< 2015

Botanikai Közlemények 102(1–2): 85–129 (2015)
DOI: 10.17716/BotKozlem.2015.102.1-2.85
 

Closed dry oak forests in the Zámoly Basin and its surroundings (Pulmonario mollis-Quercetum roboris Kevey 2008)

B. Kevey¹, A. Horváth², G. Lendvai³, Gy. Simon⁴, I. Sonnevend⁵

¹University of Pécs, Department of Ecology, Ifjúság útja 6, Pécs, H–7624; *keveyb@gamma.ttk.pte.hu
²Centre for Ecological Research, Hungarian Academy of Sciences, Alkotmány u. 4–6, Vácrátót, H–2163; ahorvath@botanika.hu
³Ady E. u. 162, Sárbogárd, H–7000; gaborlendvai@hotmail.com
⁴Széchenyi u. 35, Székesfehérvár, H–8000; tepuisimon@gmail.com
⁵Lóczy L. u. 5/G, Veszprém, H–8200; sonnevend.imre@chello.hu

 Accepted: 12 April 2015

  Key words: Forest vegetation on loess, Great Hungarian Plain, syntaxonomy

Upon studying the vegetation of the Zámoly Basin and its surroundings at the northwestern corner of the Great Hungarian Plain, I noticed certain stands that seemed to be transitional between the already known xeric open steppe woodland (Aceri tatarici-Quercetum roboris) and the mesic oak-hornbeam forest (Corydali cavae-Carpinetum) in both, structural and habitat characteristics. In terms of the latter, these stands grow on semi-dry – semi-moist soils, and seem to be the ecological equivalent of the closed steppe forests on sand (Convallario-Quercetum roboris) growing also in semi-dry – semi-moist habitats. Species of dry grasslands (Festuco-Brometea, Festucetalia valesiacae, Festucion rupicolae, etc.) do not play as an important role in the composition of the community as they do in the open steppe woodland (Aceri tatarici-Quercetum roboris). In contrast, species characteristic of dry oak forests (Quercetea pubescentis-petraeae, Quercetalia cerridis, Aceri tatarici-Quercion) are common in them. The occurrence of certain rather mesic species (Querco-Fagetea, Fagetalia, Carpinenion) in the herb layer indicates the connection to oak-hornbeam forests (Corydali cavae-Carpinetum). The three forest community types observed in the Zámoly Basin are substantially different phytosociologically as shown by the results of traditional and multivariate statistical analyses. The studied community of closed dry oak forest (Pulmonario mollis-Quercetum roboris Kevey 2008) is placed in the Polygonato latifolio-Quercenion roboris Kevey 2008 suballiance.

Full text

References
 

Becking R. W. 1957: The Zürich-Montpellier School of phytosociology. Botanical Review 23: 411–488.
Borhidi A. 1961: Klimadiagramme und klimazonale Karte Ungarns. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis, Sectio Biologica 4: 21–250.
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 95 pp.
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Hungarica 39: 97–181.
Borhidi A., Kevey B. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. In: Borhidi A. (szerk.) Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius
University, Pécs, pp. 95–138.
Borhidi A., Kevey B., Lendvai G. 2012: Plant communities of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 544 pp.
Braun-Blanquet J. 1964: Pflanzensoziologie. Ed. 3. – Springer Verlag, Wien, New York, 865 pp.
Fekete G. 1955: Die Vegetation des Velenceer Gebirges. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici, Series Nova 7: 343–362.
Gaál Gy. 1999: Keleti gyertyán (Carpinus orientalis Mill.). Tilia 7: 37–42.
Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 267 pp.
Isépy I. 1970: Phytozönologische Untersuchungen und Vegetationskartierung im Südöstlichen Vértes-Gebirge. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 16 (1–2): 59–110.
Jakucs P. 1967: Gedanken zur höheren Systematik der europäischen Laubwälder. Contribuţii Botanice, Cluj 1967: 159–166.
Kereszty Z. 1978: Florisztikai és cönológiai adatok az Észak-Mezőföldről. Botanikai Közlemények 64(3): 203–210.
Kevey B. 2006: Magyarország erdőtársulásai. Akadémiai doktori értekezés (kézirat). Pécsi Tudományegyetem, Növénytani Tanszék, Pécs, 443 pp.
Kevey B. 2008: Magyarország erdőtársulásai. (Forest associations of Hungary). Die Wälder von Ungarn. Tilia 14: 1–488.
Kevey B. 2011: Zárt lösztölgyesek a Kerecsendi-erdőben (Pulmonario mollis-Quercetum roboris Kevey 2008). Botanikai Közlemények 98(1–2): 79–116.
Kevey B., Hirmann A. 2002: „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. In: Összefoglalók, Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V, Pécs, 2002. március 8–10, p. 74.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Lendvai G., Horváth A., Kevey B. 2014a: Tatárjuharos tölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957) a Mezőföldön. Botanikai Közlemények 101: 145–187.
Lendvai G., Kevey B., Horváth A. 2014b: A Velencei-hegység tatárjuharos tölgyesei (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957). Botanikai Közlemé nyek 101: 189–226.
Michalko J., Džatko M. 1965: Fytocenologická a ekologická charakteristika rastlinných spoločenstiev lesa Dubník pri Seredi. (Phytosociological and ecological characteristics of the plant communities of Dubnik forest near Sered). Biologicke Práce, Slovenskej Akademie Vied, Bratislava 11(5): 47–115.
Mucina L., Grabherr G., Wallnöfer S. 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs III. Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer, Jena, Stuttgart, New York, 353 pp.
Oberdorfer, E. 1992: Süddeutsche Pflanzengesellschaften IV. A. Textband. Gustav Fischer Verlag, Jena, Stuttgart, New York, 282 pp.
Podani J. 2001: SYN-TAX 2000 Computer programs for data analysis in ecology and systematics. Scientia, Budapest, 53 pp.
Purger D., Lengyel A., Kevey B., Lendvai G., Horváth A., Tomić Z., Csiky J. 2014: Numerical classification of oak forests on loess in Hungary, Croatia and Serbia. Preslia 86: 47–66.
Sonnevend I. 2001: Tatárjuharos-lösztölgyes maradványok a Nyugat-Mezőföldön. Kitaibelia 6(2): 377–380.
Soó R. 1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Vlieger J. 1937: Aperçu sur les unités phytosociologiques supérieures des Pays-Bas. Nederlandsch Kruidkundig Archief 47: 335.
Zólyomi B. 1957: Der Tatarenahorn-Eichen-Lösswald der zonalen Waldsteppe. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 3: 401–424.
Zólyomi B. 1967: Aceri tatarico-Quercetum pubescenti-roboris (hungaricum). In: Zólyomi B. (ed.) Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums. Ungarn, Eger–Vácrátót, 5–10, Juni 1967, pp. 51–54.
Zólyomi B., Horváth A., Kevey B., Lendvai G. 2013: Steppe woodlands with Tatarian maple (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris) on the Great Hungarian Plain and its neighbourhood. An unfinished synthesis with supplementary notes. Acta Botanica Hungarica 55(1–2): 167–189. http://dx.doi.org/10.1556/ABot.55.2013.1-2.11
Zólyomi B., Jakucs P. 1957: Neue Einteilung der Assoziationen der Quercetalia pubescentis-petraeae-Ordnung im pannonischen Eichenwaldgebiet. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 8: 227–229.