Magyarországon. Flora Pannonica 3: 69–77.

Csiky J., Király G., Oláh E., Pfeiffer N., Virók V. 2004: Panicum dichotomiflorum Michaux, a new element in the Hungarian Flora. Acta Botanica Hungarica 46: 137–141. https://doi.org/10.1556/ABot.46.2004.1-2.9

Csiky J., Oláh E. 2006: A Drávamenti-síkság Nanocyperion-jellegű fajainak Vörös Listája. Natura Somogyiensis 9: 5–26.

Csiky J., Purger D. 2008: Monitoring of plant species along the Drava river and in Baranja (Croatia). In: Purger J. (ed.) Biodiversity studies along the Drava river. University of Pécs, Hungary, pp. 13–56.

Csiszár Á. 2012: Amerikai keresztlapu (Erechtites hieraciifolia). In: Csiszár Á. (szerk.) Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 283–287.

Dancza I. 1999. Florisztikai megfigyelések a Délnyugat-Dunántúl gyomvegetációján. Kitaibelia 4: 319–327.

Dancza I. 2012. Medvetalp fajok (Heracleum spp.). In: Csiszár Á. (ed.) Inváziós növényfajok Magyarországon. NyME Kiadó, Sopron, pp. 177–181.

Deák B., Török P., Tóthmérész B., Valkó O. 2015: A hencidai Mondró-halom, a löszgyep-vegetáció őrzője. Kitaibelia 20: 143–149. http://dx.doi.org/10.17542/kit.20.143

Dobeš Ch. 1999: Die Karyogeographie des Potentina verna agg. (Rosaceae) in Österreich – mit ergänzenden Angaben aus Slowenien, Kroatien, der Slowakei und Tschechien. Annalen des Naturhistorischen Museums in Wien 101B: 599–629.

Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. Budapest, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 876 pp

Eliáš P. jun. 2011: Geranium purpureum Vill. – new alien species to the Slovak flora. Thaiszia – Journal of Botany 21: 21–28.

Eliáš P. jun., Dítě D., Melečková M., Zajac M. 2011: Recentné nálezy druhov Trifolium angulatum a Trifolium retusum na Podunajskej nížine. Bulletin Slovenskej botanickej spoločnosti 33: 27–32.

Eliáš P. jun., Dítě D., Melečková M. 2014: The occurrence of critically endangered Trifolium strictum in Slovakia confirmed. Thaiszia – Journal of Botany 24: 135–141.

Farkas S. (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp.

Farkas Á., Kocsis M., Pál R., Csete S. 2004: Az Elymus elongatus ’Szarvasi-1’ energiafű összehasonlító morfológiai vizsgálata a hazai Elymus (incl. Agropyron) fajok körében. Botanikai Közlemények 91: 146–147.

Feichtinger S. 1899: Esztergom megye és környékének flórája. Az Esztergom vidéki Régészeti és Történelmi Társaság kiadványa, Esztergom, 456 pp.

Fekete G., Majer A., Tallós P., Vida G., Zólyomi B. 1961: Angaben und Bemerkungen zur Flora und zur Pflanzengeographie des Bakonygebirges. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 53: 241–253.

Fekete G., Molnár Zs., Kun A., Somodi I., Horváth F. 2008: Szárazgyepfajok a Duna-Tisza közén: elterjedési típusok és flóragrádiens. In: Kröel-Dulay Gy., Kalapos T., Mojzes A. (szerk.) Talaj-vegetáció-klíma kölcsönhatások. Köszöntjük a 70 éves Láng Editet. MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 11–22.

Felföldy L. 1990: Hínárhatározó. Vízügyi Hidrobiológia 18: 1–144.

Fenyősi L., Horváth Z. 1995: A csermelyciprusról. Erdészeti Lapok 130(11): 350.

Fintha I. 1994: Az Észak-Alföld edényes flórája; A KTM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 1. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, 359 pp.

Fintha I. 2005: A Heracleum sosnowskyi Manden. új adventív faj a magyar flórában. Botanikai Közlemények 92: 167–171.

Fischer M. A., Fally J. 2006: Pflanzenführer Burgenland. Eigenverlag Mag. Dr. Josef Fally, Deutschkreutz, 384 pp.

Fischer M. A., Adler W., Oswald K. 2008: Exkursionsflora für Österreich, Liechtenstein und Südtirol. 3., verbesserte und erweiterte Auflage. Land Oberösterreich, OÖ Landesmuseen, Linz, 1392 pp.

Gáyer Gy. 1925: Vasvármegye fejlődéstörténeti növényföldrajza és a praenorikumi flórasáv. Vasvármegye és Szombathely város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Múzeum Évkönyve 1: 1–43.

Gombocz E. 1906: Sopronvármegye növényföldrajza és flórája. Mathematikai és Természettudományi Közlemények 28: 401–577.

Gulyás G., Magos K., Molnár A., Horváth D. 2016: Aphanes arvensis L. a Crisicumban és más adatok Magyarország flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 21: 253–256. http://dx.doi.org/10.17542/kit.21.253

Hayek A. 1911: Flora von Steiermark. Band 1. Borntraeger, Berlin, IV + 1271 pp.

Héjjas I., Borhidi A. 1960: Csurgó és környéke flórája. Botanikai Közlemények 48: 245–256.

Hohla M., Diewald W., Király G. 2015. Limonium gmelini – eine Steppenpflanze an österreichischen Autobahnen sowie weitere Neuigkeiten zur Flora Österreichs. Stapfia 103: 127–150.

Holub J. 1972: Neue oder wenig bekannte Pflanzen der ungarischen Flora. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae, Sectio biologica 14: 91–104.

Horvát A. O. 1942: A Mecsek-hegység és déli síkjának növényzete. Ciszterci Rend Kiadása, Pécs, 159 pp.

Horvát A. O. 1943: Külsősomogy és környékének növényzete. Borbásia 6: 170.

Horváth A. 2010: Validation of description of the xeromesophilous loess grassland association, Euphorbio pannonicae-Brachypodietum pinnati. Acta Botanica Hungarica 52: 103122. https://doi.org/10.1556/ABot.52.2010.1-2.10

Illyés E., Bölöni J. 2007: Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. MTA ÖBKI, Budapest, 236 pp.

Jahodová S., Trybush S., Pyšek P. Wade M., Karp A. 2007: Invasive species of Heracleum in Europe: an insight into genetic relationships and invasion history. Diversity and Distributions 13: 99–114. https://doi.org/10.1111/j.1366-9516.2006.00305.x

Jakab G. (szerk.) 2012: A Körös–Maros Nemzeti Park növényvilága. Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas, 413 pp.

Jávorka S. 1925: Magyar Flóra. Flora Hungarica. Studium, Budapest, 1307 pp.

Jogan N. (ed.) 2001: Gradivo za atlas flore Slovenije. Center za Kartografijo Favne in Flore, Miklavž na Dravskem polju, 443 pp.

Juhász M. 1983. A Barcsi Borókás Tájvédelmi Körzet magasabbrendű növényei. Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 3: 35–46.

Károlyi Á. 1949: Botanikai megfigyelések Nagykanizsa környékén. Borbásia 9: 18–21.

Károlyi Á., Pócs T. 1957: Újabb adatok Délnyugat-Dunántúl flórájához. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 49 (series nova 8): 197–204.

Károlyi Á., Pócs T. 1968: Délnyugat-Dunántúl flórája I. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis 6: 329–390.

Károlyi Á., Pócs T. 1969: Délnyugat-Dunántúl flórája II. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis 7: 329–377.

Károlyi Á., Pócs T., Balogh M. 1970: Délnyugat-Dunántúl flórája III. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis 8: 469–495.

Károlyi Á., Pócs T., Balogh M. 1971: Délnyugat-Dunántúl flórája IV. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis 9: 387–409.

Károlyi Á., Pócs T., Balogh M. 1972: Délnyugat-Dunántúl flórája V. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis 10: 373–400.

Károlyi Á., Pócs T., Balogh M. 1974: Délnyugat-Dunántúl flórája V. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis 12: 451–463.

Károlyi Á., Pócs T., Balogh M. 1975: Délnyugat-Dunántúl flórája VI. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis 13: 395–415.

Kárpáti Z. 1939: Die Verbreitung von Sonchus paluster L. in Ungarn. Borbásia 1: 62–65.

Keszei B. 2000: Az Iván környéki szikes foltok növényzete. Kanitzia 8: 13–18.

Kevey B. 1989: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez V. Botanikai Közlemények 76: 83–96.

Kevey B. 2001: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez VIII. Botanikai Közlemények 88: 95–105.

Kevey B. 2013: Adatok a hazai Dráva menti síkság flórájához. Kitaibelia 18: 105–124.

Kevey B. 2015: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez X. Botanikai Közlemények 102: 39–60. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2015.102.1-2.39

Kevey B. 2017: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához IV. Kitaibelia 22: 358–382. https://doi.org/10.17542/kit.22.358

Kevey B., Alexay Z. 1992: Adatok a Szigetköz flórájához. Acta Óváriensis 34: 29–37.

Kevey B., Barna Cs. 2014: A hazai Felső­Tisza­vidék fehérnyár­ligetei [Senecioni sarracenici­Populetum albae Kevey in Borhidi & Kevey 1996]. Botanikai Közlemények 101: 105–143.

Király A., Király G. 2012: A gyomközösségek szerkezete. In: Faragó S. (szerk.) A LAJTA Project – Egy tartamos mezei vad és ökoszisztéma vizsgálat 20 éve. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 134–158.

Király G. 1996: A Kőszegi-hegység edényes flórája. Tilia 3: 1–415.

Király G. 1998: Megjegyzések a Fertőmelléki-dombsor és a Kőhidai-medence flórájához és vegetációjához. Soproni Szemle 52: 168–183.

Király G. 2005: Kiegészítések a magyar adventív-flóra ismeretéhez II. Az Epilobium ciliatum Rafin. Magyarországon. Flora Pannonica 3: 27–39.

Király G. 2006: Kiegészítések a magyar adventív-flóra ismeretéhez III. A Veronica filiformis Sm. Magyarországon. Flora Pannonica 4: 9–16.

Király G. 2007. Kiegészítések Külső-Somogy edényes flórájának ismeretéhez. Somogyi Múzeumok Közleményei 17(„2006”): 31–40.

Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.

Király G, Baranyai-Nagy A, Kerekes Sz, Király A, Korda M 2009: Kiegészítések a magyar adventív flóra ismeretéhez IV. Flora Pannonica 7: 3–31.

Király G., Bartha D., Bodonczi L., Kovács J. A., Ódor P., Tímár G. 2002: Az Őrségi Tájvédelmi Körzet védett és veszélyeztetett edényes növényei. Kanitzia 10: 61–108.

Király G., Csapody I., Szmorad F., Tímár G. 2004: A Soproni-hegység edényes flórája. Enumeráció. In: Király G. (szerk.) A Soproni-hegység edényes flórája. Flora Pannonica 2(1): 91–481.

Király G., Király A. 1998: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez. Kitaibelia 3: 113–119.

Király G., Király A. 1999: Adatok és kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez. Kitaibelia 4: 229–246.

Király G., Király A. 2004: Az Agrimonia procera Wallr. előfordulása Magyarországon. Flora Pannonica 2(2): 7–23.

Király G., Király A. 2006: Adatok és kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez II. Kitaibelia 10(„2005”): 88–103.

Király G., Király A. 2013: A hegyi zsellérke (Thesium bavarum Schrank) előfordulása Magyarországon. Kitaibelia 18: 142–151.

Király G., Mesterházy A., Király A. 2007: Adatok a Nyugat-Dunántúl flórájához és növényföldrajzához. Flora Pannonica 5: 3–66.

Király G., Nagy A., Király A. 2005: Kiegészítések a Soproni-hegység és a Soproni-medence flórájának ismeretéhez. Flora Pannonica 3: 41–48.

Király G., Steták D., Bányász Á. 2008: Spread of invasive macrophytes in Hungary. Neobiota 7: 123–130.

Király G., Takács G., Király A. 2015: Adatok a Kisalföld flórájához és növényföldrajzához. Kitaibelia 20: 235–253. https://doi.org/10.17542/kit.20.235

Korda M. 2010: Csermelyciprus – Myricaria germanica (L.) Desv. In: Bartha D. (szerk.) Magyarország ritka fa- és cserjefajai II. Tilia 15: 139–148.

Korda M., Schmidt D., Vidéki R., Hasznoits Gy., Tiborcz V., Csiszár Á., Zagyvai G., Bartha D. 2017: A Gagea minima és a Dictamnus albus újrafelfedezése a Dél-Tiszántúlon, valamint további florisztikai adatok az Alföldről. Kitaibelia 22: 304–316. https://doi.org/10.17542/kit.22.304

Kornhuber A. 1885: Botanische Ausflüge in die Sumpfniederung des „Wasen” (magyar. „Hanság”). Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien 35: 619–656.

Kovács D. 2014: Adatok Magyarország flórájához I. Kitaibelia 19: 254–259.

Kovács D., Mesterházy A. 2015. A Ceratochloa (DC. et P. Beauv.) Hack. alnemzetség (Bromus L., Poaceae) hazai története és elterjedése. Kitaibelia 20: 44–47. https://doi.org/10.17542/kit.20.44

Kovács D., Wirth T. 2013: A Telekia speciosa (Schreb.) Baumg. és a Parietaria diffusa Mert. et W. D. J. Koch előfordulása Pécsett. Kitaibelia 18: 183–184.

Kovács J. A. 2005: Délnyugat-Dunántúl flórája VIII. (Egyszikűek). Károlyi Árpád florisztikai cédulakatalógusa alapján. Kanitzia 13: 125–275.

Kovács M. 1955: Die zönologischen und ökologischen Verhältnisse von Cladietum marisci in der Gegend des Balaton-Sees. Acta Botanica Hungarica 2: 133–146.

Kudrnovsky H., Stöhr O. 2013: Myricaria germanica (L.) Desv. historisch und aktuell in Österreich: ein dramatischer Rückgang einer Indikatorart von europäischem Interesse. Stapfia 99: 13–34.

Kulcsár L., Mesterházy A. 2008: Sárvár és Celldömölk környékének védett növényei. Honismereti Híradó, Sárvár 26(2): 1–49.

Lájer K. 1998: Az Aldrovanda vesiculosa L. újabb előfordulása és egyéb adatok Magyarország flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 3: 263–274.

Lájer K. 2002: Florisztikai és cönológiai vizsgálatok a somogyi Dráva-völgy rétjein. Kitaibelia 7: 187–205.

Lájer K. 2007: A Nagyberek flórájának és lápi-mocsári vegetációjának alapvonásai. Natura Somogyiensis 10: 73–93.

Lájer K. 2009: Junceaceae. In: Király G. (szerk.): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, pp. 493–497.

Lukács B., Farkas S., Pfeiffer N. 2008: Adatok a Carex bohemica Schreb. ismeretéhez a Kárpát-medencében. Kitaibelia 13: 46–54.

Máthé I. 1937: Vizsgálatok a hazai Arctiumokon. Acta Geobotanica Hungarica 1: 229–242.

Menyhárt L. 1877: Kalocsa vidékének növénytenyészete. Hunyadi Intézet, Budapest, 198 pp.

Mesterházy A. 2006. Geranium purpureum Vill. előfordulása Magyarországon. Kitaibelia 11: 65.

Mesterházy A., Király G. 2006: A Carex repens Bellardi Magyarországon. Flora Pannonica 4: 99–110.

Mesterházy A., Király G., Vidéki R., Lukács B. A. 2007: A Lemna minuta Kunth Magyarországon. Flora Pannonica 5: 167–174.

Mesterházy A., Kulcsár L. 2015: Kiegészítések a Nyugat-Dunántúl flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 20: 213–234. https://doi.org/10.17542/kit.20.213

Mesterházy A., Vidéki R. 2004: A gyökerező erdeikáka (Scirpus radicans Schkuhr) előfordulása Magyarországon. Flora Pannonica 2(1): 129–139.

Meusel H., Jäger E. J. 1992: Vergleichende Chorologie der zentraleuropäischen Flora III. Gustav Fischer, Jena – Stuttgart – New York, 688 pp.

Mészáros A., Simon P. 2002: Adatok a Déli-Bakony flórájához II. Kitaibelia 7: 183–186.

Mészáros A., Simon P. 2003: Adatok a Déli-Bakony flórájához III. Kitaibelia 8: 113–116.

Mészáros A., Simon P. 2009: Adatok Veszprém megye flórájához I. Kitaibelia 14: 69–85.

Michalková E. 2008: Tamaricaceae Link. In: Goliašová K., Šípošová H (eds): Flora Slovenská VI/1. VEDA, Bratislava, pp. 58–67.

Molnár Cs., Lengyel A., Molnár V. A., Nagy T., Csábi M., Süveges K., Lengyel-Vaskor D., Tóth Gy., Takács A. 2016: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához II. Kitaibelia 21: 227–252. https://doi.org/10.17542/kit.21.227

Molnár V. A. (szerk.) 2011: Magyarország orchideáinak atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest, 504 pp.

Molnár V. A., Pfeiffer N. 2000: Adatok hazai Nanocyperion-fajok ismeretéhez III. Montia fontana subsp. minor (Gmelin 1805) Schübl. et Mart. 1834. Kitaibelia 5: 37–46.

Nagy J. 2007: A Börzsöny hegység edényes flórája. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tanulmánykötetei 2, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 378 pp.

Németh F. 1989: Száras növények. In: Rakonczay Z. (szerk.) Vörös könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 256–321.

Nendtvich C. M. 1836: Dissertatio inauguralis historico-naturalis exhibens enumerationem plantarum in territorio Quinque-Ecclesiensi sponte crescentium. Typis Regiae Scient. Universitatis Hungariae, Budae, 38 pp.

Nikolić T. (ed.) 2015: Flora Croatica Database. Faculty of Science, University of Zagreb, http://hirc.botanic.hr/fcd (accessed date: 2017/10/19).

Papp V., Király G., Koscsó J., Malatinszky Á., Nagy T., Takács A., Dima B. 2016: Taxonomical and chorological notes 2 (20–27). Studia botanica hungarica 47: 179–191. https://doi.org/10.17110/StudBot.2016.47.1.179

Pál R., Henn T., Nyulasi J. 2010: Adatok a Dél-Dunántúl gyomflórájának ismeretéhez. Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat (A) 12: 97–135.

Pill K. 1916: Die Flora des Leithagebirges und am Neusiedlersee. Leykam, Graz, 136 pp.

Pinke Gy., Pál R. 2001: Adatok a Kisalföld gyomflórájának ismeretéhez. Kitaibelia 6: 381–400.

Pinke Gy., Pál R., Mesterházy A., Király G., Szendrődi V., Schmidt D., Ughy P., Schmidmajer Á. 2005: Adatok a Dunántúli-középhegység és a Nyugat-Magyarországi-peremvidék gyomflórájának ismeretéhez II. Kitaibelia 10: 154–185.

Pinke Gy., Pál R., Király G., Szendrődi V. 2006: Adatok Külső- és Belső-Somogy gyomflórájának ismeretéhez. Botanikai Közlemények 93: 53–68.

Polgár S. 1941: Győrmegye flórája. (Flora Comitatus Jaurinensis). Botanikai Közlemények 38: 201–352.

Priszter Sz. 1965: Megjegyzések adventív növényeinkhez 7–10. Botanikai Közlemények 52: 141– 152.

Priszter Sz. 1997: A magyar adventív flóra kutatása. Botanikai Közlemények 84: 25–32.

Raabe U. 2015: Der Winkel-Klee (Trifolium angulatum) in Österreich, nebst Notizen zum Vorkommen des Kleinblüten-Klees (Trifolium retusum) und des Streifen-Klees (Trifolium striatum) im nordöstlichen Burgenland. Neilreichia 7: 103–117.

Rédl R. 1942: A Bakonyhegység és környékének flórája. Magyar flóraművek V. Egyházmegyei Könyvnyomda, Veszprém, 159 pp.

Rév Sz., Papp M., Lesku B., Buday A. 2006: A bátorligeti Fényi-erdő flórája. Kitaibelia 10: 48–64.

Riezing N. (2012a): Adatok a Győr-Tatai Kisalföld flórájához és vegetációjához. Botanikai Közlemények 99: 81–102.

Riezing N. (2012b): Maradványerdők a kisalföldi peremvidék erdőssztyep zónájában. Tájökológiai Lapok 10: 371–384.

Roleček J. 2007: Formalized classification of thermophilous oak forests in the Czech Republic: what brings the Cocktail method? Preslia 79: 1–21.

Rostański K., Rostański A., Gerold-Śmietańska I., Wąsowicz P. 2010: Evening-Primroses (Oenothera) occurring in Europe. Kraków, Polish Academy of Sciences, W. Szafer Institute of Botany, 157 pp.

Schmidt D. 2011. Kiegészítések a Kisalföld flórájához és vegetációjához. Kitaibelia 15: 109–117.

Schmidt D. 2015. Adatok a Kisalföld flórájának ismeretéhez. Botanikai Közlemények 102: 61–84. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2015.102.1-2.61

Schmidt D., Bauer N. 2005: Adatok a Kisalföld flórájának ismeretéhez I. Botanikai Közlemények 92: 43–56.

Schmidt D., Dítětová Z., Horváth A., Szűcs P. 2016: Coastal newcomer on motorways: the invasion of Plantago coronopus in Hungary. Studia botoanica hungarica 47: 319–334. https://doi.org/10.17110/StudBot.2016.47.2.319

Schmidt D., Lengyel A. 2008: Adatok a Pannonhalmi-dombság flórájának ismeretéhez. Flora Pannonica 6: 25–57.

Schmidt D., Nótári N., Korda M. 2014: Kiegészítő adatok a Soproni-hegység és előtere flórájához. Kitaibelia 19: 239–242.

Schmotzer A. 2014: A Hevesi-sík flórakutatásának eredményei. In: Schmotzer A. (szerk) Szikfok – Dél-hevesi tanulmányok, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, pp. 25–68.

Schmotzer A. 2015: Ceratocephala testiculata (Crantz) Roth és további adatok a Bükkalja flórájához. Kitaibelia 20: 81-142. https://doi.org/10.17542/kit.20.81

Simkovics L. 1876: Adatok Magyarhon edényes növényeihez. Mathematikai és Természettudományi Közlemények 11(„1873”): 157–211.

Simon T. 1950: Montán elemek az Észak-Alföld flórájában és növénytakarójában I. Annales Biologicae Universitatum Debreceniensis 1: 146–174.

Simon T. 1954: Montán elemek az Észak-Alföld flórájában és növénytakarójában III. Annales Biologicae Universitatum Hungariae 2: 279–286.

Simon T. 1957: Die Wälder des Nördlichen Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest, 172 pp.

Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. 4., átdolgozott kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest, 976 pp.

Simon T., Vida G. 1966: Neue Angaben zur Verbreitung der Dryopteris assimilis S. Walker in Europa. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae 8: 275–284.

Sonkoly J. 2014: Adatok Miskolc és a Bükk hegység flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 19: 267–274.

Soó R. 1937: A Mátrahegység és környékének flórája. Flora Regionis Montium Mátra. Editio Instituci Botanici Universitatis Debreceniensis, Debrecen, 89 pp.

Soó R. 1964: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 589 pp.

Soó R. 1966: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve II. adémiai Kiadó, Budapest, 655 pp.

Soó R. 1968: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 506 + 51 pp.

Soó R. 1970: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve IV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 614 pp.

Soó R. 1973: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve V. Akadémiai Kiadó, Budapest, 724 pp.

Soó R., Isépy I. 1972: Über einige Formenkreise der ungarischen und karpatischen Flora. XVIII.: Juncus bufonius, Eleocharis palustris agg., und Agrostis canina. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio biologica 14: 169-177.

Soó R., Jávorka S. 1951: A magyar növényvilág kézikönyve I–II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1120 pp.

Soó R., Máthé I. 1938: A Tiszántúl flórája. Flora Planitiei Hungariae Transtibiscensis. Editio Instituci Botanici Universitatis Debreceniensis, Debrecen, 192 pp.

Sramkó G., Magos G., Molnár Cs., Urbán L. 2008: Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 13: 74–93.

Steták D. 2006: Moszatpáfrányfajok (Azolla mexicana Presl., Azolla filiculoides Lam.). In: Botta-Dukát Z., Mihály B. (szerk.) Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10, Budapest, pp. 9–16.

Süveges K., Molnár V. A., Koscsó M. 2017: A csermelyciprus (Myricaria germanica) új hazai előfordulása. Kitaibelia 22: 60–63. http://dx.doi.org/10.17542/kit.22.60

Szontagh N. 1864: Enumeratio plantarum phanaerogamicarum sponte crestentium copiusque cultarum territorii Soproniensis. Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien 14: 463–502.

Szujkó-Lacza J. 1984: The flora of the Kerecsendi berek forest. Studia botanica hungarica 17: 23–39.

Szujkó-Lacza J., Fekete G., Kováts D., Szabó L., Siroki Z. 1982: The vascular plants of the Hortobágy National Park. In: Szujkó-Lacza J. (ed.) The flora of the Hortobágy National Park. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 105–169.

Szujkó-Lacza J., Kováts D., Tölgyesi I. 1993: Check-list. In: Szujkó-Lacza J., Kováts D. (eds) The flora of the Kiskunság National Park in the Danube–Tisza mid-region of Hungary 1. The flowering plants. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp.: 66–438.

Takács A., Zákány A., Gulyás G., Koscsó J., Sramkó G. 2014: Florisztikai adatok a Tiszántúl északi pereméről. Kitaibelia 19: 275–294.

Takács A., Nagy T., Sramkó G., Lovas-Kiss Á., Süveges K., Lukács B. A., Fekete R., Löki V., Malatinszky Á., E. Vojtkó A., Koscsó J., Pliegler W. P., Nótári K., Molnár V. A. 2016: Pótlások a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához I. Kitaibelia 21: 101–115. http://dx.doi.org/10.17542/kit.21.101

Terpó A., Bálint K. 2000: Lassú terjedésű neofiton fajok Magyarországon. In: Kuroli G., Balázs K., Szemessy Á. (szerk.) 46. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, előadás összefoglalók, p.: 162.

Tóth I. Zs. 2014: Botanikai adatok Tolnából és Baranyából II. Kitaibelia 19: 243–253.

Virók V., Farkas R., Szmorad F., Boldoghné Szűts F. 2004: Florisztikai adatok Borsod-Abaúj-Zemplén-megye északi részéről. Kitaibelia 9: 143–150.

Virók V., Farkas R., Farkas T., Šuvada R., Vojtkó A. 2016: A Gömör-Tornai-karszt flórája – Enumeráció. ANP Füzetek XIV, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Aggtelek, 922 pp.

Vojtkó A. 2001: A Bükk hegység flórája. Sorbus 2001, Eger, 340 pp.

Waisbecker A. 1882: Kőszeg és vidékének edényes növényei. Leitner, Kőszeg, 47 pp.

Waisbecker A. 1901: Beiträge zur Flora des Eisenburger Comitats. Österreichische Botanische Zeitschrift 51: 125–132.

Werner E. 1990: A Felső-Szigetköz néhány botanikai értéke. A mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium Évkönyve „1989-90”: 20–29.

Zajac M., Ujházy K., Škodová I., Kuzemko A., Borsukevych L., Danylyuk K., Duchoň M., Figura T., Kish R., Smatanová J., Turis P., Turisová I., Uhliarová E., Janišová M. 2016: Classification of semi-natural mesic grasslands in the Ukrainian Carpathians. Phytocoenologia 46: 257–293. http://dx.doi.org/10.1127/phyto/2016/0104

Zsohár Gy. 1941: Őrség növényföldrajzi vázlata. Dunántúli Szemle 8: 190–195, 277–282, 322–331, 392–401.

Zólyomi B. 1937: A Szigetköz növénytani kutatásának eredményei. Botanikai Közlemények 34: 169–192.