< 2018

Oak-ash-elm forests (Scillo vindobonensis-Ulmetum Kevey in Borhidi at Kevey 1996) in the Mohács Island, Southern Hungary

B. KevEY¹, I. TÓTH²

¹University of Pécs, Department of Ecology, Ifjúság útja 6, H–7624 Pécs;

keveyb@gamma.ttk.pte.hu

²Dózsa Gy. út. 156, H-6503 Baja

Accepted: 25 January 2018

Key words: Hungarian Plains, multivariate analyses, national park, riparian forest, syntaxonomy.

We studied the phytosociological characteristics of the oak-ash-elm hardwood forests growing on the Mohácsi-sziget in Southern Hungary. In this paper we summarize our results based on the analysis of fifty sample relevés. These forests occur in habitats where soil moisture is highly dependent on groundwater. They harbor a relatively large number of sub-montane species including many Fagetalia elements: Anemone ranunculoides, Arum maculatum, Asarum europaeum, Carpinus betulus, Corydalis cava, Dryopteris filix-mas, Epipactis helleborine, Epipactis microphylla, Euphorbia amygdaloides, Gagea lutea, Galium odoratum, Hedera helix, Lathraea squamaria, Milium effusum, Primula vulgaris, Pulmonaria officinalis, Sanicula europaea, Scilla vindobonensis, Senecio germanicus ssp. nemorensis, Stachys sylvatica, Stellaria holostea, Ulmus glabra, Veronica montana, Vinca minor, Viola reichenbachiana etc. The occurrence of species characteristic of the Aremonio-Fagion alliance (Helleborus odorus, Lonicera caprifolium, Primula vulgaris, Scutellaria altissima, Tamus communis, Tilia tomentosa) lends this community a weak sub-Mediterranean character.

Full text     Electronic supplement

References

Becking R. W. 1957: Te Zürich-Montpellier Schol of phytosociology. Botanical Review 23: 411– 488. https://doi.org/10.1007/bf02872328

Borhidi A. 1961: Klimadiagramme und klimazonale Karte Ungarns. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis, Sectio Biologica 4: 21–250.

Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.

Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 39: 97–181.

Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. In: Borhidi A. (szerk.): Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.

Borhidi A., Kevey B., Lendvai G. 2012: Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp.

Braun-Blanquet J. 1964: Pflanzensoziologie (ed. 3.). Springer Verlag, Wien–New York, 865 pp.

Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 267 pp.

Jakucs P. 1967: Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder. Contribuţii Botanice, Cluj 1967: 159–166.

Járai-Komlódi M. 1966a: Palinológiai vizsgálatok a Magyar Alföldön a Würm glaciális és a holocén klíma- és vegetációtörténetére vonatkozóan. Kandidátusi értekezés (Kézirat).

Járai-Komlódi M. 1966b: Adatok az Alföld negyedkori klíma- és vegetációtörténetéhez I. Botanikai Közlemények 53: 191–201.

Járai-Komlódi M. 1968: Te late glazial and holocene flora of the hungarian great plain. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis, Sectio Biologica 9–10: 199–225.

Kevey B. 2007: A baranyai Dráva-sík tölgy-kőris-szil ligetei (Fraxino pannonicae-Ulmetum Soó in Aszód 1935 corr. Soó 1963). Natura Somogyiensis 10: 11–39.

Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary). Die Wälder von Un garn. Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (230 táblázat + 244 ábra).

Kevey B. 2017: A Mohácsi-sziget fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi et Kevey 1996). Botanikai Közlemények 104(1): 131–146.

Kevey B., Hirmann A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Horváth A. (szerk.): Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8–10. (Összefoglalók), Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kosbor Természetvédelmi Egyesület, Pécs, pp. 74.

Kevey B., Papp L., Lendvai G. 2017: A Nyírség tölgy-kőris-szil ligetei (Fraxino pannonicae-Ulmetum Soó in Aszód 1935 corr. Soó 1963). Kitaibelia 22(1): 179–220. https://doi.org/10.17542/kit.22.179

Kevey B., Tóth I. 2000: A hazai Alsó-Duna-ártér gyertyános-tölgyesei (Carpesio abrotanoidis-Carpinetum). Die Eichen-Hainbuchenwälder (Carpesio abrotanoidis-Carpinetum) des Donau- Über schwämmungsraumes von Süd-Ungarn. Tilia 9: 128–162.

Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozó kulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.

Mucina L., Grabherr G., Wallnöfer S. 1993: Die Pflanzengesellschafen Österreichs III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer, Jena – Stuttgart – New York, 353 pp.

Oberdorfer E. 1953: Der europäische Auenwald. – Beiträge zur naturkundlichen Forschung in Süd westdeutschland 12: 23–70.

Oberdorfer E. 1992: Süddeutsche Pflanzengesellschafen IV. A. Textband. Gustav Fischer Verlag, Jena – Stuttgart. New York, 282 pp.

Pawłowski B., Sokołowski M., Wallisch K. 1928: Die Pflanzenassoziationen des Tatra-Gebirges VII. Die Pflanzenassoziationen und die Flora des Morskie Oko-Tales. – Bulletin International de l’Academie Polonaise des Sciences et des Lettres, Classe des Sciences Mathé ma tiques et Naturelles. Série B: Sciences Naturelles, Cracovie, Suppl. 1927: 205–272.

Podani J. 2001: SYN-TAX 2000 Computer Programs for Data Analysis in Ecology and Systematics. Scientia, Budapest, 53 pp.

Soó R. 1960: Magyarország új florisztikai-növényföldrajzi felosztása. Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Csoportjának Közleményei 4: 43–70.

Soó R. 1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. Akadémiai kiadó, Budapest.

Tóth I. 1958: Az Alsó-Dunaártér erdőgazdálkodása. A termőhely- és az erdőtípusok összefüggése. Erdészeti Kutatások 1958(1–2): 77–160.

Vlieger J. 1937: Aperçu sur les unités phytosociologiques supérieures des Pays-Bas. Nederlandsh Kruid kundig Archief 47: 335.

 Zólyomi B. 1936: Tízezer év története virágporszemekben. Természettudományi Közlöny 68: 504–516.

Zólyomi B. 1952: Magyarország növénytakarójának fejlődéstörténete az utolsó jégkorszaktól. Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztályának Közleményei 1: 491–530.