< 2015
Botanikai Közlemények 102(1–2): 39–60 (2015)
DOI: 10.17716/BotKozlem.2015.102.1-2.39
Data to the flora and vegetation of Hungary X.
B. Kevey
University of
Pécs, Department of Oecologie, H–7624 Pécs Ifjúság útja 6.;
keveyb@ttk.pte.hu
Accepted: 12 April 2015
Keywords:
Hungary, Floristic data,
Syntaxonomy.
This paper reports new
occurrences of 130 plant species, which the author came across during his
phytosociological research in various parts of Hungary, mainly in
Transdanubia (Southern Transdanubia, Mura floodplain, Kerka and Rába
valleys, Keszthely Hills, Bakonyalja, Bakony Hills, Gerecse Hills, Velence
Hills). Most of the reported occurrences are new to floristic sectors (5
data), districts (23 data), or geographical regions (95 data). The reported
localities are confirmations of the occurrence of 17 species not seen within
a geographical region for a long time. The paper also includes
phytosociological relevés for occurrences that are considered the most
significant
Full text
References
Balogh L., Simon T., Szabó M., Vidéki R. 2001:
Mimulus guttatus Fischer ex DC. a hazai flórában. Kitaibelia 6(2):
329–345.
Barina Z. 2006: A Gerecse hegység flórája. Rosalia 1. Magyar
Természettudományi Múzeum, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest,
612 pp.
Bartha D. (szerk.) 2010: A baktai-erdő. Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt.,
Nyíregyháza, 415 pp.
Borhidi A. 1960: Neuere Beiträge zur Kenntnis der Flora und Vegetation des
florendistriktes Somogyicum in Süd-Transdanubien. Annales Universitatis
Budapestinensis, Sectio Biologia 3: 89–92.
Boros Á. 1959: A Mezőföld növényföldrajza. In: Ádám L., Marosi S., Szilárd
J. (szerk.) A Mezőföld természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp.
365–383.
Borovics A., Kézdy P., Szmorad F. 1999: Magyar tölgy – Quercus frainetto
Ten. Tilia 7: 48–54.
Dénes A. 1999: Kispárlófű [Aremonia agrimonioides (L.) DC]. In:
Farkas S. (szerk.) Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest,
p. 135.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. Ed. 2. MTA
Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 pp.
Fintha I. 1994: Az Észak-Alföld edényes flórája. TermészetBÚVÁR
Alapítvány Kiadó, Budapest, 359 pp.
Gombocz E., Horvát A. O. (1939): Kitaibel Pál Baranyában. Ciszterci Rend
pécsi Nagy Lajosgimnáziumának Értesítője 1938–1939: 21–49.
Horvát A. O. 1940: A Mecsek-hegység és déli síkjának növényföldrajzi
tájegységei. Ciszterci Rend pécsi Nagy Lajos-gimnáziumának Évkönyve
1939–1940: 27–40.
Horvát A. O. 1942: A Mecsekhegység és déli síkjának növényzete 2. A
Mecsekhegység és környékének flórája. Pécs, 160 pp.
Horvát A. O. 1943a: Külsősomogy és környékének növényzete. Borbásia 6: 1–70.
Horvát A. O. 1943b: Pótlások „A Mecsekhegység és környékének flórájá”-hoz
(1941). Botanikai Közlemények 40(1–2): 101–112.
Horvát A. O. 1958: Pótadatok a Mecsek hegység és környékének flórájához.
Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1957: 163–180.
Hődör I. 2001: Bajuszvirág [Epipogium
aphyllum (Schm.) Sw.] a Zselicben. Kitaibelia 6(2): 403.
Janka V. 1867: Correspondenz aus N. Nyárad, am 10. April 1867.
Österreichische Botanische Zeitschrift 17: 161.
Jávorka S., Soó R. 1951: A magyar növényvilág kézikönyve I. Akadémiai Kiadó,
Budapest, 582 pp.
Károlyi Á., Pócs T. 1969: Délnyugat-Dunántúl flórája II. Acta Academiae
Paedagogicae Agriensis, Nova Series 7: 329–377.
Kevey B. 1979: Az Allium ursinum L. magyarországi elterjedése.
Botanikai Közlemények 65(1978): 165–175.
Kevey B. 1993: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez
VI. Botanikai Köz lemények 80: 53–60.
Kevey B. 2001a: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez
VIII. Botanikai Közlemények 88: 95–105.
Kevey B. 2001b: A Carex strigosa Huds. magyarországi elterjedése.
Kitaibelia 6(1): 37–44.
Kevey B. 2005: A Bakonyalja homokvidékének erdei II. Homoki erdeifenyvesek.
– Festuco vaginatae-Pinetum sylvestris Soó (1931) 1971. Folia Musei
Historico-Naturalis Bakonyiensis, Zirc 22: 21–44.
Kevey B. 2007: A baranyai Dráva-sík gyertyános-tölgyesei (Circaeo-Carpinetum
Borhidi 2003 em. Kevey 2006). Natura Somogyiensis 10: 41–71.
Kevey B. 2012: Fekete ribiszke. [Ribes nigrum L.]. In: Bartha D.
(szerk.) Magyarország ritka fa- és cserjefajainak atlasza. Kossuth Kiadó,
Budapest, pp. 86–89.
Kevey B. 2013a: Adatok a hazai Dráva menti síkság flórájához. Kitaibelia
18(1–2): 105–124.
Kevey B. 2013b: A tornyiszentmiklósi Mura-erdő bükkösei [Carici
strigosae-Fagetum (Rauš 1975) Kevey 2008]. Kanitzia 20: 183–214.
Kevey B. 2013c: A Bakonyalja homokvidékének erdei IV. Zárt homoki tölgyesek
(Polygonato latifolio-Quercetum roboris Borhidi in Borhidi et Kevey
1996) Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis, Zirc, 30: 45–72.
Kevey B. 2014: A hazai Mura-ártér fehérnyár-ligetei (Senecioni
sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi & Kevey 1996). Kaposvári
Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3: 29–56.
Kevey B., Barna Cs. 2014: A hazai Felső-Tisza-vidék fehérnyár-ligetei (Senecioni
sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi et Kevey 1996). Botanikai
Közlemények 101: 105–143.
Kevey B., Csete S. 2008: A horvátországi Drávaköz gyertyános-tölgyesei (Circaeo-Carpinetum
Borhidi 2003 em. Kevey 2006b). Somogyi Múzeumok Közleményei 18: 31–42.
Kevey B., Horváth A., Lendvai G., Simon Gy., Sonnevend I. 2015: A
Zámolyi-medence és környékének zárt lösztölgyesei (Pulmonario
mollis-Quercetum roboris Kevey 2008). Botanikai Közlemények 102: 85–129.
http://dx.doi.org/10.17716/BotKozlem.2015.102.1-2.85
Kevey B., Kovács J. A. 2010: A Mura-vidék gyertyános-tölgyesei (Veronico
montanae-Carpinetum Kevey 2008). Kanitzia 17: 195–221.
Kevey B., Kovács J. A. 2011: A Mura-vidék tölgy-kőris-szil ligetei (Carici
brizoidis-Ulmetum Kevey 2008). Kanitzia 18: 195–238.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos
növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616
pp.
Király G., Kevey B. 1999: Hamvas éger – Alnus incana (L.) Moench. In:
Bartha D., Bölöni J.,
Király G. (szerk.) Magyarország ritka fa- és cserjefajai I. Tilia 7: 24–36.
Király G., Mesterházy A., Király A. 2007: Adatok a Nyugat-Dunántúl
flórájához. Flora Pannonica 5: 3–66.
Kitaibel P. 1816: Iter Fürediense. In: Lőkös L. (ed.) Diaria itinerum Paulii
Kitaibelii III. Hungarian Natural History Museum, Budapest (2001), pp.
329–356.
Menyhárth L. 1877: Kalocsa vidékének növénytenyészete. Hunyadi Mátyás
Intézet, Budapest, 198 + 26 pp.
Mesterházy A. 2013: A Rába-völgyi erdők élőhelyeinek és lágyszárú fajainak
vizsgálata. Tilia 17: 1–236.
Mesterházy A., Bauer N., Kulcsár L. 2003: A kisalföldi bazalt tanúhegyek
edényes flórája. Tilia 11: 1–165.
Molnár V. A. 2011: Bíboros kosbor (Orchis purpurea Huds.). In: Molnár
V. A. (szerk.) Magyarország orchideáinak atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest,
pp. 307–311.
Neilreich A. 1870: Aufzählung der in Ungarn und Slavonien bisher
beobachteten Gefässpflanzen. Nachträge und Verbesserungen. Wilhelm
Braumüller, Wien, 111 pp.
Nendtvich K. 1836: Dissertatio inaug. historico-naturalis exhibiens
enumerationem plantarum in territorio Quinque-Ecclesiensi sponte
crescentium. Budae, 38 pp.
Niklfeld H. 1971: Bericht über die Kartierung der Flora Mitteleuropas. Taxon
20(4): 545–571.
Novacsek P. 1996: Adatok Somogy flórájához. Somogyi Múzeumok Közleményei 12:
257–261.
Pillich F. jun. 1930: Simontornya és környéke flórája (1921–1930). Egyetemi
Növényrendszertani Intézet, Budapest (kézirat), 78 pp.
Purger D. 2010: A Pécs-Nagyárpád melletti Natura 2000-es terület gyepjei.
Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi Sorozat 12: 147–167.
Riezing N. 2011: A Győr-Tatai Kisalföld erdei: tájtörténet és vegetáció.
Tájökológiai Lapok 9(2): 209–217.
Riezing N. 2012: Adatok a Győr-Tatai Kisalföld flórájához és vegetációjához.
Botanikai Közlemények 99(1–2): 83–104.
Schmidt D., Bauer N. 2005: Adatok a Kisalföld flórájának ismeretéhez I.
Botanikai Közlemények 92(1–2) 43–56.
Seregélyes T. 1999: Struccharaszt [Matteuccia struthiopteris (L.)
Tod.]. In: Farkas S. (szerk.) Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó,
Budapest, p. 101.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok–virágos
növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 846 pp.
Soó R. 1960: Magyarország új florisztikai-növényföldrajzi felosztása. Magyar
Tudományos Akadémia Biológiai Csoportjának Közleményei 4: 43-70.
Soó R. 1966: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi
kézikönyve II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 655 pp.
Soó R. 1968: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi
kézikönyve III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 506 + F51 pp.
Soó R. 1970: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi
kézikönyve IV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 614 pp.
Steták D. 2000: Adatok a Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Tájegysége
flórájához. Kitaibelia 5(1): 145–176.
Sulyok J. 1999a: Bíboros korbor (Orchis
purpurea Huds.). In: Farkas S. (szerk.) Magyarország védett növényei.
Mezőgazda Kiadó, Budapest, p. 309.
Sulyok J. 1999b: Piros madársisak (Cephalanthera rubra (L.) Rich. In:
Farkas S. (szerk.) Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest,
p. 321.
Sulyok J. 1999c: Békakonty (Listera ovata (L.) R. Br. ex Arr. In:
Farkas S. (szerk.) Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest,
p. 323.
Teleki B. 2012: Növényföldrajzi adatok a Völgység és a Tolnai-hegyhát keleti
felére jellemző klímazonális vegetáció meghatározásához. Tájökológiai Lapok
10(1): 25–40.
Vojtkó A. 1999: Nyúlánk madártej (Ornithogalum pyramidale L.). In:
Farkas S. (szerk.) Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest,
p. 285.
Zólyomi B. 1934: A Hanság növényszövetkezetei. Vasi Szemle 1: 146–174.
Zólyomi B. 1940: A Dracocephalum austriacum mezőföldi termőhelye.
Botanikai Közlemények 37: 298. |