< 2016

The syntaxonomical relationship of softwood and hardwood gallery forests in the Szigetköz, NW Hungary

B. Kevey

University of Pécs, Department of Ecology, Ifjúság útja 6, H–7624 Pécs; keveyb@gamma.ttk.pte.hu

Accepted: 25 February 2016

Key words: Hungarian Plain, landscape protection area, syntaxonomy, white poplar

The syntaxonomical relationship of riparian forest communities in the Danube Basin has been subject to repeated debate. To provide further support to the most recently proposed classification, I analyzed 100 vegetation samples collected from softwood and hardwood gallery forests (Leucojo aestivi-Salicetum albae, Senecioni sarracenici-Populetum albae, Pimpinello majoris-Ulmetum populosum albae, Pimpinello majoris-Ulmetum typicum) in the Szigetköz, NW Hungary. The proportion of character species, as well as groupings of samples by multivariate methods (cluster and principal coordinates analyses) unequivocally indicate distinctness of the three studied associations, and render support to the proposition that white poplar may be a dominant species in different associations (e.g. Senecioni sarracenici-Populetum albae and Pimpinello majoris-Ulmetum populosum albae).

Full text

 References

Becking, R. W. 1957: The Zürich-Montpellier School of phytosociology. Botanical Review 23: 411–488. http://dx.doi.org/10.1007/bf02872328

Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.

Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the hungarian flora. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 39: 97–181.

Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. In: Borhidi A. (ed.) Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.

Borhidi A., Kevey B., Lendvai G. 2012: Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp.

Braun-Blanquet J. 1964: Pflanzensoziologie (ed. 3.). Springer Verlag, Wien–New York, 865 pp.

Dovolilová-Novotná Z. 1961: Beitrag zur systematischen Stellung der Auengesellschaften. Preslia 33: 225–242.

Essl F. 1999: Terrestrische vegetation des Gieβganges im Tullner Feld. Forschung im verbund Schriftenreihe 53: 99–216.

Fink M., Korner I., Wrbka T. 1987: Ökologische Vorbehaltsflächen der rechtsufrigen Dunauauen im Raum Wien. ARGE für Naturschutzforschung und Angewandte Vegetationsökologie, Wien.

Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Vácrátót, 267 pp.

Jakucs P. 1967: Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder. Contribuţii Botanici Cluj 1967: 159–166.

Jelem H. 1972: Die Donauauen. In: Ehrendorfer F., Niklfeld H. (ed.) Naturgeschichte Wiens III. Forstliches, Karten. Jugend und Volk, Wien, pp. 45–72.

Jelem H. 1974: Die Auwälder der Donau in Österreich. Mitteilungen der Forstlichen Bundes-Versuchsanstalt Wien 109: 1–287.

Jurko A. 1958: Podne ekologické pomery a lesné spolocenstvá Podunajskej níziny. Slovenská Akadémia Vied, Bratislava, 225 pp.

Kárpáti I. 1957: A hazai Duna-ártér erdei. Kandidátusi értekezés (kézirat).

Kárpáti I. 1958: A hazai Duna-ártér erdei. Kandidátusi értekezés tételei, Budapest, 5 pp.

Kárpáti I. 1979: Ligeterdei ökoszisztémák kutatása. MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága Monográfiái 5(10): 24–39.

Kárpáti I. 1982: Die Vegetation der Auen-Ökosysteme in Ungarn. Veröffentlichung der Internationalen Arbeitsgemeinschaft für Clusius-Forschung. Güssing 4: 1–24.

Kárpáti I. 1985: Az ártéri szintek geomorfológiai- és vegetáció-szukcessziójának kapcsolata. In: Fekete G. (szerk.) A cönológiai szukcesszió kérdései. Biológiai Tanulmányok 12: 73–81.

Kárpáti I., Kárpáti V. 1958a: Elm-ash-oak grove forests (Querceto-Ulmetum hungaricum Soó) turning into white poplar dominated stands. Acta Agronomica Hungarica 8: 267–283.

Kárpáti I., Kárpáti V. 1958b: Az ártéri fehérnyárasok kialakulása és jelentősége. Erdőgazdaság és Faipar 1958(10): 14.

Kárpáti I., Kárpáti V. 1958c: A hazai Duna-ártér erdőtípusai. Az Erdő 7: 307–318.

Kárpáti I., Kárpáti V. 1961: Die zönologischen Verhältnisse der Auenwälder Albaniens. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 7: 235–297.

Kárpáti I., Kárpáti V. 1969: Die zönologischen Verhältnisse der Donauauenwälder Ungarns. Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien 108–109 (1968-1969): 165–179.

Kárpáti I., Tóth I. 1962a: Die Auenwaldtypen Ungarns. Acta Agronomica Hungarica 11 (1961–1962): 421–452.

Kárpáti I., Tóth I. 1962b: Az ártéri nyárasok erdőtípusai. In: Keresztesi B. (szerk.) A magyar nyárfatermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp. 150–168.

Kevey B. 1993a: A Szigetköz ligeterdeinek összehasonlító-cönológiai vizsgálata. Kandidátusi értekezés (kézirat). Janus Pannonius Tudományegyetem, Növénytani Tanszék, Pécs, 108 pp. + 32 fig. + 70 tab.

Kevey B. 1993b: A Szigetköz ligeterdeinek összehasonlító-cönológiai vizsgálata. Kandidátusi értekezés tézisei. Janus Pannonius Tudományegyetem, Növénytani Tanszék, Pécs, 9 pp.

Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai (Forest associations of Hungary). Tilia 14: 1–488. + CD-adatbázis (230 táblázat + 244 ábra).

Kevey B. 2014: A hazai Mura-ártér fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi et Kevey 1996). Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3: 29–56.

Kevey B., Barna Cs. 2014: A hazai Felső-Tisza-vidék fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi et Kevey 1996). Botanikai Közlemények 101: 105–143.

Kevey B., Hirmann A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Összefoglalók, Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V, Pécs, 2002. március 8–10, p. 74.

Kevey B., Huszár Zs. 1999: A Háros-sziget fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi et Kevey 1996). Természetvédelmi Közlemények 8: 37–48.

Kevey B., Molnár Zs., Bölöni J., Bartha D., Tímár G., Horváth D. 2011: Fűz-nyár ártéri erdők. In: Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. (szerk.) Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 242–246.

Kevey B., Tóth V. 2006: A Baranyai-Dráva-sík fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi et Kevey 1996). Natura Somogyiensis 9: 47–62.

Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.

Knapp R. 1944: Vegetationsaufnahmen von Wäldern der Alpenostrand-Gebiete 6. Auen-und Quellwälder Als Manuskript vervielfältigt). Halle (Saale), 59 pp.

Kovács M., Kárpáti I. 1973: Untersuchung über die Zonations- und Produktionsverhältnisse im Überschwemmungsgebiet der Drau I. Verlandung der toten Arme und die Zonationen des Bodens und der Vegetation im Inundationsgebiet der Drau. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 18: 323–353.

Kovács M., Kárpáti I. 1974: A Mura- és a Dráva-ártér vegetációja. Földrajzi Értesítő 22: 21–32.

Margl H. 1972: Die Ökologie der Donauauen und ihre naturnahen Waldgesellschaften. In: Ehrendorfer F., Kaltenbach A., Niklfeld H., Starmühlner F. (eds.) Naturgeschichte Wiens II. Naturnahe Landschaften, Pflanzen- und Tierwelt. Jugend und Volk, Wien, pp. 675–706.

Margl H. 1973: Pflanzengesellschaften und ihre standortgebundene Verbreitung in teilweise abgedämmten Donauauen (Untere Lobau). Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Österreich, Wien 113: 5–51 + Tab.

Miletich, D. 1996: Die Vegetation der Stopfenreuther Au und ihre standörtliche Differenzierung. Diplomarbeit, Universität Wien.

Moor, M. 1958: Die Pflanzengesellschaften schweizerischer Flußauen. Mitteilungen der Schweizerischen Anstalt für das Forstliche Versuchswesen 34: 221–360.

Moravec J., Husová M., Neuhäusl R., Neuhäuslová-Novotná Z. 1982: Die Assoziationen mesophiler und hygrophiler Laubwälder in der Tschechischen Sozialistischen Republik. Academia, Praha.

Mucina L., Grabherr G., Wallnöfer S. 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer, Jena – Stuttgart – New York, 353 pp.

Müller Th., Görs S. 1958: Zur Kenntnis einiger Auenwaldgesellschaften im württembergischen Oberland. Beiträge zur naturkundlichen Forschung in Südwestdeutschland 17: 88–165.

Oberdorfer E. 1953: Der europäische Auenwald. Beiträge zur Naturkundlichen Forschung in Südwestdeutschland 12: 23–70.

Oberdorfer E. 1992: Süddeutsche Pflanzengesellschaften IV. A. Textband. Gustav Fischer Verlag, Jena – Stuttgart – New York, 282 pp.

Parabućski S. 1972: The forest vegetation of the Kovilj marsh (Парабућски, С.: Шумска вегетациjа Ковиљског рита). Зборник Матицe cрпскa зa природнe наукe Нови Сад 42: 5–88.

Pawłowski B., Sokołowski M., Wallisch K. 1928: Die Pflanzenassoziationen des Tatra-Gebirges VII. Die Pflanzenassoziationen und die Flora des Morskie Oko-Tales. Bulletin International de l’Academie Polonaise des Sciences et des Lettres, Classe des Sciences Mathématiques et Naturelles; Série B: Sciences Naturelles, Cracovie, Suppl. 1927: 205–272.

Plattner G. 1986: Einfluss des Donaukraftwerkes Altenwörth auf die Auwaldvegetation. Diplomarbeit, Universität für Bodenkultur Wien.

Podani J. 2001: SYN-TAX 2000 Computer programs for data analysis in ecology and systematics. Scientia, Budapest, 53 pp.

Sauberer A. 1942: Die Vegetationsverhältnisse der Unteren Lobau. Niederdonau/Natur und Kultur 17, Wien 17: 55.

Simon T. 1957: Die Wälder des nördlichen Alföld. In: Zólyomi B. (red.): Die Vegetation ungarischer Landschaften 1. Akadémiai Kiadó, Budapest, 172 pp. + 22 tab. + 2 chart.

Simon T., Szabó M., Draskovits R., Hahn I. et Gergely A. 1993: Ecological and phytosociological changes in the willow woods of Szigetköz, NW Hungary, in the past 60 years. Abstracta Botanica 17(1–2): 179–186.

Slavnić Ž. 1952: Die Niederungswälder der Vojvodina (Славнић, Ж. Низинске шуме Воjводине). Зборник Матицe cрпскe зa природнe наукe Нови Сад 2: 1–22.

Soó R. 1930: A modern növényföldrajz problémái, irányai és irodalma. A növényszociológia Magyarországon. Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái 3: 1–51.

Soó R. 1958: Die Wälder des Alföld. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 4: 351–381.

Soó R. 1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. Akadémiai kiadó, Budapest.

Stockhammer, G. 1964: Die pflanzensoziologische Kartierung des Gemeindegebietes Linz/Donau. In: Kulturverwaltung der Stadt Linz (Hrsg.), Linzer Atlas. Druck- und Verlagsanstalt Gutenberg, Linz.

Straka, A. 1992: Ufervegetation am Giessgang in den Donauauen zwischen Altenwörth und Korneuburg. Diplomarbeit, Universität Wien.

Szirmai O., Tuba Z., Nagy J., Cserhalmi D., Czóbel Sz., Gál B., Szerdahelyi T., Marschall Z. 2008: A Bodrogköz növénytársulásainak áttekintése. In: Tuba Z. (szerk.) Bodrogköz. A magyarországi Bodrogköz tájmonográfiája. Lorántffy Zsuzsanna Szellemében Alapítvány, Gödöllő–Sárospatak, pp. 523–584.

Tchou Y. T. 1949a: Études écologiques et phytosociologiques sur les Forêts Riveraines du Bas-Languedoc (Populetum albae) I. Vegetatio Acta Botanica 1(1) 1948: 2–31.

Tchou Y. T. 1949b: Études écologiques et phytosociologiques sur les Forêts Riveraines du Bas-Languedoc (Populetum albae) II. Vegetatio Acta Botanica 1(2–3) 1948: 93–128.

Tchou Y. T. 1949c: Études écologiques et phytosociologiques sur les Forêts Riveraines du Bas-Languedoc (Populetum albae) III. Vegetatio Acta Botanica 1(4–5) 1948: 217–257.

Tchou Y. T. 1949d: Études écologiques et phytosociologiques sur les Forêts Riveraines du Bas-Languedoc (Populetum albae) IV. Vegetatio Acta Botanica 1(6) 1948: 347–384.

Tóth I. 1958: Az Alsó-Dunaártér erdőgazdálkodása, a termőhely- és az erdőtípusok összefüggése. Erdészeti Kutatások 1958(1–2): 77–160.

Vlieger J. 1937: Aperçu sur les unités phytosociologiques supérieures des Pays-Bas. Nederlandsh Kruidkundig Archief 47: 335.

Wendelberger-Zelinka E. 1952: Die Vegetation der Donauauen bei Wallsee. Oberöstereichischer Landesverlag, Wels, 196 pp.

Wendelberger G. 1955: Die Restwälder der Parndorfer Platte im Nordburgenland. Burgenländische Forschungsgesellschaft, Eisenstadt 29: 1–175.