< 2017

The oak-hornbeam forests of Nyírség, Hungary

B. Kevey¹, L. Papp² and G. Lendvai³

¹University of Pécs, Department of Ecology, Ifjúság útja 6, H–7624 Pécs; keveyb@ttk.pte.hu

²University of Debrecen, Botanical Garden, Egyetem tér 1, H–4032 Debrecen; papp.laszlo@gf.unideb.hu

³Ady E. u. 162, H–7000 Sárbogárd; gaborlendvai@hotmail.com

Accepted: 18 March 2017

Key words: cluster analysis, Hungarian Plain, nature reserve, ordination, phytosociology

This paper presents the main findings of the phytosociological analyses of oak-hornbeam forests growing in the Nyírség, NE Hungary. These climatically extrazonal forests grow in habitats with moderately moist soil owing to the relatively high groundwater table, which maintains rather mesic conditions. They are particularly rich in Fagetalia elements (Actaea spicata, Allium ursinum, Anemone ranunculoides, Arum orientale, Asarum europaeum, Athyrium filix-femina, Cardamine bulbifera, Carex pilosa, Carpinus betulus, Cerasus avium, Corydalis cava, Corydalis solida, Dryopteris filix-mas, Epipactis helleborine agg., Euphorbia amygdaloides, Galeobdolon luteum, Galium odoratum, Hedera helix, Isopyrum thalictroides, Lathraea squamaria, Lathyrus vernus, Lilium martagon, Majanthemum bifolium, Mercurialis perennis, Milium effusum, Polygonatum multiflorum, Pulmonaria officinalis, Ranunculus cassubicus, Salvia glutinosa, Sanicula europaea, Scilla vindobonensis, Stachys sylvatica, Stellaria holostea, Ulmus glabra, Vinca minor, etc.) typical in the submontane regions of this part of Europe. These species are usually rare in other parts of the Hungarian Plain, and occur mostly in the eastern part of the Nyírség. It is possible that they are remnants of the vegetation dominating the region during the Beech phase (2500-800 BC) of the Holocene. These forests are highly similar to the oak-ash-elm forests (Fraxino pannonicae-Ulmetum), which also grow within the region.

Full text

Electronic supplement

 References

Becking R. W. 1957: The Zürich-Montpellier Schol of phytosociology. Botanical Review 23: 411–488. http://doi.org/10.1007/bf02872328

Borhidi A. 1961: Klimadiagramme und klimazonale Karte Ungarns. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis, Sectio Biologica 4: 21–250.

Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.

Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 39: 97–181.

Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. In: Borhidi A. (ed.): Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.

Borhidi A., Kevey B., Lendvai G. 2012: Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp.

Braun-Blanquet J. 1964: Pflanzensoziologie (ed. 3.). Springer Verlag, Wien–New York, 865 pp.

Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 267 pp.

Issler E. 1931: Les associations silvatiques haut-rhinoises. Bulletin de la Socété Botanique de France 78, Paris.

Jakucs P. 1967: Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder.  Contribuţii Botanice, Cluj 1967: 159–166.

Járai-Komlódi M. 1966a: Palinológiai vizsgálatok a Magyar Alföldön a Würm glaciális és a holocén klíma- és vegetációtörténetére vonatkozóan. Kandidátusi értekezés (Kézirat).

Járai-Komlódi M. 1966b: Adatok az Alföld negyedkori klíma- és vegetációtörténetéhez I. Botanikai Közlemények 53: 191–201.

Járai-Komlódi M. 1968: The late glacial and holocene flora of the Hungarian great plain. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis, Sectio Biologica 9–10: 199–225.

Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary). Die Wälder von Ungarn. Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (230 táblázat + 244 ábra).

Kevey B., Hirmann A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Horváth A. (szerk.): Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8-10. (Összefoglalók), Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kosbor Természetvédelmi Egyesület, Pécs, pp. 74.

Kevey B., Papp L., Lendvai G. 2017: A Nyírség tölgy-kőris-szil ligetei (Fraxino pannonicae-Ulmetum Soó in Aszód 1935 corr. Soó 1963). Kitaibelia 22 (in press).

Király G. szerk. 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.

Luquet A. 1926: Essai sur la geographie botanique de l’Auvergne. Les associations végétales du Massif des Monts-Dores. Geographie Botanique de l’Auvergne. Les Presses Universitaires de France, Paris, pp. 1–263.

Mucina L., Grabherr G., Wallnöfer S. 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer, Jena – Stuttgart – New York, 353 pp.

Oberdorfer E. 1992: Süddeutsche Pflanzengesellschaften IV. A. Textband. Gustav Fischer Verlag, Jena – Stuttgart. New York, 282 pp.

Papp M., Antal M., Dávid J., Török T. 1986: A Fényi erdő vegetációja. Botanikai Közlemények 73(1–2): 43–48.

Pawłowski B., Sokołowski M., Wallisch K. 1928: Die Pflanzenassoziationen des Tatra-Gebirges VII. Die Pflanzenassoziationen und die Flora des Morskie Oko-Tales. Bulletin International de l’Academie Polonaise des Sciences et des Lettres, Classe des Sciences Mathématiques et Naturelles; Série B: Sciences Naturelles, Cracovie, Suppl. 1927: 205–272.

Podani J. 2001: SYN-TAX 2000. Computer Programs for Data Analysis in Ecology and Systematics. Scientia, Budapest, 53 pp.

Soó R. 1937: A Nyírség erdői és erdőtípusai. Erdészeti Kísérletek 39: 337–380.

Soó R. 1943: A nyírségi erdők a növényszövetkezetek rendszerében. Acta Geobotanica Hungarica 5: 315–352.

Soó R. 1953: A növénytakaró. In: Székessy V. (szerk.): Bátorliget élővilága. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 45–57.

Soó R. 1960: Magyarország új florisztikai-növényföldrajzi felosztása. Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Csoportjának Közleményei 4: 43–70.

Soó R. 1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I-VI. Akadémiai kiadó, Budapest.

Vlieger J. 1937: Aperçu sur les unités phytosociologiques supérieures des Pays-Bas. Nederlandsh Kruidkundig Archief 47: 335.

Zólyomi B. 1936: Tízezer év története virágporszemekben. Természettudományi Közlöny 68: 504–516.

Zólyomi B. 1952: Magyarország növénytakarójának fejlődéstörténete az utolsó jégkorszaktól. Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztályának Közleményei 1: 491–530.