Botanikai Közlemények
Journal of the Botanical Section
of the Hungarian Biological Society
Botanikai Közlemények 105(1): 27–96 (2018) Chorological, ecological and taxonomic notes on the vascular flora of Hungary III G. KIRÁLY1, a. KIRÁLY2 1University of Sopron, Faculty of Forestry, Institute of Sylviculture and Forest Protection,
9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.;
kiraly.gergely@uni-sopron.hu
9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.;
kiraly.angela@uni-sopron.hu Accepted: 13 February 2018
Key words: aliens species, changing flora, distribution, geobotany .
Based on county-wide filed surveys made between 2002 and 2017, here we
present data on localities of 222 vasculars plants from Hungary. We add
chorological, ecological and/or taxonomic comments for every species
involved in the study, and often discuss older literature and herbarium
data.
We describe the first record of Oenothera victorinii in Hungary, give actual data on some rare
Verbascum-hybrids and several
taxonomically critical plants (e.g.
Brachypodium rupestre, Cardamine
spp., Juncus ranarius,
Potentilla pusilla, Glyceria
spp.). As results of higher importance, we provide the first localities of
Agrostis vinealis,
Barbarea stricta, Euphorbia
verrucosa, Scabiosa triandra
and Viola pumila for Southern
Transdanubia (Dél-Dunántúl), those of
Achillea nobilis, Crypsis
alopecuroides, Festuca amethystina,
Pholiurus pannonicus,
Stipa eriocaulis,
Trifolium angulatum, T.
strictum for Western Transdanubia (Nyugat-Dunántúl). The first mentions
of Acorus calamus,
Geranium phaeum, Verbascum
densiflorum in the Lesser Plain (Kisalföld) are also documented. We
reshape the distribution of certain species of geobotanical interest (e.g.
Draba muralis,
Carex fritschii, Cirsium
boujartii, Juncus
gerardii,
Myosotis discolor, Oreopteris
limbosperma, Orthilia secunda).
Several novelties on the occurrence of disappearing pioneer species of
foodplains (e.g. Carex repens,
Myricaria germanica,
Scirpus radicans), and of
temporary pools (e.g. Carex bohemica,
Veronica acinifolia) are also
demonstrated.
We significantly widen the knowledge on distribution, strategies and status
of established or invasive aliens (e.g.
Elymus elongatus,
Epilobium ciliatum, Geranium
purpureum, Impatiens balfourii,
Lepidium densiflorum,
Panicum dichotomiflorum,
Viola sororia), and circumscribe
the features of certain native saline species spreading in secondary
habitats (e.g. Spergularia salina,
Taraxacum bessarabicum,
Thrincia nudicaulis).
|
References
Akeroyd
J. R., Webb D. A. 1991:
Morphological variation in Rumex cristatus
DC. Botanical Journal of the Linnean Society 106: 103–104.
http://dx.doi.org/10.1111/j.1095-8339.1991.tb02286.x
Bagi I., Székely
Á. 2006: Az Elymus elongatus (Host) Runemark, magas tarackbúza előfordulása a
Kiskunság déli részén – a korábbi lelőhelyek rövid áttekintése. Botanikai
Közlemények 93: 77–92.
Balogh
L. 2005: A Phytolacca esculenta van
Houtte szelíd inváziója a magyarországi településflórában. Flora Pannonica 3:
135–161.
Balogh L., Dancza I., Király
G. 2004: A magyarországi neofitonok időszerű jegyzéke, és besorolásuk inváziós
szempontból. In: Mihály B., Botta-Dukát
Z. (szerk.) Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. A KvVM
Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9, TermészetBÚVÁR Alapítvány
Kiadó, Budapest, pp. 61–92.
Barina
Z. 2003. Adatok az esztergomi Duna-ártér flórájához. Kitaibelia 8: 55–63.
Barina
Z. 2004: A Dunántúli-középhegység növényföldrajzának főbb jellemzői. Flora
Pannonica 2(2): 37–55.
Barina
Z. 2006. A Gerecse hegység flórájának katalógusa. Magyar Természettudományi
Múzeum, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 612 pp.
Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., Jakab G.,
Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz.
(szerk.) 2015: Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. Nyugat
Magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 329 pp.
Bartha
D., Mátyás Cs. 1995: Erdei fa- és
cserjefajok elıfordulása Magyarországon. Saját kiadás, Sopron, 223 pp.
Bauer N., Mészáros A., Simon
P. 2000: Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez II. Kitaibelia 5:
351–356.
Bauer
N. 2007: Florisztikai adatok a Bakonyból és a Bakonyaljáról III. Kitaibelia 12:
41–51.
Bauer
N. 2009: Florisztikai adatok a Bakonyból és a Bakonyaljáról IV. Kitaibelia 14:
16–29.
Bauer N., Király
G. 2011: Néhány alföldi
Nanocyperion- és mocsári növényfaj
megjelenése Öskü mellett. Kitaibelia 15(„2010”): 181–182.
Bodonczi
L. 2002: Újabb adatok Vas megye flórájához. Kitaibelia 7: 157–161.
Borbás
V. 1887: Vasvármegye növényföldrajza és flórája. Geographia atque enumeratio
plantarum comitatus Castriferrei in Hungaria. Vasmegyei Gazdasági Egyesület,
Szombathely, 391 pp.
Borbás
V. 1900: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes
növényzete. Hornyánszky Viktor Csász. és Kir. Udvari Könyvnyomdája, Budapest,
431 + III pp.
Boros
Á. 1925: A drávabalparti síkság flórájának alapvonásai, különös tekintettel a
lápokra. Magyar Botanikai Lapok 23(„1924”): 1–56.
Boros
Á. 1932: A Nyírség flórája és növényföldrajza. A Debreceni Tisza István
Tudományos Társaság Honismereti Bizottságának Kiadványai 7(„1930–1931”): 5–207.
Bölöni J., Király G., Szmorad F., Tímár
G. 1997: Új adatok az Északi-Bakony flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 2: 13–19.
Csapody
I. 1960: Új adventív növényfaj, a Nonea lutea (Desr.) Rchb. hazánkban. Botanikai Közlemények 43:
261–264.
Csapody
I. 1975: A Fertő-táj flórája és vegetációja. Prodromus florae vegetetionsque
regionis Peisonis. In: Aujeszky L.,
Schilling F., Somogyi S. (szerk.) A
Fertő-táj Monongráfiáját előkészítő Adatgyűjtemény III. Természeti adottságok: a
Fertő-táj bioszférája. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, pp.
1–420.
Csapody
I. 1980: A Kőszegi Tájvédelmi Körzet botanikai értékei. Vasi Szemle 34: 290–294.
Csathó A. I., Csathó
A. J. 2010: A dombegyházi Battonyai út egy védelmet érdemlő mezsgyeszakaszának
flórája. Crisicum 6: 33–57.
Csiky
J. 2006: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához I. Kitaibelia („2005”)
10: 138–153.
Csiky J., Farkas S., Király G., Pál R., Purger D., Tóth I. Zs.
2005: A Cirsium boujartii (Pill. et
Mitterp.) Schultz Bip.
újrafelfedezése Magyarországon. Flora Pannonica 3: 69–77.
Csiky J.,
Király G., Oláh E., Pfeiffer N., Virók V.
2004: Panicum dichotomiflorum
Michaux, a new element in the
Hungarian Flora. Acta Botanica
Hungarica 46: 137–141.
https://doi.org/10.1556/ABot.46.2004.1-2.9
Csiky J., Oláh
E. 2006: A Drávamenti-síkság Nanocyperion-jellegű
fajainak Vörös Listája. Natura Somogyiensis 9: 5–26.
Csiky J., Purger
D. 2008: Monitoring of plant species along the Drava river and in Baranja
(Croatia). In: Purger J. (ed.) Biodiversity studies along the Drava river.
University of Pécs, Hungary, pp. 13–56.
Csiszár
Á. 2012: Amerikai keresztlapu (Erechtites hieraciifolia). In:
Csiszár Á. (szerk.) Inváziós növényfajok Magyarországon.
Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 283–287.
Dancza
I. 1999. Florisztikai megfigyelések a Délnyugat-Dunántúl gyomvegetációján.
Kitaibelia 4: 319–327.
Dancza
I. 2012. Medvetalp fajok (Heracleum spp.). In: Csiszár
Á. (ed.) Inváziós növényfajok Magyarországon. NyME Kiadó, Sopron, pp. 177–181.
Deák B., Török P., Tóthmérész B., Valkó
O. 2015: A hencidai Mondró-halom, a löszgyep-vegetáció őrzője. Kitaibelia 20:
143–149.
http://dx.doi.org/10.17542/kit.20.143
Dobeš Ch.
1999: Die Karyogeographie des Potentina verna agg. (Rosaceae) in Österreich – mit ergänzenden
Angaben aus Slowenien, Kroatien, der Slowakei und Tschechien. Annalen des
Naturhistorischen Museums in Wien 101B: 599–629.
Dövényi
Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. Budapest, MTA
Földrajztudományi Kutatóintézet, 876 pp
Eliáš
P. jun. 2011: Geranium purpureum
Vill. – new alien species to the
Slovak flora. Thaiszia – Journal of Botany 21: 21–28.
Eliáš
P. jun., Dítě D.,
Melečková M.,
Zajac M. 2011: Recentné nálezy
druhov Trifolium angulatum a
Trifolium retusum na Podunajskej
nížine. Bulletin Slovenskej botanickej spoločnosti 33: 27–32.
Eliáš
P. jun., Dítě D.,
Melečková M. 2014: The occurrence
of critically endangered Trifolium
strictum in Slovakia confirmed. Thaiszia – Journal of Botany 24: 135–141.
Farkas
S. (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416
pp.
Farkas Á., Kocsis M., Pál R., Csete
S. 2004: Az Elymus elongatus
’Szarvasi-1’ energiafű összehasonlító morfológiai vizsgálata a hazai
Elymus (incl. Agropyron)
fajok körében. Botanikai Közlemények 91: 146–147.
Feichtinger
S. 1899: Esztergom megye és környékének flórája. Az Esztergom vidéki Régészeti
és Történelmi Társaság kiadványa, Esztergom, 456 pp.
Fekete G., Majer A., Tallós P., Vida G., Zólyomi B.
1961: Angaben und Bemerkungen zur Flora und zur Pflanzengeographie des
Bakonygebirges. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 53:
241–253.
Fekete G., Molnár Zs., Kun A., Somodi I., Horváth F.
2008: Szárazgyepfajok a Duna-Tisza közén: elterjedési típusok és flóragrádiens.
In: Kröel-Dulay Gy., Kalapos T., Mojzes
A. (szerk.) Talaj-vegetáció-klíma kölcsönhatások. Köszöntjük a 70 éves Láng
Editet. MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 11–22.
Felföldy
L. 1990: Hínárhatározó. Vízügyi Hidrobiológia 18: 1–144.
Fenyősi L., Horváth
Z. 1995: A csermelyciprusról. Erdészeti Lapok 130(11): 350.
Fintha
I. 1994: Az Észak-Alföld edényes flórája; A KTM Természetvédelmi Hivatalának
tanulmánykötetei 1. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, 359 pp.
Fintha
I. 2005: A Heracleum sosnowskyi
Manden. új adventív faj a magyar
flórában. Botanikai Közlemények 92: 167–171.
Fischer M. A., Fally
J. 2006: Pflanzenführer Burgenland. Eigenverlag Mag. Dr. Josef Fally,
Deutschkreutz, 384 pp.
Fischer M. A., Adler W., Oswald K.
2008: Exkursionsflora für Österreich, Liechtenstein und Südtirol. 3.,
verbesserte und erweiterte Auflage. Land Oberösterreich, OÖ Landesmuseen, Linz,
1392 pp.
Gáyer Gy.
1925: Vasvármegye fejlődéstörténeti növényföldrajza és a praenorikumi flórasáv.
Vasvármegye és Szombathely város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Múzeum
Évkönyve 1: 1–43.
Gombocz
E. 1906: Sopronvármegye növényföldrajza és flórája. Mathematikai és
Természettudományi Közlemények 28: 401–577.
Gulyás G., Magos K., Molnár A., Horváth
D. 2016: Aphanes arvensis L. a
Crisicumban és más adatok Magyarország flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 21:
253–256.
http://dx.doi.org/10.17542/kit.21.253
Hayek
A. 1911: Flora von Steiermark. Band 1. Borntraeger, Berlin, IV + 1271 pp.
Héjjas I., Borhidi A.
1960: Csurgó és környéke flórája. Botanikai Közlemények 48: 245–256.
Hohla M., Diewald W., Király G.
2015. Limonium gmelini – eine
Steppenpflanze an österreichischen Autobahnen sowie weitere Neuigkeiten zur
Flora Österreichs. Stapfia 103: 127–150.
Holub
J. 1972:
Neue oder wenig bekannte Pflanzen der ungarischen Flora. Annales Universitatis
Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae, Sectio biologica 14:
91–104.
Horvát
A. O. 1942: A Mecsek-hegység és déli síkjának növényzete. Ciszterci Rend
Kiadása, Pécs, 159 pp.
Horvát
A. O. 1943: Külsősomogy és környékének növényzete. Borbásia 6: 1–70.
Horváth
A. 2010: Validation of description of the xeromesophilous loess grassland
association, Euphorbio
pannonicae-Brachypodietum pinnati. Acta Botanica Hungarica 52: 103–122.
https://doi.org/10.1556/ABot.52.2010.1-2.10
Illyés E., Bölöni
J. 2007: Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. MTA ÖBKI,
Budapest, 236 pp.
Jahodová S., Trybush S., Pyšek P. Wade M., Karp A.
2007: Invasive species of Heracleum in
Europe: an insight into genetic relationships and invasion history. Diversity
and Distributions 13: 99–114. https://doi.org/10.1111/j.1366-9516.2006.00305.x
Jakab
G. (szerk.) 2012: A Körös–Maros Nemzeti Park növényvilága. Körös–Maros Nemzeti
Park Igazgatóság, Szarvas, 413 pp.
Jávorka
S. 1925: Magyar Flóra. Flora Hungarica. Studium, Budapest, 1307 pp.
Jogan
N. (ed.) 2001: Gradivo za atlas flore Slovenije. Center za Kartografijo Favne in
Flore, Miklavž na Dravskem polju, 443 pp.
Juhász
M. 1983. A Barcsi Borókás Tájvédelmi Körzet magasabbrendű növényei. Dunántúli
Dolgozatok Természettudományi Sorozat 3: 35–46.
Károlyi
Á. 1949: Botanikai megfigyelések
Nagykanizsa környékén. Borbásia 9:
18–21.
Károlyi Á., Pócs
T. 1957: Újabb adatok Délnyugat-Dunántúl flórájához. Annales historico-naturales
Musei nationalis hungarici 49 (series nova 8): 197–204.
Károlyi Á., Pócs
T. 1968: Délnyugat-Dunántúl flórája I. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis 6:
329–390.
Károlyi Á., Pócs
T. 1969: Délnyugat-Dunántúl flórája II. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis 7:
329–377.
Károlyi Á., Pócs T., Balogh
M. 1970: Délnyugat-Dunántúl flórája III. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis
8: 469–495.
Károlyi Á., Pócs T., Balogh
M. 1971: Délnyugat-Dunántúl flórája IV. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis 9:
387–409.
Károlyi Á., Pócs T., Balogh
M. 1972: Délnyugat-Dunántúl flórája V. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis 10:
373–400.
Károlyi Á., Pócs T., Balogh
M. 1974: Délnyugat-Dunántúl flórája V. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis 12:
451–463.
Károlyi Á., Pócs T., Balogh
M. 1975: Délnyugat-Dunántúl flórája VI. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis
13: 395–415.
Kárpáti
Z. 1939: Die Verbreitung von Sonchus paluster L. in Ungarn. Borbásia 1: 62–65.
Keszei
B. 2000: Az Iván környéki szikes foltok növényzete. Kanitzia
8: 13–18.
Kevey
B. 1989: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez V.
Botanikai Közlemények 76: 83–96.
Kevey
B. 2001: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez VIII.
Botanikai Közlemények 88: 95–105.
Kevey
B. 2013: Adatok a hazai Dráva menti síkság flórájához. Kitaibelia 18: 105–124.
Kevey
B. 2015: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez X.
Botanikai Közlemények 102: 39–60.
https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2015.102.1-2.39
Kevey
B. 2017: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához IV.
Kitaibelia 22: 358–382.
https://doi.org/10.17542/kit.22.358
Kevey B., Alexay
Z. 1992: Adatok a Szigetköz flórájához. Acta Óváriensis 34: 29–37.
Kevey B., Barna Cs.
2014: A hazai FelsőTiszavidék fehérnyárligetei [Senecioni
sarraceniciPopuletum albae Kevey
in Borhidi & Kevey 1996]. Botanikai
Közlemények 101: 105–143.
Király A., Király
G. 2012: A gyomközösségek szerkezete. In:
Faragó S. (szerk.) A LAJTA Project – Egy tartamos mezei vad és
ökoszisztéma vizsgálat 20 éve. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp.
134–158.
Király
G. 1996: A Kőszegi-hegység edényes flórája. Tilia 3: 1–415.
Király
G. 1998: Megjegyzések a Fertőmelléki-dombsor
és a Kőhidai-medence
flórájához és vegetációjához. Soproni Szemle
52:
168–183.
Király
G. 2005: Kiegészítések a magyar adventív-flóra ismeretéhez II. Az
Epilobium ciliatum Rafin.
Magyarországon. Flora Pannonica 3: 27–39.
Király
G. 2006: Kiegészítések a magyar adventív-flóra ismeretéhez III. A
Veronica filiformis Sm.
Magyarországon. Flora Pannonica 4: 9–16.
Király
G. 2007. Kiegészítések Külső-Somogy edényes flórájának ismeretéhez. Somogyi
Múzeumok Közleményei 17(„2006”): 31–40.
Király
G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei.
Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Király G, Baranyai-Nagy A, Kerekes Sz, Király A, Korda
M 2009: Kiegészítések a magyar adventív flóra ismeretéhez IV. Flora Pannonica 7:
3–31.
Király
G., Bartha D., Bodonczi L., Kovács J. A.,
Ódor P., Tímár G. 2002: Az Őrségi Tájvédelmi Körzet védett és
veszélyeztetett edényes növényei. Kanitzia 10: 61–108.
Király
G., Csapody I., Szmorad F.,
Tímár G. 2004: A Soproni-hegység
edényes flórája. Enumeráció. In: Király G. (szerk.) A Soproni-hegység edényes flórája. Flora
Pannonica 2(1): 91–481.
Király G., Király
A. 1998: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez.
Kitaibelia 3: 113–119.
Király G., Király
A. 1999: Adatok és kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez. Kitaibelia 4:
229–246.
Király G., Király
A. 2004: Az Agrimonia procera Wallr.
előfordulása Magyarországon. Flora Pannonica 2(2): 7–23.
Király G., Király
A. 2006: Adatok és kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez II. Kitaibelia
10(„2005”): 88–103.
Király G., Király
A. 2013: A hegyi zsellérke (Thesium
bavarum Schrank) előfordulása Magyarországon. Kitaibelia 18: 142–151.
Király G., Mesterházy A., Király
A. 2007: Adatok a Nyugat-Dunántúl flórájához és növényföldrajzához. Flora
Pannonica 5: 3–66.
Király G., Nagy A., Király A.
2005: Kiegészítések a Soproni-hegység és a Soproni-medence flórájának
ismeretéhez. Flora Pannonica 3: 41–48.
Király G., Steták D., Bányász
Á. 2008: Spread of invasive macrophytes in Hungary. Neobiota 7: 123–130.
Király G., Takács G., Király
A. 2015:
Adatok a Kisalföld flórájához és növényföldrajzához. Kitaibelia 20: 235–253.
https://doi.org/10.17542/kit.20.235
Korda
M. 2010: Csermelyciprus – Myricaria germanica (L.) Desv. In:
Bartha D. (szerk.) Magyarország
ritka fa- és cserjefajai II. Tilia 15: 139–148.
Korda M., Schmidt D., Vidéki R., Hasznoits Gy., Tiborcz V., Csiszár Á., Zagyvai
G., Bartha
D. 2017: A Gagea minima és a
Dictamnus albus újrafelfedezése a
Dél-Tiszántúlon, valamint további florisztikai adatok az Alföldről. Kitaibelia
22: 304–316.
https://doi.org/10.17542/kit.22.304
Kornhuber
A. 1885: Botanische Ausflüge in die Sumpfniederung des „Wasen” (magyar.
„Hanság”). Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien 35:
619–656.
Kovács
D. 2014: Adatok Magyarország flórájához I. Kitaibelia 19: 254–259.
Kovács D., Mesterházy
A. 2015. A Ceratochloa (DC. et P. Beauv.) Hack. alnemzetség (Bromus
L., Poaceae) hazai története és elterjedése. Kitaibelia 20: 44–47.
https://doi.org/10.17542/kit.20.44
Kovács D., Wirth
T. 2013: A Telekia speciosa (Schreb.) Baumg. és a
Parietaria diffusa Mert. et W. D. J. Koch előfordulása Pécsett.
Kitaibelia 18: 183–184.
Kovács
J. A. 2005: Délnyugat-Dunántúl flórája VIII. (Egyszikűek). Károlyi Árpád
florisztikai cédulakatalógusa alapján. Kanitzia 13: 125–275.
Kovács
M. 1955: Die zönologischen und ökologischen Verhältnisse von
Cladietum marisci in der Gegend des
Balaton-Sees. Acta Botanica Hungarica 2: 133–146.
Kudrnovsky H., Stöhr
O. 2013: Myricaria germanica (L.) Desv. historisch und aktuell in Österreich:
ein dramatischer Rückgang einer Indikatorart von europäischem Interesse. Stapfia
99: 13–34.
Kulcsár L., Mesterházy A.
2008: Sárvár és Celldömölk környékének védett növényei. Honismereti Híradó,
Sárvár 26(2): 1–49.
Lájer
K. 1998: Az Aldrovanda vesiculosa L.
újabb előfordulása és egyéb adatok Magyarország flórájának ismeretéhez.
Kitaibelia 3: 263–274.
Lájer
K. 2002: Florisztikai és cönológiai vizsgálatok a somogyi Dráva-völgy rétjein.
Kitaibelia 7: 187–205.
Lájer
K. 2007: A Nagyberek flórájának és lápi-mocsári vegetációjának alapvonásai.
Natura Somogyiensis 10: 73–93.
Lájer
K. 2009: Junceaceae. In: Király G.
(szerk.): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei.
Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, pp. 493–497.
Lukács B., Farkas S., Pfeiffer N.
2008: Adatok a Carex bohemica
Schreb. ismeretéhez a
Kárpát-medencében. Kitaibelia 13: 46–54.
Máthé
I. 1937: Vizsgálatok a hazai Arctiumokon. Acta Geobotanica Hungarica 1: 229–242.
Menyhárt
L. 1877: Kalocsa vidékének növénytenyészete. Hunyadi Intézet, Budapest, 198 pp.
Mesterházy
A. 2006. Geranium purpureum
Vill. előfordulása Magyarországon.
Kitaibelia 11: 65.
Mesterházy
A., Király G. 2006: A
Carex repens Bellardi Magyarországon.
Flora Pannonica 4: 99–110.
Mesterházy
A., Király G.,
Vidéki R.,
Lukács B. A. 2007: A
Lemna minuta Kunth Magyarországon. Flora Pannonica 5: 167–174.
Mesterházy
A., Kulcsár L. 2015: Kiegészítések
a Nyugat-Dunántúl flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 20: 213–234.
https://doi.org/10.17542/kit.20.213
Mesterházy A., Vidéki
R. 2004: A gyökerező erdeikáka (Scirpus
radicans Schkuhr) előfordulása Magyarországon. Flora Pannonica 2(1):
129–139.
Meusel
H., Jäger E. J. 1992: Vergleichende
Chorologie der zentraleuropäischen Flora III. Gustav Fischer, Jena – Stuttgart –
New York, 688 pp.
Mészáros A., Simon
P. 2002: Adatok a Déli-Bakony flórájához II. Kitaibelia 7: 183–186.
Mészáros A., Simon
P. 2003: Adatok a Déli-Bakony flórájához III. Kitaibelia 8: 113–116.
Mészáros A., Simon
P. 2009: Adatok Veszprém megye flórájához I. Kitaibelia 14: 69–85.
Michalková
E. 2008: Tamaricaceae Link. In: Goliašová K., Šípošová
H (eds): Flora Slovenská VI/1. VEDA, Bratislava, pp. 58–67.
Molnár Cs., Lengyel A., Molnár V. A., Nagy T., Csábi M., Süveges K.,
Lengyel-Vaskor D., Tóth Gy., Takács
A. 2016: Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához II.
Kitaibelia 21: 227–252.
https://doi.org/10.17542/kit.21.227
Molnár
V. A. (szerk.) 2011: Magyarország orchideáinak atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest,
504 pp.
Molnár V. A., Pfeiffer
N. 2000: Adatok hazai Nanocyperion-fajok
ismeretéhez III. Montia fontana subsp.
minor (Gmelin 1805) Schübl. et Mart.
1834. Kitaibelia 5: 37–46.
Nagy
J. 2007: A Börzsöny hegység edényes flórája. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
tanulmánykötetei 2, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 378 pp.
Németh
F. 1989: Száras növények. In: Rakonczay Z. (szerk.) Vörös könyv. A Magyarországon
kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Akadémiai Kiadó, Budapest,
pp. 256–321.
Nendtvich
C. M. 1836: Dissertatio inauguralis historico-naturalis exhibens enumerationem
plantarum in territorio Quinque-Ecclesiensi sponte crescentium. Typis Regiae
Scient. Universitatis Hungariae, Budae, 38 pp.
Nikolić
T. (ed.) 2015: Flora Croatica Database. Faculty of Science, University of
Zagreb, http://hirc.botanic.hr/fcd (accessed date: 2017/10/19).
Papp V., Király G., Koscsó J., Malatinszky Á., Nagy T., Takács A., Dima
B. 2016: Taxonomical and chorological notes 2 (20–27). Studia botanica hungarica
47: 179–191.
https://doi.org/10.17110/StudBot.2016.47.1.179
Pál R., Henn T., Nyulasi
J. 2010: Adatok a Dél-Dunántúl gyomflórájának ismeretéhez. Dunántúli Dolgozatok
Természettudományi Sorozat (A) 12: 97–135.
Pill
K. 1916: Die Flora des Leithagebirges und am Neusiedlersee. Leykam, Graz, 136
pp.
Pinke Gy., Pál R.
2001: Adatok a Kisalföld gyomflórájának ismeretéhez. Kitaibelia 6: 381–400.
Pinke Gy., Pál R., Mesterházy A., Király G., Szendrődi V., Schmidt D., Ughy P.,
Schmidmajer
Á. 2005: Adatok a Dunántúli-középhegység és a Nyugat-Magyarországi-peremvidék
gyomflórájának ismeretéhez II. Kitaibelia 10: 154–185.
Pinke Gy., Pál R., Király G., Szendrődi
V. 2006: Adatok Külső- és Belső-Somogy gyomflórájának ismeretéhez. Botanikai
Közlemények 93: 53–68.
Polgár
S. 1941: Győrmegye flórája. (Flora Comitatus Jaurinensis). Botanikai Közlemények
38: 201–352.
Priszter Sz.
1965: Megjegyzések adventív növényeinkhez 7–10. Botanikai Közlemények 52: 141–
152.
Priszter Sz.
1997: A magyar adventív flóra kutatása. Botanikai Közlemények 84: 25–32.
Raabe
U. 2015: Der Winkel-Klee (Trifolium angulatum) in Österreich, nebst Notizen zum Vorkommen des
Kleinblüten-Klees (Trifolium retusum)
und des Streifen-Klees (Trifolium striatum)
im nordöstlichen Burgenland. Neilreichia 7: 103–117.
Rédl
R. 1942: A Bakonyhegység és környékének flórája. Magyar flóraművek V.
Egyházmegyei Könyvnyomda, Veszprém, 159 pp.
Rév Sz., Papp M., Lesku B., Buday
A. 2006: A bátorligeti Fényi-erdő flórája. Kitaibelia 10: 48–64.
Riezing
N. (2012a): Adatok a Győr-Tatai Kisalföld flórájához és vegetációjához.
Botanikai Közlemények 99: 81–102.
Riezing
N. (2012b): Maradványerdők a kisalföldi peremvidék erdőssztyep zónájában.
Tájökológiai Lapok 10: 371–384.
Roleček
J. 2007: Formalized classification of thermophilous oak forests in the Czech
Republic: what brings the Cocktail method? Preslia 79: 1–21.
Rostański K., Rostański A., Gerold-Śmietańska I., Wąsowicz
P. 2010: Evening-Primroses (Oenothera)
occurring in Europe. Kraków, Polish Academy of Sciences, W. Szafer Institute of
Botany, 157 pp.
Schmidt
D. 2011. Kiegészítések a Kisalföld flórájához és vegetációjához. Kitaibelia 15:
109–117.
Schmidt
D. 2015. Adatok a Kisalföld flórájának ismeretéhez. Botanikai Közlemények 102:
61–84.
https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2015.102.1-2.61
Schmidt D., Bauer
N. 2005: Adatok a Kisalföld flórájának ismeretéhez I. Botanikai Közlemények 92:
43–56.
Schmidt D., Dítětová Z., Horváth A., Szűcs
P. 2016: Coastal newcomer on motorways: the invasion of
Plantago coronopus in Hungary. Studia botoanica hungarica 47:
319–334.
https://doi.org/10.17110/StudBot.2016.47.2.319
Schmidt D., Lengyel
A. 2008: Adatok a Pannonhalmi-dombság flórájának ismeretéhez. Flora Pannonica 6:
25–57.
Schmidt D., Nótári N., Korda
M. 2014: Kiegészítő adatok a Soproni-hegység és előtere flórájához. Kitaibelia
19: 239–242.
Schmotzer
A. 2014: A Hevesi-sík flórakutatásának eredményei. In:
Schmotzer A. (szerk) Szikfok –
Dél-hevesi tanulmányok, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, pp. 25–68.
Schmotzer
A. 2015: Ceratocephala testiculata
(Crantz) Roth és további adatok a Bükkalja flórájához. Kitaibelia 20: 81-142.
https://doi.org/10.17542/kit.20.81
Simkovics
L. 1876: Adatok Magyarhon edényes növényeihez. Mathematikai és
Természettudományi Közlemények 11(„1873”): 157–211.
Simon
T. 1950: Montán elemek az Észak-Alföld flórájában és növénytakarójában I.
Annales Biologicae Universitatum Debreceniensis 1: 146–174.
Simon
T. 1954: Montán elemek az Észak-Alföld flórájában és növénytakarójában III.
Annales Biologicae Universitatum Hungariae 2: 279–286.
Simon
T. 1957: Die Wälder des Nördlichen Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest, 172 pp.
Simon
T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. 4., átdolgozott kiadás.
Tankönyvkiadó, Budapest, 976 pp.
Simon T., Vida
G. 1966: Neue Angaben zur Verbreitung der
Dryopteris assimilis S. Walker
in Europa. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös
Nominatae 8: 275–284.
Sonkoly J.
2014: Adatok Miskolc és a Bükk hegység flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 19:
267–274.
Soó
R. 1937: A Mátrahegység és környékének flórája. Flora Regionis Montium Mátra.
Editio Instituci Botanici Universitatis Debreceniensis, Debrecen, 89 pp.
Soó
R. 1964: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 589 pp.
Soó
R. 1966: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve II.
adémiai Kiadó, Budapest, 655 pp.
Soó
R. 1968: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve
III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 506 + 51 pp.
Soó
R. 1970: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve IV.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 614 pp.
Soó
R. 1973: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve V.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 724 pp.
Soó R., Isépy
I. 1972: Über einige Formenkreise der ungarischen und karpatischen Flora.
XVIII.: Juncus bufonius,
Eleocharis palustris agg., und
Agrostis canina. Annales Universitatis
Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio biologica 14:
169-177.
Soó R., Jávorka
S. 1951: A magyar növényvilág kézikönyve I–II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1120
pp.
Soó R., Máthé
I. 1938: A Tiszántúl flórája. Flora Planitiei Hungariae Transtibiscensis. Editio
Instituci Botanici Universitatis Debreceniensis, Debrecen, 192 pp.
Sramkó G., Magos G., Molnár Cs., Urbán
L. 2008: Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez. Kitaibelia
13: 74–93.
Steták
D. 2006: Moszatpáfrányfajok (Azolla mexicana Presl., Azolla
filiculoides Lam.). In: Botta-Dukát
Z., Mihály B. (szerk.) Biológiai
inváziók Magyarországon. Özönnövények II. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának
Tanulmánykötetei 10, Budapest, pp. 9–16.
Süveges K., Molnár V. A., Koscsó M.
2017: A csermelyciprus (Myricaria
germanica) új hazai előfordulása. Kitaibelia 22: 60–63.
http://dx.doi.org/10.17542/kit.22.60
Szontagh
N. 1864: Enumeratio plantarum phanaerogamicarum sponte crestentium copiusque
cultarum territorii Soproniensis. Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen
Gesellschaft in Wien 14: 463–502.
Szujkó-Lacza
J. 1984: The flora of the Kerecsendi berek forest. Studia botanica hungarica 17:
23–39.
Szujkó-Lacza J., Fekete G., Kováts D., Szabó L., Siroki
Z. 1982: The vascular plants of the Hortobágy National Park. In:
Szujkó-Lacza J. (ed.) The flora of
the Hortobágy National Park. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 105–169.
Szujkó-Lacza J., Kováts D., Tölgyesi
I. 1993: Check-list. In: Szujkó-Lacza J.,
Kováts D. (eds) The flora of the Kiskunság National Park in the
Danube–Tisza mid-region of Hungary 1. The flowering plants. Magyar
Természettudományi Múzeum, Budapest, pp.: 66–438.
Takács A., Zákány A., Gulyás G., Koscsó J., Sramkó
G. 2014: Florisztikai adatok a Tiszántúl északi pereméről. Kitaibelia 19:
275–294.
Takács A., Nagy T., Sramkó G., Lovas-Kiss Á., Süveges K., Lukács B. A., Fekete
R., Löki V., Malatinszky Á., E. Vojtkó A., Koscsó J., Pliegler W. P., Nótári K.,
Molnár V. A.
2016: Pótlások a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához I.
Kitaibelia 21: 101–115.
http://dx.doi.org/10.17542/kit.21.101
Terpó A., Bálint
K. 2000: Lassú terjedésű neofiton fajok Magyarországon. In:
Kuroli G., Balázs K., Szemessy Á.
(szerk.) 46. Növényvédelmi Tudományos Napok,
Budapest, előadás összefoglalók, p.: 162.
Tóth I. Zs.
2014: Botanikai adatok Tolnából és Baranyából II. Kitaibelia 19: 243–253.
Virók V., Farkas R., Szmorad F., Boldoghné Szűts
F. 2004: Florisztikai adatok Borsod-Abaúj-Zemplén-megye északi részéről.
Kitaibelia 9: 143–150.
Virók V., Farkas R., Farkas T., Šuvada R., Vojtkó
A. 2016: A Gömör-Tornai-karszt flórája – Enumeráció. ANP Füzetek XIV, Aggteleki
Nemzeti Park Igazgatóság, Aggtelek, 922 pp.
Vojtkó
A. 2001: A Bükk hegység flórája. Sorbus 2001, Eger, 340 pp.
Waisbecker
A. 1882: Kőszeg és vidékének edényes növényei. Leitner, Kőszeg, 47 pp.
Waisbecker
A. 1901: Beiträge zur Flora des Eisenburger Comitats. Österreichische Botanische
Zeitschrift 51: 125–132.
Werner
E. 1990: A Felső-Szigetköz néhány botanikai értéke. A mosonmagyaróvári Kossuth
Lajos Gimnázium Évkönyve „1989-90”: 20–29.
Zajac M., Ujházy K., Škodová I., Kuzemko A., Borsukevych L., Danylyuk K., Duchoň
M., Figura T., Kish R., Smatanová J., Turis P., Turisová I., Uhliarová E.,
Janišová
M. 2016: Classification of semi-natural mesic grasslands in the Ukrainian
Carpathians. Phytocoenologia 46: 257–293.
http://dx.doi.org/10.1127/phyto/2016/0104
Zsohár Gy.
1941: Őrség növényföldrajzi vázlata. Dunántúli Szemle 8: 190–195, 277–282,
322–331, 392–401.
Zólyomi
B. 1937: A Szigetköz növénytani kutatásának eredményei. Botanikai Közlemények
34: 169–192.